Kiskérődzők pestise járvány terjed Európában

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: NÉBIH, 2024/08/03

2024. július 11-én kiskérődzők pestise (peste de petit ruminants, PPR) járvány tört ki Görögországban, Thesszália régióban. Azóta a helyi hatóság további 22 kitörést igazolt. A görög főállatorvos döntése alapján ideiglenesen Görögország teljes területéről felfüggesztenek minden, az EU tagállamaiba irányuló juh és kecskeszállítást. Július közepén Romániában szintén kitört a PPR járvány. A betegséget juhokban állapították meg az ország Fekete-tengerrel határos területén. Az első eset óta a román hatóságok országszerte további 36 kitörést igazoltak, többek között a magyar határhoz közelebb eső Temes megyében is.
A PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége, azonban más állatfajra, valamint az emberre nem veszélyes. Megjelenése súlyos gazdasági károkat okoz. Kulcsfontosságú a vírus hazánkba történő behurcolásának megakadályozása, ezért a további intézkedésig Romániából nem érkezhetnek kiskérődző (juh, kecske) szállítmányok Magyarországra.
Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos egyúttal elrendelte az idei évben Romániából érkezett kiskérődző szállítmányok ellenőrzését, valamint a jövőbeni tranzitszállítmányok fokozott vizsgálatát. A magyar állategészségügyi szakemberek kiemelten vizsgálják az esetleges illegális állatszállításokat is, valamint fokozott járványügyi ellenőrzést tartanak a Romániába vagy Görögországba induló juh és kecske szállítmányoknál. A Nébih felhívja a juh és kecsketartók figyelmét, hogy ha állományukban váratlanul több juhban vagy kecskében szem- és orrfolyással kísért láz jelentkezik, akkor gyanakodjanak a kiskérődzők pestise betegségre és azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot!

Kapcsolódó anyag: tájékoztató a kiskérődzők pestiséről

Tájékoztató a kiskérődzők pestiséről

A kiskérődzők pestise (peste de petit ruminants, PPR) a juhok és a kecskék vírus okozta, heveny, lázas általános tünetekkel, a száj és az emésztőcsatorna nyálkahártyájának gyulladásával járó, bejelentési kötelezettség alá tartozó betegsége. A betegség jelentős gazdasági károkkal jár.
A PPR megbetegíti a juhokat és a kecskéket, és esetenként a vadon élő kiskérődzők is érintettek lehetnek. Tekintettel arra, hogy PPR megbetegedést néhány alkalommal tevékben, szarvasmarhában és bivalyokban is kimutattak, ezek az állatfajok is fogékonynak tekinthetőek, bár a vírus terjesztésében játszott lehetséges szerepük még nem tisztázott.
A PPR a kiskérődzők egyik legfertőzőbb betegsége. A fertőzés általában a fertőzött állatok váladékaival történő közvetlen érintkezés útján terjed. A fertőzés korai szakaszában, a lázas időszak idején, minden váladékban nagy számban van jelen a vírus. Az állatok köhögése és a tüsszögése révén az állományon belül, az egymáshoz közel lévő állatok között levegő útján gyorsan terjed a vírus. A vírusürítés a gyógyulást követően akár több mint 2 hónapig is eltarthat.
Az állatok fertőzött takarmány vagy víz fogyasztásával is megfertőződhetnek. Az etetők és itatók, valamint a szennyezett alom is közvetett fertőzési forrás lehet, de csak rövid ideig, mert a PPR vírusa nem képes sokáig túlélni a környezetben.

Ellenálló képessége
A vírus érzékeny a hőre, az ultraibolya sugárzásra és a kiszáradásra, ezért a környezetében hosszabb ideig nem képes túlélni. Azonban árnyékos részeken és normál környezeti hőmérsékleten akár 72 óráig is fertőzőképes marad. A vírus a legtöbb fertőtlenítőszerre érzékeny. Hűtött és fagyasztott húsban hosszú ideig túlél.

Tünetek
A lappangási idő általában 4-6 nap, de 3 és 10 nap között változhat.
A leggyakrabban előforduló heveny forma mellett a PPR előfordulhat perakut, félheveny és szubklinikai formában is, függően a faj, a fajta és a fertőzött állat fogékonyságától.
Heveny formában jellemző rá a láz, savós szem- és orrfolyás, hasmenés és tüdőgyulladás, valamint kimaródások a különböző nyálkahártyákon, különösen a szájban.
A láz akár 41°C-os is lehet és 3-5 napig is eltarthat, az állatok levertek, étvágytalanok, a szutyakjuk kiszárad. Amennyiben az állat nem hullik el, a kezdetben savós szem- és orrfolyás fokozatosan nyákos-gennyessé válik és kb. 14 napon keresztül fennmarad. A láz kialakulásától számított 4 napon belül az íny bővérűvé válik, és a szájüregben elhalások, kimaródások alakulnak ki, ami fokozott nyálelválasztással jár. A kimaródásokat elhalt, fehéres, pépes szövet borítja, ami émelyítő szagot áraszt, amikor az állat kinyitja a száját.
Későbbi stádiumban gyakori a vízszerű, véres hasmenés. Tüdőgyulladás, köhögés, légzési zörej és felerősödött hasi légzés is előfordul.
Ha a betegségtől korábban mentes területen jelenik meg a PPR, akkor a betegség klinikai megjelenése leggyakrabban heveny. Ilyen esetben a megbetegedési és az elhullási arány a faj és fajta függvényében alakul, de elérheti akár a 90-100%-ot!
4 hónaposnál idősebb fiatal kecskéknél, amelyeket már nem védenek az anyai ellenanyagok, perakut formát is megfigyelték a betegséget. A lappangási idő kb. 3 nap. A betegség ugyanazokkal a klinikai tünetekkel kezdődik: magas lázzal (40-42 °C), amit a nyálkahártyák vértolulása, vizenyős szemek és savós orr- és szemfolyás követ. Ez a forma azonban gyorsabban lezajlik. 5-6 nap elteltével a fertőzött állatok 100%-a elpusztul, még akkor is, ha nem jelentkeznek kimaródások, hasmenés vagy másodlagos bakteriális fertőzés.
A félheveny forma a szövődmények gyakori előfordulása ellenére, a betegség legkevésbé súlyos formája, nem jár az állat elhullásával. 5 nap lappangási idő után a betegség egy-két napig tartó, mérsékelt lázat (39-40 °C) okoz. Az összes többi klinikai tünet enyhe és észrevétlen maradhat. Az orrlyukak körül kis mennyiségű beszáradt váladék, felrakódás képződik, ami a diagnózist egy másik betegség, a varas szájfájás felé terelheti.
A PPR szubklinikai formában is előfordulhat, ami tünetmentes. A tünetek hiányában csak vérvizsgálatokkal derülhet rá fény.

Amennyiben egy állomány több juhában vagy kecskéjében hirtelen jelentkezik szem- és orrfolyással kísért láz, akkor merüljön fel a PPR gyanúja és azonnal értesíteni kell az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot!

Ajánlott kiadványokDr. Mézes Miklós - Dr. Erdélyi Márta:
Takarmány-adalékanyagok és alkalmazásuk a takarmányozásbanDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósigDr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitekDr. Mentes Katalin:
A gazdasági állatok anatómiája és élettanaDr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzéseDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Böő István:
Juhok és kecskék betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei IV.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai