2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Mit gondol a gazda?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/08/07

Az Agrárium facebook-oldalán közzétettük a Látlelet agrár-figyelő blogban megfogalmazott gondolatokat Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik címen. Sokan olvasták, számos megfontolandó, és elkeseredett reakció is érkezett. Ezeket tesszük közzé, csak a nyelvtani, helyesírási hibákat javítva.

A blog tartalmának rövid összefoglalása: a hazai zöldség és gyümölcs önellátottságunk folyamatosan csökken; az élelmezésbiztonság nincs veszélyben, mert korlátlan az import lehetőség. A zöldség- és gyümölcstermelés hanyatlásának megfordításához minden hiányzik: nincs elég tőke, munkaerő, csekély a tudás, erős a bizalmatlanság.

A teljes bejegyzés itt olvasható:
Hanyatló zöldség-és gyümölcstermelés: szinte minden hiányzik

Mindenki okulására: mit gondol a gazda?

  • 1990-ig nem hiányzott sem a tőke, sem a szaktudás, sem a munkaerő? Mi történt azóta?

Röviden: minden megváltozott.

Minden hiányzik! A tőkét lehet pótolni, de a tudást, a szorgalmat, és a dolgozni akaró és tudó embereket meglehetősen nehéz.

  • A mezőgazdaság stratégiai irányításával nem foglalkozik senki. Nem csak a zöldség és a gyümölcs ágazat problémája ez, a sertés és a juh ágazat is összeomlott, hamarosan gondok lesznek a növénytermeléssel is. De meg lehet nyugodni, a lenyúlás jól működik, mint ahogy a gazdák sanyargatása is a bürokrácia segítségével.

Harminc éve kellett volna gondolkodni, mára a kertészetek romokban vannak.

Nem kell itthon termelni. Hoznak fokhagymát Kínából, zöldséget, gyümölcsöt Spanyolországból. Igaz, hogy méreggel van permetezve, de nem számít. Mi csak piacnak kellünk.

Hiányzik a termelő, mert felülről akarják irányítani az őstermelőket is. Több mint 160 ezren hagyták abba a termelést a bürokrácia miatt. Köszönjük, de elég volt ennyi is.

A rendszerváltás előtt önellátók voltunk. Miben fejlődtünk 35 év alatt?

Nagyon sok mindenen kellene változtatni, de  sajnos ez elég reménytelen vállalkozás.

Szemetet termelünk támogatásért. Ennyi. A lengyelek már tíz éve lézerszkenerrel válogatják az almát. Hol vagyunk mi ehhez?

A Kádár rendszerben minden meg volt. TSZ-ek, állami gazdaságok, hozzáértés. Talán nem kellett volna szétverni őket.

Pedig ez volt a cél. Ha tetszik, ha nem, a TSZ - és még jó pár dolog – működött. Most az ezer hektáros zöld bárók csak gabonát termelnek.

Hát igen. A rendszerváltás óta szabad országban vagyunk, saját felelősségre csináltunk demokráciát.

  • A probléma sokrétű. Kezdve azzal, hogy azok a szervezetek, amelyek a termelői érdekeket lennének hivatottak megvédeni, a normális termelőket és a viszonteladókat vegzálják. Eközben a nagybani piacok tele vannak magukat őstermelőnek nevező román nepperekkel, akikhez a Nav/Nébih ellenőr egyszerűen nem mer odamenni. Leverik az árakat, és egyre inkább elveszik az emberek kedvét a termeléstől. Aztán ott vannak a multik, amelyek a holnapra nem gondolva zsákmányolják ki a termelőket. Lásd 2024-ben a 48 forintos kamionos dinnyét. Harmadik: az öntözést sürgősen és véglegesen ingyenessé kellene tenni, és öntözni.

Szerintem még rosszabb a helyzet, mint ahogy leírták. Milyen már, amikor burgonyából, hagymából nem tudjuk ellátni az országot, amikor a piros paprikát Kínából hozzák be. Az Alföldön sok a termál víz, de a fóliás termesztés folyamatosan csökken. Az ország vízellátása sokkal jobb más országokénál, de az öntözés nem kiépített. Ki a hibás? Mindenképpen a mezőgazdaságot irányító politikusok. Nem csak a mostani kormány, de sajnos a régebbiek sem foglalkoztak vele. Ez nem az az ágazat, ahol gyorsan sokat lehet keresni, itt dolgozni kell/ene/. A megtérülés bizonytalan, a nyereség pedig kevés.

A magam részéről bizonyos ágazatokban a nagyüzemet jobbnak vélem, mint a kisüzemet. Ilyen például a gyümölcstermesztés. Egy-egy ültetvény életkora hosszabb lehet, mint a tulajdonosé. A tulajdonos halálával, betegségével, vagy elkedvetlenedésével az ültetvény is veszendőbe megy. Míg korábban sok embernek adott munkát, megélhetési lehetőséget, a tulajdonos kiesésével a gyümölcsös is az ebek harmincadjára kerül. A nagyüzem ilyen szempontból is stabilitást ad. Nem is beszélve a szaktudás koncentrálódásáról, a speciális gépekről, a hűtőházról, az öntözésről és a többi.

Itt lő vissza az eszetlen gazdaságpolitika. Nem elég, hogy kiváló minőségű termőföldekre telepítik az összeszerelő üzemeket, még a képzett és a képzetlen munkaerőt is elszívják a mezőgazdaságból. Tudatosan teszik tönkre a zöldség-és gyümölcstermesztést és a feldolgozóipart. Mert az a melós, aki egyszer belekóstolt a klimatizált munkahelybe, soha nem megy vissza a mezőgazdaságba dolgozni.

  • Hol termeljünk többet?

Bárhol.

Régen munkaidő után apámék kiszaladtak a kertbe, és volt is mit behozni. Most mindenki füvet nyír, nyomkodja a telefont. Egye azt.

A fene tudja. Boldogabb-e a mai, telefont nyomkodó, de a világban magára maradt ember? A kényelem a kiszolgáltatottságot is magával hozta.

Köszönjük a politikusoknak és az EU-nak, hogy kinyírták a mezőgazdaságot.

Az EU nem nyírja ki, csak önti ránk a pénzt. A mindenkori magyar kormány dolga, hogyan  osztja azt szét. Van ahol a kistermelők kapják, ahol a kisebb kultúrákat támogatják; és vagyunk mi, ahol alapvetően a nagyok járnak jól vele. Nem kell másra mutogatnunk, ezt mind magunknak csináljuk.

Nem kell a 20 millió emberellátása, inkább csökkenteni kell a népesség számot.

Kezdjük veled.

Nem többet, hanem jobbat kell termelni, kevesebb vegyszerrel.

A mennyiség átcsap a minőségbe – gondolták egykor.

Mennyi hülyeséget firkálnak ide az emberek! Ez siralmasabb, mint a mezőgazdaság állapota.

Amennyiben szívesen megosztaná saját észrevételét-látleletét a hazai zöldség- és gyümölcstermelés helyzetéről, facebook-bejegyzésünk alatt megteheti:
facebook - Agrárium - Zöldség és gyümölcstermelés

Ajánlott kiadványokBujdosó Géza, Kalmár Klementina:
Termesszünk diót!
Dr. Hrotkó Károly:
A kajszi orsófák kézikönyve - Koronaalakítás, metszés, alanyok
Kollányi Gábor – Kollányi Ágnes – Bergendi Nadin – Varga Jenő:
Termesszünk málnát!
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Gonda István - Apáti Ferenc (szerkesztők) :
Versenyképes almatermesztés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza