A KAP új szabályai 2015-től

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Valkó Béla, 2015/01/28

Az Európai Unió agrárminiszterei a 2013. december 16–17-én elfogadták a 2020-ig tartó Közös Agrárpolitika (KAP) kereteit meghatározó négy alaprendeletet (közvetlen támogatások, egységes piacszervezés, vidékfejlesztés, illetve horizontális rendelet), továbbá az átmeneti intézkedésekről szóló rendeletet.

Annak ellenére, hogy az uniós költségvetési ciklus 2014-től 2020-ig tart, a felsorolt rendeletek késedelmes hatályba lépése miatt a KAP következő szakaszára vonatkozó szabályok csak – egy év késéssel, a 2014-es átmeneti évet követően – 2015-től kezdődnek. A termelők tehát az egységes kérelem keretében először ekkortól igényelhetik (a kérelem benyújtásának határideje május 15.) az új KAP-szabályok szerinti támogatásokat. A Magyarországon bevezetésre kerülő rendszer elemei:

• alaptámogatás (SAPS),
• zöldítés,
• fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás,
• termeléshez kötött támogatások,
• kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere.

Alaptámogatás

A Földművelésügyi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a jelenlegi területalapú támogatási (SAPS) elven működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbvihető. A támogatás feltétele, hogy a termelő támogatási kérelmet nyújtson be, továbbá a kifizetés minimumkorlátja 1 hektár SAPS-jogosult terület. Ha a támogatást kérelmező állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 hektár SAPS-jogosult területe, akkor 100 euró támogatás a minimum. Támogatásban nem részesülhetnek az úgynevezett negatív listán szereplő gazdaságok, amelyek repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanvállalatokat, állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek, hacsak nem bizonyítják, hogy mezőgazdasági tevékenységük legalább 20 hektár SAPS-jogosult terület, vagy hogy elsődleges üzleti vagy társasági tevékenységük mezőgazdasági. Az alaptámogatás, a SAPS összege előreláthatóan hektáronként 144,7 euró lesz.

Zöldítés

A zöldítés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, amelyre a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30 százalékát kell, hogy fordítsák. Ez kötelező, hektáronkénti összege várhatóan 81,3 euró lesz. Az új rendszer első két évében, ha a gazdálkodó nem teljesíti maradéktalanul a követelményeket, csak a zöldítésért járó összeget veszíti el, de ha később sem felel meg az előírásoknak, a zöldítésért járó részt sem kapja és a területalapú alaptámogatását is szankcionálni fogják. A zöldítés alá olyan intézkedések tartoznak, mint a terménydiverzifikáció, az állandó gyepterületek fenntartása, az ökológia célterületek kijelölése.

A terménydiverzifikáció esetében 10 hektár szántó alatt 1 növényt, 10 és 30 hektár szántóterület között 2 különböző növényt, míg 30 hektár szántóterület felett már 3 eltérő növényt kell termeszteni. Abban az esetben, ha két növény termesztése az előírás, a fő növénykultúra a szántóterület legfeljebb 75 százalékát foglalhatja el. Amennyiben az előírás három különböző növényre vonatkozik, a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több mint 75 százalékát, továbbá a két meghatározó növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület több mint 95 százalékát. A gyakorlati alkalmazás során a téli és a tavaszi terményeket különböző növénykultúráknak kell tekinteni, még akkor is, ha egy nemzetséghez tartoznak.

Az állandó legelők fenntartása intézkedés keretében országos szinten a gyepterületek nagyságát legfeljebb 5 százalékkal lehet csökkenteni a 2012-es bázisévhez képest. Könnyebbség a gazdálkodóknak, hogy a követelmény nemzeti szinten teljesíthető, így az egyes termelők esetében ettől el lehet majd térni. Ugyanakkor azoknak, akik éltek a csökkentés lehetőségével – indokolt esetben – visszaállítási kötelezettséget is elő lehet írni a határérték betartása végett.

Ökológiai célterületet a mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása, így az ökológiai célok teljesülése érdekében kell elkülöníteni. Ezeknek egyrészt a biológiai sokféleségre közvetlenül kedvezően ható, azt befolyásoló területekből kell állniuk (például parlagon hagyott területek, teraszok, védelmi sávok), másrészt olyan területekből, amelyek a biológiai sokféleséget a kisebb mezőgazdasági igénybevétel révén közvetetten befolyásolják (például köztes kultúrákkal vagy téli takarónövényzettel borított területek). A termelőknek az összes, jogszabály által felajánlott ökológiai fókuszterület-típus elszámolására a lehetősége lesz Magyarországon az igen ritka tájelem, a kőfal kivételével. Minden termelőnek, aki 15 hektár fölötti szántón gazdálkodik, a saját területén vagy bizonyos fókuszterületek esetében (tájképi elemek, védelmi sávok) azzal szomszédosan is ki lehet jelölnie 5 százalékos arányban önálló ökológiai fókuszterületét. Ehhez biztosítva lesz a jogi háttér a jogszabályban előírt, Magyarországon nem földhasználati nyilvántartás-köteles és akár nem a termelő kezelésében álló területek ökológiai célterületként való elismertetésére.

Fiatal gazda és a termeléshez kötött támogatások

A mezőgazdasági termelők generációváltását segíti elő. Az intézkedés kötelező a tagállamok számára, éves pénzügyi keretük maximum 2 százalékát fordíthatják rá. Magyarország azonban e támogatási címre az érintettek alacsony száma (9000 fő) miatt várhatóan forrásainak mindössze 0,6 százalékát tudja allokálni. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. A támogatás legfeljebb 2020-ig, maximum 5 éven keresztül nyújtható, területi felső korlátja 90 hektár, összege pedig mintegy 67,5 euró hektáronként lesz – tudtuk meg az FM-ben.

Az önkéntesen nyújtható termeléshez kötött támogatások szintje a közvetlen uniós támogatási keret jelenlegi 3,5 százaléka helyett 13 százalékra fog nőni. Ezen felül a fehérjenövények esetében is lehetővé válik a tagállami keretünk további 2 százalékát termeléshez kapcsolt támogatás formájában a termelőkhöz juttatni. Termeléshez kötött támogatások 2015-től a húshasznú anyatehén, a hízott bika, a tejhasznú tehén, az anyajuh, a rizs, a cukorrépa, a zöldségnövények, az ipari zöldségek, a gyümölcsültetvények és bogyósok, valamint a fehérjenövények (külön a szemes és a szálas) után lesznek.

A kormány döntése alapján – az uniós szabályozás adta lehetőséggel élve – Magyarország kihasználta a vidékfejlesztési források maximális, 15 százalékos átcsoportosítási lehetőségét. Ennek következtében évente közel 74 millió, a teljes időszak alatt közel 444 millió euróval több forrás biztosított a közvetlen támogatásokra. A fajlagos támogatási értéke a termeléshez kötött támogatásra bejelentkezett termelők jogosult területének/állatainak mértékétől függően évente változni fog. Referencia év nem lesz meghatározva. Így, ha az előzetesen becsültnél több támogatásra jogosult terület/állat alapján jelentkeznek be a termelők, a kifizethető összeg csökkeni fog, amennyiben kevesebbel, a növekedése várható. A 2015-től uniós forrásból elindítandó, termeléshez kötött jogcímek keretében a szarvasmarha- és a juhágazat esetében növekvő forrásokra lehet számítani. A tejelő tehenek után a jelenlegi szinthez képest 55 százalékkal több, összesen 69 millió eurónyi éves keret áll majd rendelkezésre. A húshasznú szarvasmarha állományok támogatási összege érdemben nem változik, míg a juhok után elérhető támogatási összeg kétszeresére, évente 22 millió euróra fog nőni.

A kistermelői támogatások

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszert a tagállamok önkéntesen bevezethetik, Magyarország is működtetni fogja. E jogcím révén nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít és felmenti a termelőket a zöldítés követelményeinek teljesítése alól. A támogatásra jogosult minden olyan termelő, aki minimum egy hektáros területtel rendelkezik. Az intézkedésre az éves támogatási keret maximum 10 százaléka fordítható. A támogatás egyösszegű, gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500, maximum 1250 euró lesz. Azon gazdálkodók esetében, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehet belépni, az akkor megállapított összeg jár évente a termelőnek 2020-ig, ha megtartja a belépéskori földterületét. Az FM számításai szerint a gazdálkodók csaknem 50 százaléka léphet be az egyszerűsített kistermelői támogatási rendszerbe.

Degresszió

A Közös Agrárpolitika feltételrendszere alapján alkalmazni kell a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó csökkentés (degresszió) rendszerét. Az augusztus elején az Európai Unióhoz hivatalosan bejelentett konstrukció szerint a 150 ezer euró feletti területalapú támogatás csökkentése nem jelenti a területalapú támogatások teljes elvonását. A 2015-től induló új rendszerben a területalapú alaptámogatásnál (SAPS) csak az 1200 hektár fölötti támogatási összeget meghaladó rész lesz elvonva; a 150 ezer euró feletti és az 1200 hektár közötti terület után járó összeg (176 ezer euró) esetében csak 5 százalékos elvonást kell foganatosítani. A zöldítésre vagy a termeléshez kötött támogatásokra az intézkedés nem vonatkozik.

Nemzeti támogatások

Az FM célja a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti egyensúly helyreállítása. Az agrártámogatásoknak, a vidékfejlesztésnek kifejezetten a munka- és lehetőségteremtés lesz a célja a következő években. A foglalkoztatás további, tartós növelése érdekében a kormányzat kiemelt figyelmet kíván fordítani azokra a mezőgazdasági ágazatokra, ahol komoly lehetőség van munkahelyek létrehozására. Éppen ezért a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot. A program keretében az állattartók számára a Kormány 2020-ig 180 milliárd forintos többletforrást biztosít. A kormány döntése értelmében az FM „Folyó kiadások és jövedelemtámogatások” fejezeti kezelésű előirányzatán 2015-ben 82,579 milliárd; 2016-ban legalább 81,238 milliárd; 2017-ben legalább 79,9 milliárd; 2018-ban legalább 78,56 milliárd; 2019-ben legalább 77,22 milliárd; 2020-ban pedig legalább 75,908 milliárd forint összeget kell betervezni. Ez az összeg lehetővé teszi új támogatási konstrukciók bevezetését és egyes, már működő támogatások keretösszegének megemelését – tájékoztatott a szaktárca.

Tehát ez a program már 2015-ben 33 milliárd forint célzott többletforrást jelent az ágazatnak, melyet teljes egészében a nemzeti költségvetés fedez, és még nem is beszéltünk az uniós forrásból induló termeléshez kötött támogatásokról. Jó néhány állattartó gazdálkodó több támogatásra számíthat a program és az új uniós támogatások révén, mint amit jelenleg kap, vagy az intézkedés nélkül kapott volna. Fontos kiemelni, hogy az állattenyésztési ágazat a rendszerváltozás óta nem kapott ekkora mértékű nemzeti forrásból megvalósuló többletforrást.

A támogatások változása pont a várakozásokkal ellentétes pozitív foglalkoztatási hatásokat fog kifejteni, mivel az olyan munkaigényes ágazatok, mint az állattenyésztés és a kertészet jelentősen nagyobb forrásokhoz fog jutni.

A kiegészítő nemzeti támogatás (top up) és az átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) keretösszegének megemelése várható. Európai uniós szabályozás szerint a SAPS-ot alkalmazó új tagállamok – köztük Magyarország is – a 2014. évre és azt követően 2020-ig a 2013. évre engedélyezett feltételekkel továbbra is nyújthatják nemzeti költségvetésből az úgynevezett átmeneti nemzeti támogatást – hozta tudomásunkra a tárca.

A jelenlegi területalapú támogatási (SAPS) elven működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbvihető

Az említett „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program biztosította többletforrások egyik legnagyobb „kedvezményezettje” az ÁNT. A 2015. évre előirányzott 82,579 milliárd forintból az FM 36,1 milliárd forintot tervezett be az ÁNT jogcímeire, valamint juh- és kecske de minimis támogatásokra, az erre a jogcímre eredetileg rendelkezésre álló közel 20 milliárd forint helyett. Így az adott forrásból támogatható állattenyésztési ágazatoknak (szarvasmarha, juh) a lehetséges legmagasabb összegű támogatást nyújthatjuk. A húsmarha-támogatás a 2013. évben meghirdethető, egyedenkénti 19,5 ezer forintról körülbelül 47 ezer forintra, a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók szarvasmarha támogatása pedig 7300 forintról, mintegy 43 ezer forintra, a tej esetében pedig literenként 3 forintról 7 forintra növekedhet. Az anyatehén-támogatás hozzávetőlegesen egyedenként 29,4 ezer forint, míg az anyajuhtámogatás egyedenként megközelíti a 22 ezer forint támogatási összeget. A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó juhtartók egyedenként mintegy 2160 forint támogatásra számíthatnak.

A dohánytermelők támogatása az elmúlt évihez hasonlóan alakul, Burley dohány esetében 84,8 ezer, míg a Virginia dohány esetében 244,5 ezer forint hektáronkénti kifizetés válik lehetővé.

A kormányzat az elmúlt években tartósan magas takarmányárak miatt komoly kihívásokkal szembesülő baromfiágazat stabilizálását, a szektorban dolgozó vagy ahhoz kapcsolódó több tízezer vidéki ember foglalkoztatását, a hazai fogyasztók és az exportpiacok által keresett, az egészséges táplálkozáshoz biztonságos baromfihús előállítását kívánja elérni. Mivel a baromfitartók uniós közvetlen támogatásban nem részesülnek, a nemzeti hatáskörben biztosított állatjóléti támogatás fenntartása számukra elengedhetetlenül fontos. A támogatás célja a termelők által vállalt többlet kötelezettségek ellentételezése. A termelői igényeket szem előtt tartva 2015-ben a baromfi állatjóléti támogatást 11 milliárd forintos keretösszeggel kívánja megjelentetni a tárca, amely az idei évhez képest 3 milliárd forintos növekedést jelent.

Az állattenyésztési ágazat a rendszer­változás óta nem kapott ekkora mértékű nemzeti forrásból megvalósuló többletforrást

A sertéságazat támogatására az elmúlt években több intézkedés is született. A baromfihoz hasonlóan a sertéságazatban is meghirdetjük az állatjóléti támogatást, amelynek keretösszege 2015-ben 8,5 milliárd forint lesz. Új intézkedésként a tárca 2015-től bevezeti a koca állatjóléti támogatási programot is, kerete 8,6 milliárd forint lesz. Ezzel az Európai Bizottság jóváhagyásának megszerzését követően az állatjóléti támogatás jogcímén kifizethető összeg a sertés ágazatban a duplájára emelkedik. A tárca 2015-től kezdődően 600 millió forint többletforrás biztosításával évi 3,6 milliárd forintra emelte az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatás keretösszegét. Egyes állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére pedig 2015-ben 8,5 milliárd forint elkülönítését tervezzük, ez mintegy 1 milliárd forinttal haladja meg a 2014-ben rendelkezésre álló forrást. A tenyésztésszervezési feladatok ellátásának támogatását (ennek éves keretösszege 815,7 millió forint) a jövőben is fent kívánja tartani a tárca, mint ahogy a fentieken kívül különböző csekély összegű „de minimis” támogatási konstrukciókat is.

A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott „de minimis” támogatás keretében a baromfi-, sertés- és szarvasmarha-ágazatban részesülnek támogatásban azon termeltetők, akik termeltetési szerződést kötnek az állattartókkal. A célra a tárca évente mintegy 90 millió forintot különít el. Szárított takarmány támogatására a rendelkezésre álló keret évente mintegy 240 millió forint. A méhészeti gépjárművek üzemeltetésének többletköltségeihez a tárca évente mintegy 100 millió forinttal járul hozzá. „De minimis” támogatást vehetnek igénybe a nyúltenyésztők évi 60 millió forint értékben, valamint a pontytenyésztők is, évi mintegy 95 millió forintot. Új „de minimis” támogatási jogcímként jelenik meg 2015. évtől kezdődően legalább 500 millió forintos keretösszeggel a jerketámogatás, amelynek célja a juhágazat támogatása, az állatlétszám növelése a növendék bárány támogatásán keresztül.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai