2025. 11. 05., szerda
Imre
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Lovas oktatás már általánosban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2014/03/10
Címkék: , lótenyésztés, lovas sport, lovas oktatás, vidékfejlesztés

„Az elmúlt húsz évben összesen nem kapott akkora kormányzati támogatást a hazai lovas ágazat, mint az elmúlt két évben” – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ágazat értékeléséről tartott sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2012. március 12-én lépett hatályba a Kincsem – Nemzeti Lovas Program. Ennek legfőbb célkitűzéseként az állami ménesek egységes és hatékony állami irányításának megteremtését, a lovas ágazat támogatási rendszerének felülvizsgálatát, a lovaskultúra oktatásának 2014. szeptember 1-jével történő bevezetését, a szabad terephasználat törvényi biztosítását, a lovas terápia hazai terápiás kezelésekbe történő beépítését, valamint a kiemelt létesítményfejlesztések és a kiemelt lovas rendezvények támogatását jelölte meg.

tekIntélyes támogAtásI Források

Az államtitkár aláhúzta, az ágazat olyan mértékű erkölcsi, szakmai és pénzügyi támogatását kapott az elmúlt 2 évben, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Kincsem – Nemzeti Lovas Program céljai minden kétséget kizáróan meg tudjanak valósulni.

A legfontosabb lépés a lovas ágazat támogatási rendszerének a felülvizsgálta volt. Ez alapján lehetőség nyílt ugyanis arra, hogy a Kormány már tavaly támogatni tudta a legjelentősebb lovas rendezvényeket. A CSIO***-W Világkupa, a Nemzeti Vágta, a fogathajtó EB és a Lovas Világkupa támogatási mértéke 2013-ban közel 190 millió forint volt. Ez az összeg idén, a Kormány 2014. február 26-án meghozott döntése értelmében eléri a 325 millió forintot, amelyben hozzájárulást kap a Fábiánsebestyéni Kinizsi Park korszerűsítése is

A létesítményfejlesztések vonatkozásában nem ez az egyetlen idei évre tervezett beruházás. A Kormány tavaly döntött arról is, hogy 1,6 milliárd forintot fordít az Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság felújítására, és 2 milliárd forintot szán a Nemzeti Lovarda európai szintű újjáépítésére.

A Kincsem – Nemzeti Lovas Programmal összhangban a vidékfejlesztési tárca látja el 2014. január 1-jével az állami ménesek feletti tulajdonosi jogokat, és 2013. június 21-én hatályba lépett az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény azon módosítása, amely megteremtette a lovasok számára a szabad terephasználatot.

már Az áltAlános IskolábAn kell kezdenI

Budai Gyula beszámolt arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint a Magyar Lovassport Szövetség képviselőiből egy munkacsoport jött létre az általános iskolai lovaskultúra-oktatás széles körű bevezetésére.

A munkacsoport elkészítette azt a koncepciót, amely alapján állami finanszírozás mellett 2014. szeptember 1-jével 320 lovarda részvételével, közel 300 általános iskolában meg tud valósulni a mindennapos testnevelési óra keretében történő lovaskultúra-oktatás. Az oktatás pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a lovas terápia szakmai háttere kellő figyelmet kapjon az egészségügyi ellátás keretében is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a lovas program minden egyes pontja azt segíti elő, hogy hazánk valóban újra lovas nemzet lehessen.

egy követendő példA

Szerencsésnek mondhatja magát a fővárostól 23 kilométerre fekvő, 1400 lakosú Tinnye (Pest megye), hogy „saját” lovardája van, a Pilisi Lovaskert, amely a Pilis, a Budai hegység és a Zsámbéki medence találkozásánál helyezkedik el. Sok helyen tovább kell utaztatni a gyerekeket, ami nagy időveszteség. Az itt működő egyesület égisze alatt egy olyan családi vállalkozás működik, amelynek fő profilja hosszú évek óta a gyermek- és családi lovagoltatás.

Merkelyné Berghammer Krisztina lovardavezető lapunknak elmondta, hogy nagyon jó elgondolásnak tartja a lovaskultúra-oktatást, s hogy két éve nyertek egy pályázatot az önkormányzatnál, most pedig a tankerületekkel egyeztetnek.

– A helyi általános iskola minket választott a lovaskultúra-oktatásra, s ha jól tudom, 5. osztálytól felmenő ágban szeretnék ezt programot bevezetni. Mi szakmai okok miatt jobbnak látnánk, ha már első osztálytól részt vehetnének a gyerekek a testnevelési óra keretein belül ebben az oktatásban. Egyelőre nem nyertünk pályázatot, jelenleg csupán a működésre kapunk támogatást. A helyzet az, hogy a minisztérium még nem határozta meg pontosan, hogy milyen végzettség szükséges a lovaskultúra- oktatáshoz – tájékoztat Merkelyné.

– Az oktatás egyébként a lovaspályán történne, és most próbálunk arra is valamilyen támogatást kapni, hogy négy évszakos pályánk legyen, hogy ne legyen probléma, ha éppen esőben vagy elázott pályán kell dolgozni. Ami az oktatást magát illeti, egy testnevelési óra nem elég, egy csoportos képzéshez legalább kettő kell. Ahhoz, hogy lovaglás érdemben számítson valamit, legalább 20 percet lóháton kell ülni.

A lovaskultúra-oktatás előtt számos szervezési, szabályozási feladat áll még. E nagyszerű ügy kifutása hosszabb időt fog igénybe venni.

Ajánlott kiadványokLukács Gergely Sándor:
Magyar kertészeti stratégia és vidékfejlesztés
Dr. Labay Attila:
Kertészek, kertbarátok és az Európai Unió
Farkasné Fekete Mária, Hustiné Béres Klára:
Magyar-angol közgazdasági fogalom-és példatár
Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése

Ez is érdekelhetiRobottraktorok - John Deere-fejlesztések az önvezető elektromos traktorok terén Malacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenéseNyílt pályázati felhívás jelent meg energiaközösségek létrehozására - akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza