2015 a szolgáltatások éve

Kategória: Kamara | Szerző: SZB, 2015/01/28

– Közel két éve működik a mostani kamarai felállás, a mostani kamarai rendszer. Melyek ennek tapasztalatai, főként a feladatok felől nézve?

– Márciusban lesz két éve, hogy jogi értelemben megalakult a köztestület. Az eddig eltelt idő főként az építkezésről szólt. Átvettük a falugazdászokat, általuk rögvest megháromszorozódott a kamarai munkavállalói létszám. Munkaszervezésben, szerkezeti felépítésben nagy kihívást jelentett, sok időbe telt, hogy a saját struktúránkat működőképessé tegyük. Ehhez jöttek még hozzá a földbizottsági feladatok és számos további közfeladat, illetve a szaktanácsadói hálózat koordiná­ciójának átvétele.

Már-már mantraszerűen ismételgetem a kollégáknak és ők is nekem, hogy 2015 a szolgáltatások éve kell, hogy legyen. Idén már nem tehetjük meg azt, hogy a rendszer építésére fordítjuk az energiánk nagy részét, hanem az a dolgunk, hogy a tagjainknak minél több formában szolgáltassunk.

Alapvetően két különböző szolgáltatási területet lehet megkülönböztetni. Az egyik a közfeladatok csoportja, amit a kamara kötelezően el kell, hogy lásson. A másik azon szolgáltatások köre, amelyeket a kamara úgymond önként nyújt a tagjai számára. Utóbbiak közül van, amit díjmentesen tudunk nyújtani, és van, ami fizetős szolgáltatás. A sokszor hangoztatott elvárást, hogy legalább a kamarai tagdíjjal azonos értékű szolgáltatást nyújtsunk, komolyan gondoljuk.

Részsikereink már vannak. Egyes tagdíjsávokban, például az őstermelőknél ez már egyértelműen megvalósult, és a tagság is tényként kezeli. Hátradőlni persze nem lehet. A jövőben növeljük a szolgáltatások értékét, ha pedig fizetős szolgáltatásról van szó, akkor folyamatosan javítjuk az ár-érték arányt.

– Mekkora lett végül is a kamarai létszám?

– A mai napon 1013 a dolgozói létszám. Az alkalmazotti állomány gerincét a falugazdászok adják. Kiépítettünk egy vidékfejlesztési és egy élelmiszer-ipari referens hálózatot, szakmai igazgatóságokat a központban, és létszámban tovább erősítettük a megyei központokat is. A közelmúltban itt további létszámbővítést engedélyeztünk a földbizottsági feladatok ellátására.

Sokat gondolkodtunk azon, miként alakuljon a falugazdász-hálózat létszáma. Látjuk, hogy 2015 drámaian nehéz év lesz az egységes kérelmek beadása terén, lévén, hogy mindenki számára új rendszer jelenik meg. Tavaly a 180 ezer egységes kérelemből 134 ezret a falugazdászok közreműködésével adtak be a gazdálkodók. A többiek – így tettem magam is – egyénileg nyújtották be a kérelmet. Az idén viszont valószínűleg többen szorulnak majd a falugazdászok segítségére.

– Mi a különbség a két év között?

– Bár minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy a gazdálkodókat tájékoztassuk, nem biztos, hogy a zöldítés részleteivel mindenki tisztában lesz. A falugazdászok az idén emiatt sokkal erősebb nyomás alá kerülnek. Ezért tettünk javaslatot arra, hogy a kérelembeadási időszak valamivel hosszabb legyen, kezdődjön korábban. Ösztönözni fogjuk az érintetteket, hogy ne mindenki május 14-én akarja beadni a kérelmét. Ha ezzel a munkával végzünk, a jövőben – elsősorban a kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerének köszönhetően – érdemben kevesebb lesz a teendő ezen a téren. Jövőre várhatóan fele annyian keresik fel az egységes kérelmek ügyében a falugazdászokat, mint most. A falugazdászokra 2016-tól tehát más jellegű feladatokban, például a szolgáltatások megvalósításában is számítunk.

– A közelmúltban sok gazdálkodóban keltett ellenérzést, hogy a vidékfejlesztési pénzek pályázati rendszere átkerült a Miniszterelnökséghez, ahol nagy összegű pénzekről fognak dönteni. Van-e ezeknek a támogatásoknak az elbírálásában a Kamarának beleszólása? Milyen a munkakapcsolat a Kis Miklós Zsolt által vezetett államtitkársággal?

– A kormányzat az uniós kifizetési struktúránál alkalmazott logikát ültette át a kormányzati rendszerbe. Így született döntés arról, hogy a pályázható források szétosztása miniszterelnökségi irányítás alá kerül.

A szakmai kapcsolat ugyanolyan élénk az államtitkársággal, mint korábban volt. Kis Miklós Zsolt a kamara általános alelnökeként érdemben befolyásolta és befolyásolja véleményével a kamarai álláspontokat. Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztési államtitkári székben is hasonló álláspontot képvisel, mint amikor a kamarán belül egy-egy előterjesztést megszavaz. Államtitkár úr személye, hozzáértése egyfajta garancia arra, hogy ez a rendszer jól működő legyen, és valóban a vidéken élők hasznára váljon.

– Lehet-e már tudni, hogy 2015-ben milyen mezőgazdasági források állnak majd a gazdálkodók rendelkezésére?

– A több mint négyszáz milliárd forint közvetlen támogatás megérkezésére bizton számíthatunk. A vidékfejlesztési támogatás nagysága nyilván nehezebben becsülhető, hiszen ez egy pályázati rendszer. Sok a nyitott kérdés: ki, mennyi pénzre tud szerződni, s ha megnyeri a pályázatot, mikor kezdi el a vállalásokat teljesíteni. Mi 150 és 200 milliárd forint közé tesszük azt a forrást, ami az idén rendelkezésre állhat a vidékfejlesztés számára.

– Látható, hogy az érdekérvényesítésben a Kamara az eltelt másfél–két éves időszakban fokozottan jelen van. Milyen kérdésekre összpontosítanak az elkövetkező években?

– Egy ekkora tagsággal rendelkező köztestület már súlyánál fogva is érdemi partnere a kormányzatnak. Alapjában véve a jogszabályok véleményezését kell, hogy végrehajtsuk. Itt a kamara belső rendszerében szeretnénk tovább finomítani a véleményformálást. A köztestületben a választott tisztségviselői rendszer piramisszerűen épül fel. A kamarai osztályok tagjainak, a kamarai osztályok vezetőinek az adott témájukhoz kell hozzászólni. Ez például a kertészeti osztály vezetőjére is érvényes, aki az osztály tagjainak a véleményét, álláspontját ismerve tesz javaslatot. Ha mondjuk a feldolgozóipart is érinti a téma, akkor nem árt, ha a feldolgozóipari osztálynak a prominensei is megvitatják ezt a kérdéskört. Azután nyilván valamilyen igazságot is kell tenni, ezért van az ügyvezető elnökség, és ezért van a szakmai apparátus, amelyik képes mindezt egy egységes állásponttá összegyúrni, ami végül kamarai véleményként jelenik meg a külvilág számára. Ez azt is jelenti, hogy kamarai szinten nem tudunk egy-egy osztálynak minden megnyilvánulásával egyetérteni, hisz nekünk a teljes agrárgazdasági szempontrendszert figyelembe véve, ágazati szinten kell a kérdést áttekinteni. A szisztémán sokat kell még finomítani, hogy minél eredményesebben tudjuk bevonni a reálgazdaság szereplőit a döntéshozatalba.

A másik ilyen lehetőség, amikor mi magunk kezdeményezzük a jogszabály-módosítást. Erre is volt példa az elmúlt időszakban. Az áfa kérdése is ilyen volt, tettünk arra javaslatokat, hogy miként kellene a végrehajtási rendeletet megalkotni.

Ami a szolgáltatásokat illeti, igyekszünk a meglévő és látens igényeket egyaránt kiszolgálni. Az egyik legjobban működő szolgáltatásunk az ingyenes jogsegélyszolgálat. Meglepően sok köszönőlevelet kapunk, ami azt mutatja, hogy jól működik ez a rendszer. Mindenesetre szeretnénk még közelebb vinni a jogsegélyszolgálatot a tagjainkhoz.

A gazdálkodók jelentős részének gazdálkodási naplót kell vezetni és tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni. A falugazdászok bevonásával ebben is szeretnénk a segítségükre lenni. A növényvédelmi előrejelző rendszer indulóban van, s szándékunk szerint szinte személyre szabottan fog működni. Aktívan részt kívánunk venni a vadkárbecslés objektív módjának a kialakításában, értjük ezalatt azt, hogy legyen egy olyan protokoll, amely alapján egyik fél sem kérdőjelezi meg a keletkezett vadkár mértékét. Igyekszünk a vadászati törvényt, természetvédelmi törvényt az észrevételeinkkel jó irányba terelni. Emellett persze nyitott szemmel járva próbálunk észrevenni minden olyan igényt, ami tagjaink tevékenységével kapcsolatos. A pályázatok elindulásával egyéb más feladataink is lesznek. A képzésben már most is nagyon aktívan részt veszünk, igyekszünk átadni azt a szakmai tudást, ami kamarán belül és annak holdudvarában megvan.

– Mekkora tagsága van végül a kamarának, és mi a helyzet a tagdíjat nem fizetőkkel?

– A legfrissebb nyilvántartási adatok szerint 361 ezer a taglétszámunk. A múlt évben azt mondtuk, hogy nem alkalmazunk szankciót azokkal szemben, akik nem vagy rossz bevallást tettek. Vagyis a szankció díját nem rójuk ki rájuk, ugyanakkor az elmaradt tagdíjat erkölcsi és jogi kötelességünk behajtani. Azok ugyanis, akik befizették a tagdíjat, méltatlannak tartják, hogy egyesek bliccelhetnek. Arról nem is beszélve, hogy nyilvánvalóan mi is a tagdíjbevételhez tervezzük a költségvetésünket. Megkaptuk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól az adatokat, ezek alapján minden érintettet meg fogunk keresni. Senkit nem szeretnénk persze ezután sem vegzálni, próbálunk óvatosan fogalmazni. Tökéletesen működő rendszer ugyanis nem létezik, előfordulhat, hogy az adatbázis rosszul tartja nyilván egyesek adatait. Az esetek döntő többségében azonban – úgy gondolom – az adóhivatalnak lesz igaza, amikor arról van szó, hogy mennyi volt az előző évben a tagunk nettó árbevétele. Az év első felében mindenki, akinek elmaradása van, megkapja a számlát vagy díjbekérőt. Idén már szankcionálni fogunk. Azokat, akik szándékosan vagy véletlenül, de több sávot „tévedtek” a nettó árbevételnél, szintén büntetni fogjuk.

Én egyébként a tolerancia híve vagyok. A kamarai törvény január elsejétől hatályba lépett módosítása révén van már lehetőség arra, hogy különböző kedvezményeket állapítsunk meg a tagok irányába. Ez eddig jogilag nem volt lehetséges. Találkozunk ugyanis olyan élethelyzetekkel, amelyekre nem lehet általános szabályokat alkalmazni, ilyen esetekben szükség van a méltányosságra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai