2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mit gondol a gazda?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/08/07

Az Agrárium facebook-oldalán közzétettük a Látlelet agrár-figyelő blogban megfogalmazott gondolatokat Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik címen. Sokan olvasták, számos megfontolandó, és elkeseredett reakció is érkezett. Ezeket tesszük közzé, csak a nyelvtani, helyesírási hibákat javítva.

A blog tartalmának rövid összefoglalása: a hazai zöldség és gyümölcs önellátottságunk folyamatosan csökken; az élelmezésbiztonság nincs veszélyben, mert korlátlan az import lehetőség. A zöldség- és gyümölcstermelés hanyatlásának megfordításához minden hiányzik: nincs elég tőke, munkaerő, csekély a tudás, erős a bizalmatlanság.

A teljes bejegyzés itt olvasható:
Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik

Mindenki okulására: mit gondol a gazda?

  • 1990-ig nem hiányzott sem a tőke, sem a szaktudás, sem a munkaerő? Mi történt azóta?

Röviden: minden megváltozott.

Minden hiányzik! A tőkét lehet pótolni, de a tudást, a szorgalmat, és a dolgozni akaró és tudó embereket meglehetősen nehéz.

  • A mezőgazdaság stratégiai irányításával nem foglalkozik senki. Nem csak a zöldség és a gyümölcs ágazat problémája ez, a sertés és a juh ágazat is összeomlott, hamarosan gondok lesznek a növénytermeléssel is. De meg lehet nyugodni, a lenyúlás jól működik, mint ahogy a gazdák sanyargatása is a bürokrácia segítségével.

Harminc éve kellett volna gondolkodni, mára a kertészetek romokban vannak.

Nem kell itthon termelni. Hoznak fokhagymát Kínából, zöldséget, gyümölcsöt Spanyolországból. Igaz, hogy méreggel van permetezve, de nem számít. Mi csak piacnak kellünk.

Hiányzik a termelő, mert felülről akarják irányítani az őstermelőket is. Több mint 160 ezren hagyták abba a termelést a bürokrácia miatt. Köszönjük, de elég volt ennyi is.

A rendszerváltás előtt önellátók voltunk. Miben fejlődtünk 35 év alatt?

Nagyon sok mindenen kellene változtatni, de  sajnos ez elég reménytelen vállalkozás.

Szemetet termelünk támogatásért. Ennyi. A lengyelek már tíz éve lézerszkenerrel válogatják az almát. Hol vagyunk mi ehhez?

A Kádár rendszerben minden meg volt. TSZ-ek, állami gazdaságok, hozzáértés. Talán nem kellett volna szétverni őket.

Pedig ez volt a cél. Ha tetszik, ha nem, a TSZ - és még jó pár dolog – működött. Most az ezer hektáros zöld bárók csak gabonát termelnek.

Hát igen. A rendszerváltás óta szabad országban vagyunk, saját felelősségre csináltunk demokráciát.

  • A probléma sokrétű. Kezdve azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek a termelői érdekeket lennének hivatottak megvédeni, a normális termelőket és a viszonteladókat vegzálják. Eközben a nagybani piacok tele vannak magukat őstermelőnek nevező román nepperekkel, akikhez a Nav/Nébih ellenőr egyszerűen nem mer odamenni. Leverik az árakat, és egyre inkább elveszik az emberek kedvét a termeléstől. Aztán ott vannak a multik, amelyek a holnapra nem gondolva zsákmányolják ki a termelőket. Lásd 2024-ben a 48 forintos kamionos dinnyét. Harmadik: az öntözést sürgősen és véglegesen ingyenessé kellene tenni, és öntözni.

Szerintem még rosszabb a helyzet, mint ahogy leírták. Milyen már, amikor burgonyából, hagymából nem tudjuk ellátni az országot, amikor a piros paprikát Kínából hozzák be. Az Alföldön sok a termál víz, de a fóliás termesztés folyamatosan csökken. Az ország vízellátása sokkal jobb más országokénál, de az öntözés nem kiépített. Ki a hibás? Mindenképpen a mezőgazdaságot irányító politikusok. Nem csak a mostani kormány, de sajnos a régebbiek sem foglalkoztak vele. Ez nem az az ágazat, ahol gyorsan sokat lehet keresni, itt dolgozni kell/ene/. A megtérülés bizonytalan, a nyereség pedig kevés.

A magam részéről bizonyos ágazatokban a nagyüzemet jobbnak vélem, mint a kisüzemet. Ilyen például a gyümölcstermesztés. Egy-egy ültetvény életkora hosszabb lehet, mint a tulajdonosé. A tulajdonos halálával, betegségével, vagy elkedvetlenedésével az ültetvény is veszendőbe megy. Míg korábban sok embernek adott munkát, megélhetési lehetőséget, a tulajdonos kiesésével a gyümölcsös is az ebek harmincadjára kerül. A nagyüzem ilyen szempontból is stabilitást ad. Nem is beszélve a szaktudás koncentrálódásáról, a speciális gépekről, a hűtőházról, az öntözésről és a többi.

Itt lő vissza az eszetlen gazdaságpolitika. Nem elég, hogy kiváló minőségű termőföldekre telepítik az összeszerelő üzemeket, még a képzett és a képzetlen munkaerőt is elszívják a mezőgazdaságból. Tudatosan teszik tönkre a zöldség-és gyümölcstermesztést és a feldolgozóipart. Mert az a melós, aki egyszer belekóstolt a klimatizált munkahelybe, soha nem megy vissza a mezőgazdaságba dolgozni.

  • Hol termeljünk többet?

Bárhol.

Régen munkaidő után apámék kiszaladtak a kertbe, és volt is mit behozni. Most mindenki füvet nyír, nyomkodja a telefont. Egye azt.

A fene tudja. Boldogabb-e a mai, telefont nyomkodó, de a világban magára maradt ember? A kényelem a kiszolgáltatottságot is magával hozta.

Köszönjük a politikusoknak és az EU-nak, hogy kinyírták a mezőgazdaságot.

Az EU nem nyírja ki, csak önti ránk a pénzt. A mindenkori magyar kormány dolga, hogyan  osztja azt szét. Van ahol a kistermelők kapják, ahol a kisebb kultúrákat támogatják; és vagyunk mi, ahol alapvetően a nagyok járnak jól vele. Nem kell másra mutogatnunk, ezt mind magunknak csináljuk.

Nem kell a 20 millió emberellátása, inkább csökkenteni kell a népesség számot.

Kezdjük veled.

Nem többet, hanem jobbat kell termelni, kevesebb vegyszerrel.

A mennyiség átcsap a minőségbe – gondolták egykor.

Mennyi hülyeséget firkálnak ide az emberek! Ez siralmasabb, mint a mezőgazdaság állapota.

Amennyiben szívesen megosztaná saját észrevételét-látleletét a hazai zöldség- és gyümölcstermelés helyzetéről, facebook-bejegyzésünk alatt megteheti:
facebook - Agrárium - Zöldség és gyümölcstermelés

Ajánlott kiadványokDr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!
Dr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyok
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Bujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza