2026. 08. 18., kedd
Ilona
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Lovas oktatás már általánosban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: V.B., 2014/03/10
Címkék: , lótenyésztés, lovas sport, lovas oktatás, vidékfejlesztés

„Az elmúlt húsz évben összesen nem kapott akkora kormányzati támogatást a hazai lovas ágazat, mint az elmúlt két évben” – mondta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az ágazat értékeléséről tartott sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2012. március 12-én lépett hatályba a Kincsem – Nemzeti Lovas Program. Ennek legfőbb célkitűzéseként az állami ménesek egységes és hatékony állami irányításának megteremtését, a lovas ágazat támogatási rendszerének felülvizsgálatát, a lovaskultúra oktatásának 2014. szeptember 1-jével történő bevezetését, a szabad terephasználat törvényi biztosítását, a lovas terápia hazai terápiás kezelésekbe történő beépítését, valamint a kiemelt létesítményfejlesztések és a kiemelt lovas rendezvények támogatását jelölte meg.

tekIntélyes támogAtásI Források

Az államtitkár aláhúzta, az ágazat olyan mértékű erkölcsi, szakmai és pénzügyi támogatását kapott az elmúlt 2 évben, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a Kincsem – Nemzeti Lovas Program céljai minden kétséget kizáróan meg tudjanak valósulni.

A legfontosabb lépés a lovas ágazat támogatási rendszerének a felülvizsgálta volt. Ez alapján lehetőség nyílt ugyanis arra, hogy a Kormány már tavaly támogatni tudta a legjelentősebb lovas rendezvényeket. A CSIO***-W Világkupa, a Nemzeti Vágta, a fogathajtó EB és a Lovas Világkupa támogatási mértéke 2013-ban közel 190 millió forint volt. Ez az összeg idén, a Kormány 2014. február 26-án meghozott döntése értelmében eléri a 325 millió forintot, amelyben hozzájárulást kap a Fábiánsebestyéni Kinizsi Park korszerűsítése is

A létesítményfejlesztések vonatkozásában nem ez az egyetlen idei évre tervezett beruházás. A Kormány tavaly döntött arról is, hogy 1,6 milliárd forintot fordít az Szilvásváradi Állami Ménesgazdaság felújítására, és 2 milliárd forintot szán a Nemzeti Lovarda európai szintű újjáépítésére.

A Kincsem – Nemzeti Lovas Programmal összhangban a vidékfejlesztési tárca látja el 2014. január 1-jével az állami ménesek feletti tulajdonosi jogokat, és 2013. június 21-én hatályba lépett az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény azon módosítása, amely megteremtette a lovasok számára a szabad terephasználatot.

már Az áltAlános IskolábAn kell kezdenI

Budai Gyula beszámolt arról, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint a Magyar Lovassport Szövetség képviselőiből egy munkacsoport jött létre az általános iskolai lovaskultúra-oktatás széles körű bevezetésére.

A munkacsoport elkészítette azt a koncepciót, amely alapján állami finanszírozás mellett 2014. szeptember 1-jével 320 lovarda részvételével, közel 300 általános iskolában meg tud valósulni a mindennapos testnevelési óra keretében történő lovaskultúra-oktatás. Az oktatás pedig ahhoz is hozzájárul, hogy a lovas terápia szakmai háttere kellő figyelmet kapjon az egészségügyi ellátás keretében is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a lovas program minden egyes pontja azt segíti elő, hogy hazánk valóban újra lovas nemzet lehessen.

egy követendő példA

Szerencsésnek mondhatja magát a fővárostól 23 kilométerre fekvő, 1400 lakosú Tinnye (Pest megye), hogy „saját” lovardája van, a Pilisi Lovaskert, amely a Pilis, a Budai hegység és a Zsámbéki medence találkozásánál helyezkedik el. Sok helyen tovább kell utaztatni a gyerekeket, ami nagy időveszteség. Az itt működő egyesület égisze alatt egy olyan családi vállalkozás működik, amelynek fő profilja hosszú évek óta a gyermek- és családi lovagoltatás.

Merkelyné Berghammer Krisztina lovardavezető lapunknak elmondta, hogy nagyon jó elgondolásnak tartja a lovaskultúra-oktatást, s hogy két éve nyertek egy pályázatot az önkormányzatnál, most pedig a tankerületekkel egyeztetnek.

– A helyi általános iskola minket választott a lovaskultúra-oktatásra, s ha jól tudom, 5. osztálytól felmenő ágban szeretnék ezt programot bevezetni. Mi szakmai okok miatt jobbnak látnánk, ha már első osztálytól részt vehetnének a gyerekek a testnevelési óra keretein belül ebben az oktatásban. Egyelőre nem nyertünk pályázatot, jelenleg csupán a működésre kapunk támogatást. A helyzet az, hogy a minisztérium még nem határozta meg pontosan, hogy milyen végzettség szükséges a lovaskultúra- oktatáshoz – tájékoztat Merkelyné.

– Az oktatás egyébként a lovaspályán történne, és most próbálunk arra is valamilyen támogatást kapni, hogy négy évszakos pályánk legyen, hogy ne legyen probléma, ha éppen esőben vagy elázott pályán kell dolgozni. Ami az oktatást magát illeti, egy testnevelési óra nem elég, egy csoportos képzéshez legalább kettő kell. Ahhoz, hogy lovaglás érdemben számítson valamit, legalább 20 percet lóháton kell ülni.

A lovaskultúra-oktatás előtt számos szervezési, szabályozási feladat áll még. E nagyszerű ügy kifutása hosszabb időt fog igénybe venni.

Ajánlott kiadványokLáng István - Csete László - Jolánkai Márton:
A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok - A VAHAHA jelentés
Dr. Gere Tibor - Dr. Csányi Vilmos :
Gazdasági állatok viselkedése - Általános etológia
Kerek Zoltán - Marselek Sándor:
A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések
Dr. Tassy Sándor (szerk.):
Agrárgazdasági fogalomtár

Ez is érdekelhetiRobottraktorok - John Deere-fejlesztések az önvezető elektromos traktorok terén Malacok betegségei - Az újszülött malacok coli-hasmenéseNyílt pályázati felhívás jelent meg energiaközösségek létrehozására - akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza