Mit gondol a gazda?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/08/07

A blog tartalmának rövid összefoglalása: a hazai zöldség és gyümölcs önellátottságunk folyamatosan csökken; az élelmezésbiztonság nincs veszélyben, mert korlátlan az import lehetőség. A zöldség- és gyümölcstermelés hanyatlásának megfordításához minden hiányzik: nincs elég tőke, munkaerő, csekély a tudás, erős a bizalmatlanság.

A teljes bejegyzés itt olvasható:
Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik

Mindenki okulására: mit gondol a gazda?

• 1990-ig nem hiányzott sem a tőke, sem a szaktudás, sem a munkaerő? Mi történt azóta?

Röviden: minden megváltozott.

Minden hiányzik! A tőkét lehet pótolni, de a tudást, a szorgalmat, és a dolgozni akaró és tudó embereket meglehetősen nehéz.

• A mezőgazdaság stratégiai irányításával nem foglalkozik senki. Nem csak a zöldség és a gyümölcs ágazat problémája ez, a sertés és a juh ágazat is összeomlott, hamarosan gondok lesznek a növénytermeléssel is. De meg lehet nyugodni, a lenyúlás jól működik, mint ahogy a gazdák sanyargatása is a bürokrácia segítségével.

Harminc éve kellett volna gondolkodni, mára a kertészetek romokban vannak.

Nem kell itthon termelni. Hoznak fokhagymát Kínából, zöldséget, gyümölcsöt Spanyolországból. Igaz, hogy méreggel van permetezve, de nem számít. Mi csak piacnak kellünk.

Hiányzik a termelő, mert felülről akarják irányítani az őstermelőket is. Több mint 160 ezren hagyták abba a termelést a bürokrácia miatt. Köszönjük, de elég volt ennyi is.

A rendszerváltás előtt önellátók voltunk. Miben fejlődtünk 35 év alatt?

Nagyon sok mindenen kellene változtatni, de  sajnos ez elég reménytelen vállalkozás.

Szemetet termelünk támogatásért. Ennyi. A lengyelek már tíz éve lézerszkenerrel válogatják az almát. Hol vagyunk mi ehhez?

A Kádár rendszerben minden meg volt. TSZ-ek, állami gazdaságok, hozzáértés. Talán nem kellett volna szétverni őket.

Pedig ez volt a cél. Ha tetszik, ha nem, a TSZ - és még jó pár dolog – működött. Most az ezer hektáros zöld bárók csak gabonát termelnek.

Hát igen. A rendszerváltás óta szabad országban vagyunk, saját felelősségre csináltunk demokráciát.

• A probléma sokrétű. Kezdve azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek a termelői érdekeket lennének hivatottak megvédeni, a normális termelőket és a viszonteladókat vegzálják. Eközben a nagybani piacok tele vannak magukat őstermelőnek nevező román nepperekkel, akikhez a Nav/Nébih ellenőr egyszerűen nem mer odamenni. Leverik az árakat, és egyre inkább elveszik az emberek kedvét a termeléstől. Aztán ott vannak a multik, amelyek a holnapra nem gondolva zsákmányolják ki a termelőket. Lásd 2024-ben a 48 forintos kamionos dinnyét. Harmadik: az öntözést sürgősen és véglegesen ingyenessé kellene tenni, és öntözni.

Szerintem még rosszabb a helyzet, mint ahogy leírták. Milyen már, amikor burgonyából, hagymából nem tudjuk ellátni az országot, amikor a piros paprikát Kínából hozzák be. Az Alföldön sok a termál víz, de a fóliás termesztés folyamatosan csökken. Az ország vízellátása sokkal jobb más országokénál, de az öntözés nem kiépített. Ki a hibás? Mindenképpen a mezőgazdaságot irányító politikusok. Nem csak a mostani kormány, de sajnos a régebbiek sem foglalkoztak vele. Ez nem az az ágazat, ahol gyorsan sokat lehet keresni, itt dolgozni kell/ene/. A megtérülés bizonytalan, a nyereség pedig kevés.

A magam részéről bizonyos ágazatokban a nagyüzemet jobbnak vélem, mint a kisüzemet. Ilyen például a gyümölcstermesztés. Egy-egy ültetvény életkora hosszabb lehet, mint a tulajdonosé. A tulajdonos halálával, betegségével, vagy elkedvetlenedésével az ültetvény is veszendőbe megy. Míg korábban sok embernek adott munkát, megélhetési lehetőséget, a tulajdonos kiesésével a gyümölcsös is az ebek harmincadjára kerül. A nagyüzem ilyen szempontból is stabilitást ad. Nem is beszélve a szaktudás koncentrálódásáról, a speciális gépekről, a hűtőházról, az öntözésről és a többi.

Itt lő vissza az eszetlen gazdaságpolitika. Nem elég, hogy kiváló minőségű termőföldekre telepítik az összeszerelő üzemeket, még a képzett és a képzetlen munkaerőt is elszívják a mezőgazdaságból. Tudatosan teszik tönkre a zöldség-és gyümölcstermesztést és a feldolgozóipart. Mert az a melós, aki egyszer belekóstolt a klimatizált munkahelybe, soha nem megy vissza a mezőgazdaságba dolgozni.

• Hol termeljünk többet?

Bárhol.

Régen munkaidő után apámék kiszaladtak a kertbe, és volt is mit behozni. Most mindenki füvet nyír, nyomkodja a telefont. Egye azt.

A fene tudja. Boldogabb-e a mai, telefont nyomkodó, de a világban magára maradt ember? A kényelem a kiszolgáltatottságot is magával hozta.

Köszönjük a politikusoknak és az EU-nak, hogy kinyírták a mezőgazdaságot.

Az EU nem nyírja ki, csak önti ránk a pénzt. A mindenkori magyar kormány dolga, hogyan  osztja azt szét. Van ahol a kistermelők kapják, ahol a kisebb kultúrákat támogatják; és vagyunk mi, ahol alapvetően a nagyok járnak jól vele. Nem kell másra mutogatnunk, ezt mind magunknak csináljuk.

Nem kell a 20 millió emberellátása, inkább csökkenteni kell a népesség számot.

Kezdjük veled.

Nem többet, hanem jobbat kell termelni, kevesebb vegyszerrel.

A mennyiség átcsap a minőségbe – gondolták egykor.

Mennyi hülyeséget firkálnak ide az emberek! Ez siralmasabb, mint a mezőgazdaság állapota.

Amennyiben szívesen megosztaná saját észrevételét-látleletét a hazai zöldség- és gyümölcstermelés helyzetéről, facebook-bejegyzésünk alatt megteheti:
facebook - Agrárium - Zöldség és gyümölcstermelés

Ajánlott kiadványokDr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyokGonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztésKollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépekTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztéseTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözéseBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban