2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mit gondol a gazda?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/08/07

Az Agrárium facebook-oldalán közzétettük a Látlelet agrár-figyelő blogban megfogalmazott gondolatokat Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik címen. Sokan olvasták, számos megfontolandó, és elkeseredett reakció is érkezett. Ezeket tesszük közzé, csak a nyelvtani, helyesírási hibákat javítva.

A blog tartalmának rövid összefoglalása: a hazai zöldség és gyümölcs önellátottságunk folyamatosan csökken; az élelmezésbiztonság nincs veszélyben, mert korlátlan az import lehetőség. A zöldség- és gyümölcstermelés hanyatlásának megfordításához minden hiányzik: nincs elég tőke, munkaerő, csekély a tudás, erős a bizalmatlanság.

A teljes bejegyzés itt olvasható:
Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik

Mindenki okulására: mit gondol a gazda?

  • 1990-ig nem hiányzott sem a tőke, sem a szaktudás, sem a munkaerő? Mi történt azóta?

Röviden: minden megváltozott.

Minden hiányzik! A tőkét lehet pótolni, de a tudást, a szorgalmat, és a dolgozni akaró és tudó embereket meglehetősen nehéz.

  • A mezőgazdaság stratégiai irányításával nem foglalkozik senki. Nem csak a zöldség és a gyümölcs ágazat problémája ez, a sertés és a juh ágazat is összeomlott, hamarosan gondok lesznek a növénytermeléssel is. De meg lehet nyugodni, a lenyúlás jól működik, mint ahogy a gazdák sanyargatása is a bürokrácia segítségével.

Harminc éve kellett volna gondolkodni, mára a kertészetek romokban vannak.

Nem kell itthon termelni. Hoznak fokhagymát Kínából, zöldséget, gyümölcsöt Spanyolországból. Igaz, hogy méreggel van permetezve, de nem számít. Mi csak piacnak kellünk.

Hiányzik a termelő, mert felülről akarják irányítani az őstermelőket is. Több mint 160 ezren hagyták abba a termelést a bürokrácia miatt. Köszönjük, de elég volt ennyi is.

A rendszerváltás előtt önellátók voltunk. Miben fejlődtünk 35 év alatt?

Nagyon sok mindenen kellene változtatni, de  sajnos ez elég reménytelen vállalkozás.

Szemetet termelünk támogatásért. Ennyi. A lengyelek már tíz éve lézerszkenerrel válogatják az almát. Hol vagyunk mi ehhez?

A Kádár rendszerben minden meg volt. TSZ-ek, állami gazdaságok, hozzáértés. Talán nem kellett volna szétverni őket.

Pedig ez volt a cél. Ha tetszik, ha nem, a TSZ - és még jó pár dolog – működött. Most az ezer hektáros zöld bárók csak gabonát termelnek.

Hát igen. A rendszerváltás óta szabad országban vagyunk, saját felelősségre csináltunk demokráciát.

  • A probléma sokrétű. Kezdve azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek a termelői érdekeket lennének hivatottak megvédeni, a normális termelőket és a viszonteladókat vegzálják. Eközben a nagybani piacok tele vannak magukat őstermelőnek nevező román nepperekkel, akikhez a Nav/Nébih ellenőr egyszerűen nem mer odamenni. Leverik az árakat, és egyre inkább elveszik az emberek kedvét a termeléstől. Aztán ott vannak a multik, amelyek a holnapra nem gondolva zsákmányolják ki a termelőket. Lásd 2024-ben a 48 forintos kamionos dinnyét. Harmadik: az öntözést sürgősen és véglegesen ingyenessé kellene tenni, és öntözni.

Szerintem még rosszabb a helyzet, mint ahogy leírták. Milyen már, amikor burgonyából, hagymából nem tudjuk ellátni az országot, amikor a piros paprikát Kínából hozzák be. Az Alföldön sok a termál víz, de a fóliás termesztés folyamatosan csökken. Az ország vízellátása sokkal jobb más országokénál, de az öntözés nem kiépített. Ki a hibás? Mindenképpen a mezőgazdaságot irányító politikusok. Nem csak a mostani kormány, de sajnos a régebbiek sem foglalkoztak vele. Ez nem az az ágazat, ahol gyorsan sokat lehet keresni, itt dolgozni kell/ene/. A megtérülés bizonytalan, a nyereség pedig kevés.

A magam részéről bizonyos ágazatokban a nagyüzemet jobbnak vélem, mint a kisüzemet. Ilyen például a gyümölcstermesztés. Egy-egy ültetvény életkora hosszabb lehet, mint a tulajdonosé. A tulajdonos halálával, betegségével, vagy elkedvetlenedésével az ültetvény is veszendőbe megy. Míg korábban sok embernek adott munkát, megélhetési lehetőséget, a tulajdonos kiesésével a gyümölcsös is az ebek harmincadjára kerül. A nagyüzem ilyen szempontból is stabilitást ad. Nem is beszélve a szaktudás koncentrálódásáról, a speciális gépekről, a hűtőházról, az öntözésről és a többi.

Itt lő vissza az eszetlen gazdaságpolitika. Nem elég, hogy kiváló minőségű termőföldekre telepítik az összeszerelő üzemeket, még a képzett és a képzetlen munkaerőt is elszívják a mezőgazdaságból. Tudatosan teszik tönkre a zöldség-és gyümölcstermesztést és a feldolgozóipart. Mert az a melós, aki egyszer belekóstolt a klimatizált munkahelybe, soha nem megy vissza a mezőgazdaságba dolgozni.

  • Hol termeljünk többet?

Bárhol.

Régen munkaidő után apámék kiszaladtak a kertbe, és volt is mit behozni. Most mindenki füvet nyír, nyomkodja a telefont. Egye azt.

A fene tudja. Boldogabb-e a mai, telefont nyomkodó, de a világban magára maradt ember? A kényelem a kiszolgáltatottságot is magával hozta.

Köszönjük a politikusoknak és az EU-nak, hogy kinyírták a mezőgazdaságot.

Az EU nem nyírja ki, csak önti ránk a pénzt. A mindenkori magyar kormány dolga, hogyan  osztja azt szét. Van ahol a kistermelők kapják, ahol a kisebb kultúrákat támogatják; és vagyunk mi, ahol alapvetően a nagyok járnak jól vele. Nem kell másra mutogatnunk, ezt mind magunknak csináljuk.

Nem kell a 20 millió emberellátása, inkább csökkenteni kell a népesség számot.

Kezdjük veled.

Nem többet, hanem jobbat kell termelni, kevesebb vegyszerrel.

A mennyiség átcsap a minőségbe – gondolták egykor.

Mennyi hülyeséget firkálnak ide az emberek! Ez siralmasabb, mint a mezőgazdaság állapota.

Amennyiben szívesen megosztaná saját észrevételét-látleletét a hazai zöldség- és gyümölcstermelés helyzetéről, facebook-bejegyzésünk alatt megteheti:
facebook - Agrárium - Zöldség és gyümölcstermelés

Ajánlott kiadványokKollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!
Dr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyok
Bujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza