2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Most is pikulálnak a kukoricák, csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2024/07/16

Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy 1200 öntözésfejlesztési program kapott 176 milliárd forint támogatást hazai és európai uniós forrásból, ha ez elég lenne a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. De ez nem elég. A tényekhez hozzá tartozik, hogy a fejlesztési programok támogatásával harmadával növekedett az öntözött terület az elmúlt években; de ez még mindig csak 150 ezer hektár, szemben a négy évtizeddel ezelőtti adattal, amikor 350 ezer hektáron öntöztünk.

Nemzetközi összehasonlításban sem biztató a helyzet, itthon a mezőgazdasági terület 3 százalékát öntözzük, az európai uniós átlag 8-9 százalék. Ha ismételten elérjük az évtizedekkel ezelőtti nagyságot – ami most a kimondott cél -, akkor is csak 6-8 százalékát öntözzük a mezőgazdasági területnek.

Könnyen belátható, hogy a megváltozott klíma miatt csak öntözéssel nem lesz fenntartható a hazai mezőgazdaság. Elég szétnézni a kiváló termőképességű földekkel bíró vidéki területeken, most is pikulálnak a kukoricák, a gazdák naponta tíz milliós károkat szenvednek el országszerte. Idén ismétlődni látszik a 2022-es aszály, amikor százmilliárdos károk keletkeztek a mezőgazdaságban. A gazdák nem is számíthatnak számukra kedvező időjárási fordulatra. A Klímapolitikai Intézet adatai szerint az elmúlt három évben meghaladta a15 napot a hőhullámos napok száma, s ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódik; a nyári időszak 5-6 hónapra növekedhet, a hőhullámos napok száma elérheti a 40-45 napot.

Természetesen nem lehet fölhagyni az öntözés fejlesztésével, mert egyebek között a kertészeti - szabadföldi termelés enélkül már szinte elképzelhetetlen. Az öntözésnél nagyobb nagyságrendet képvisel a vízkészletek gyarapítása, megőrzése, kihasználása. Az öntözéshez hasonlóan ebben sem állunk jól: a vízkészletek kihasználása Magyarországon 30 százalék, az uniós átlag 80 százalék.

Az öntözés technikai kivitelezéséről, a talajmegújító gazdálkodásról, a klímaváltozáshoz igazodó termelési szerkezetváltásról a szaktudas.hu oldalon olvashatnak szakmai információkat gazdálkodók.

Ajánlott kiadványokMendlerné Dr. Drienyovszki Nóra - Dr. Radics László:
A pohánka (hajdina) termesztése
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Nagy Ida - Dr. Radics László:
A mézontófű termesztése
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásával
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza