Csábító lehetőségek, de aprólékosan kell számolni a döntés előtt

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2024/07/19

kép: freepik.com

A termelők nagyobb része kénytelen veszteséget vagy nulla közeli eredményt számba venni. A kukoricatermelők – akiknek nagy része már a kalászos gabonákat betakarította – kilátásai sem fényesek, a földeket aszály sújtja, a termelési eredmények csak becsülhetők, de napról-napra romlanak az esélyek.

A szakértők mindezek ellenére a fejlesztésekre buzdítják a gazdákat, állításuk szerint a saját megszüntetéséről dönt az a gazda, aki nem él az uniós és a hazai forrásokból származó fejlesztési forrásokkal. A friss és a visszafizetési kényszert nélkülöző pénzek érkezhetnek is a sikeresen pályázó gazdaságok, élelmiszer-ipari üzemek számára. Megjelentek az állattartó telepek megújítására, a feldolgozó üzemek fejlesztésére, a kertészeti üvegházak, hűtőházak technológiai fejlesztésére, a gyümölcs-és gyógynövények telepítésére kiírt pályázatok. A források kezelői nem is bántak szűkmarkúan a pénzekkel, 200 millió forinttól 5 milliárd forintig, 50-65 százalékos támogatási intenzitással juthatnak friss, vissza nem fizetendő forrásokhoz a pályázók. El kell ismerni, csábító a lehetőség. A nagy, tőkeerős gazdaságok eredményesen pályázhatnak, de a kicsik vezetőinek hosszasan kell a ceruza végét rágni ahhoz, hogy belevágjanak a teljes fejlesztést számolva 300-400 millió forintos beruházásba. Már az induláshoz is tőke, hitel, fedezet és biztos piac kell, az utóbbi nélkül csak nagy kockázattal lehet számítani a beruházás megtérülésére.

A csábító lehetőségekről a gazdáknak kell dönteniük. A gondolkodáshoz, a pályázatok előkészítéséhez információk gyűjthetők a szaktudas.hu oldalon.

A LÁTLELET agrárfigyelő blog jegyzetei az ágazati helyzetértékelések mellett rávilágítanak a lehetséges megoldásokra és a várható trendekre:

Élelmiszer- feldolgozás- és fogyasztás: tőkehiány és minőségi éhezés
Mi a szerepe a nemzeti élelmiszeriparnak? Előállítani a minőségi étrendhez szükséges élelmiszereket. Megfelel ennek a magyar élelmiszeripar? Igen, de mégis a minőségi éhezés figyelhető meg Magyarországon. Tőkehiányos, nem hatékony, korlátozottan versenyképes a hazai élelmiszertermelés, és egyebek között ezek miatt is drága a kibocsájtott végtermék. Ebben fordulópontot jelenthet a most közzétett, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő állami támogatás. Tovább...

Baromfihús-termelés: hektikus piac, alacsony hatékonyság 
Ellentmondások, kényszerű alkalmazkodások jellemzik – más állattenyésztési ágazatokhoz hasonlóan – a baromfihús-termelést. A tenyésztők és a brojlerhizlalók dolgát a folyamatos járványok nehezítik, szétzilálódtak a korábban biztonságot jelentő értékesítési láncok, ellenőrzés nélkül áramlik az országba az import baromfi; a vásárlókat pedig a hosszú ideig tartó, magas infláció sújtotta. A panaszra okot adó, a termelők sorsát kívülről nehezítő tényezőkön túl azt is meg kell állapítani, hogy a termelés hatékonysága is alacsony. Tovább...

Zöldséghajtatás: csökkenő termőfelület, növekvő import, drága zöldség
A tapasztalt kertészek, kistermelők mindig is tudták, hogy a fólia alatti zöldségtermelés február közepén a magvetéssel kezdődik. Egyre kevesebben gyakorolják ezt a technológiát. Az ezredfordulón még 6 ezer hektár volt a hajtatott zöldségkultúrák termőfelülete, húsz év alatt ez felére esett vissza, mostanában pedig alig haladja meg a kétezer hektárt. Korszerűtlenek a fóliasátrak, nehéz alattuk dolgozni, az ágazat kézimunkaerő-szükséglete nagyon magas, a dolgos kezek pedig hiányoznak. A téli zöldségtermelésnek a hazai klíma sem kedvez, így összeségében az önellátásra sem vagyunk képesek. Tovább...

Borászat: csökkenő fogasztás, változó igények, elszegényedő borászok 
Halottnak a csók - tartja a régi mondás. A semminél azért több - állítja a másik. Mindkettő igaz arra az intézkedésre, amely szerint adómentes céges juttatás lesz a bor karácsonyig. Boltokban, nagykereskedelemben ugyan nem lehet kedvezményesen vásárolni a reprezentációra, ajándékozásra szánt nedűt, de a pincészetekben 33 százalékkal lesz olcsóbb az ára. Azonos összegű költés esetén a szaloncukor is drágább lesz, mert arra meg kell fizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót és a 13 százalék szociális hozzájárulást. A családi vacsorákon jobb lesz a hangulat, ha a szaloncukor bontása helyett borral koccintanak, de ez a borászokon vajmi keveset segít. Szakértők szerint ez a juttatás a pincészeti borforgalom egy százalékát érintheti, ami a teljes forgalomban néhány tized százalékos növekedést jelenthet. Tovább...

Termelői piac: bizalmi kapcsolat, ingatag jövedelem
Egyszer volt a háztáji, ami munkát és kiegészítő jövedelmet jelentett a falusi népeknek. A rendszerváltás után fokozatosan elhalt a háztáji, egy évtizede helyébe lépett a rövid ellátási lánc. Szemmel látható a különbség a két szervezeti, gazdálkodási forma között. A gazdálkodó szempontjából a háztáji értékesítési biztonságot jelentett, a rövid ellátási lánc végén a bizonytalan piac van. Az is szemmel látható, hogy az egykori, termeléssel hasznosított falusi porták helyén most többnyire díszkertek vagy elhanyagolt, gazos udvarok vannak. Az elöregedő falvakban egyre kevesebb ember fogja meg a kapanyelet, hogy legalább magának értéket teremtsen. Tovább...

Ajánlott kiadványokDr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitekDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalásDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Pók Tamás - B.Tóth Szabolcs:
BorászatDr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságbanR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai