2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Most is pikulálnak a kukoricák, csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés, Növényvédelem | 2024/07/16

Akár büszkék is lehetnénk arra, hogy 1200 öntözésfejlesztési program kapott 176 milliárd forint támogatást hazai és európai uniós forrásból, ha ez elég lenne a fenntartható mezőgazdálkodáshoz. De ez nem elég. A tényekhez hozzá tartozik, hogy a fejlesztési programok támogatásával harmadával növekedett az öntözött terület az elmúlt években; de ez még mindig csak 150 ezer hektár, szemben a négy évtizeddel ezelőtti adattal, amikor 350 ezer hektáron öntöztünk.

Nemzetközi összehasonlításban sem biztató a helyzet, itthon a mezőgazdasági terület 3 százalékát öntözzük, az európai uniós átlag 8-9 százalék. Ha ismételten elérjük az évtizedekkel ezelőtti nagyságot – ami most a kimondott cél -, akkor is csak 6-8 százalékát öntözzük a mezőgazdasági területnek.

Könnyen belátható, hogy a megváltozott klíma miatt csak öntözéssel nem lesz fenntartható a hazai mezőgazdaság. Elég szétnézni a kiváló termőképességű földekkel bíró vidéki területeken, most is pikulálnak a kukoricák, a gazdák naponta tíz milliós károkat szenvednek el országszerte. Idén ismétlődni látszik a 2022-es aszály, amikor százmilliárdos károk keletkeztek a mezőgazdaságban. A gazdák nem is számíthatnak számukra kedvező időjárási fordulatra. A Klímapolitikai Intézet adatai szerint az elmúlt három évben meghaladta a15 napot a hőhullámos napok száma, s ez a tendencia az előrejelzések szerint folytatódik; a nyári időszak 5-6 hónapra növekedhet, a hőhullámos napok száma elérheti a 40-45 napot.

Természetesen nem lehet fölhagyni az öntözés fejlesztésével, mert egyebek között a kertészeti - szabadföldi termelés enélkül már szinte elképzelhetetlen. Az öntözésnél nagyobb nagyságrendet képvisel a vízkészletek gyarapítása, megőrzése, kihasználása. Az öntözéshez hasonlóan ebben sem állunk jól: a vízkészletek kihasználása Magyarországon 30 százalék, az uniós átlag 80 százalék.

Az öntözés technikai kivitelezéséről, a talajmegújító gazdálkodásról, a klímaváltozáshoz igazodó termelési szerkezetváltásról a szaktudas.hu oldalon olvashatnak szakmai információkat gazdálkodók.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Árvai Lajos:
Energiatakarékos vízellátás - Vízemelő kos és spirálcsöves vízikerék szivattyú alkalmazásával
Mendlerné Dr. Drienyovszki Nóra - Dr. Radics László:
A pohánka (hajdina) termesztése
Dr. Radics László:
Zöldítés, vetésforgó, kettős termesztés
Tóth Árpád:
Az öntözés praktikuma
Dr. Nagy Ida - Dr. Radics László:
A mézontófű termesztése
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Dr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza