2025. 07. 12., szombat
Izabella
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Közösség, gondviselés és a hit ereje - Megérkezett a gazdák aratókoszorúja a Szent István Bazilikába

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: Magyarok Kenyere Alapítvány, 2024/08/16

A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program keretében a hagyományokat őrizve - az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervei és keze munkája által - idén is elkészült a magyar gazdák összefogását jelképező aratókoszorú. A Szent István Bazilika önzetlen támogatásával ismét méltó helyen mutatkozik be: augusztus 20-án a budapesti Szent Jobb Körmenetben is látható lesz, ezt követően október végéig megtekinthető a Bazilika oltáránál felállítva.

A régi hagyományok szerint az aratás befejezése után a búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, illetve a gazda elé vitték, de ma is számos templomban díszeleg az Úr asztala fölött. Készítésének – a szimbolikája mellett – mindig is nagy közösségtartó ereje volt, egyes alkotóelemei, mint az „Isten szeme” motívum pedig Isten gondviselésének és a hit fontosságának is kifejező eszközei.

 Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony tagozat elnöke, Hajdúnánás alpolgármestere ünnepi felszólalásában elmondta, hogy a szalmafonás egy ősi mesterség, de hagyományainkat őrizve Hajdúnánás városának és az asszonyok keze munkájának köszönhetően sokak megélhetését biztosítja a 21. században is. Kiemelte: a koszorú készítőjének, Julikának csoda ereje van: maga termelte meg az alapanyagot is a koszorú előállításához, és közel 2 hónapon át napi 8 órában fonta. „Az aratókoszorú szimbolizálja a közösségi erőt és a hitet, amely kell, hogy megtartson minket, és a jövőhöz is erőt adjon.” – emelte ki beszédében, végül köszönetet mondott Jakab István alelnök úrnak és a Püspök úrnak, hogy tudják, értik a nagyságát ennek a koszorúnak.

 „Nagy megtiszteltetés Önök előtt állni, a kárpát-medencei magyar gazdák és diaszpóra honfitársai nevében” – kezdte ünnepi gondolatait Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke. Lehetőséget kaptak a magyar gazdák arra, hogy értékeiket bemutassák. Ebben az értékeit lábbal tipró világban számunkra külön ünnep, hogy itt állhatunk és itt vallhatjuk meg hitünket, azt, hogy mi népben, nemzetben gondolkodunk.” Kiemelte: az aratókoszorú jelkép is, egy fontos munka, az aratás végét jelzi: hagyományosan ünnep volt elkészíteni. Hozzátette: reméli, hogy a Szent Jobb Körmenetben is felvonultatva a koszorút minél több embernek be tudjuk mutatni, milyen tiszta szívvel élnek, milyen hagyománytisztelő módon gondolkodnak a Kárpát-medence gazdálkodói. Felszólalásában köszönetet mondott Elnök asszony kitartó munkájáért és külön megköszönte a munkáját a gyönyörű műalkotás készítőjének.

 Mohos Gábor püspök úr ünnepi gondolataiban kiemelte, „valahol az élet titkát fejezi ki a koszorú.”. Hozzátette: „Aki földet művel, tudja a bibliai igazságot, hogy az élet megújuló ajándéka az Istentől jön.” Kiemelte: a koszorú elhelyezése a Szent István Bazilikában fontos figyelemfelhívás is, tisztelgés a gazdák munkája előtt, hiszen a lelki táplálék mellett a testi táplálék is társadalmunk alapszükséglete, és fontos, hogy ezt a táplálékot valaki megtermelje, hogy a keze munkája által az asztalra étel kerüljön. Hozzátette: a Bazilikába több ezren érkeznek hetente, számukra is egy ilyen üzenetet hordoz a koszorú, és mindenki, aki a Körmenetet követi is megcsodálhatja majd. Gábor atya ünnepi gondolatait követően – kérve Istenünk gondoskodását - áldást mondott a gazdákra és az ünnepi koszorúra.

 Az aratókoszorúról:

Talán nem véletlen, hogy épp Nagyboldogasszony napján került sor az átadásra: ugyanis az idei évi koszorú számmisztikájában is megjelenik egy utalás Szűz Máriára: a koszorú alsó vízszintes körén 17 db egységes motívum („Isten szeme”) található, ugyan csak a Szűz Mária rózsafüzér imádsága 17 Miatyánkból áll. A 17-es szám az önfegyelmet, együttérzést, felelősséget, lelki tudatosságot és bölcsességet szimbolizálja.

 Az aratókoszorút idén egyetlen hölgy, Nagy Sándorné (Julika) Népi Tárgyalkotó Iparművész tervezte és készítette el, két hónap alatt, otthonában, az „Aranyszalma városában” Hajdúnánáson. A koszorú 210cm széles és 200cm magas. Fő alkotórészei: a vízszintesen és függőlegesen elhelyezkedő kunkorgók, az esőcsigák és az „Isten szeme” fonatok, de ezen kívül csengők, spirálok, kettes fonatok, kalászok ékesítik az idei aratókoszorú.

Az alkotóelemek elhelyezése sem véletlen: különböző számmisztikákat rejt:

A 4 db vízszintes henger alakú kunkorgó szimbolizálja a 4-es szám sokrétű jelentését. A keresztény hit alapját képező négy evangélium (Máté, Márk, Lukács, János) emlékeztet minket Szent István keresztény örökségére és az ország keresztény gyökereire. A 6 db függőleges henger alakú kunkorgó 6-os számának jelentése is sokrétű. A Biblia szerint Isten 6 nap alatt teremtette a világot, de ez a szám arra emlékeztet, hogy olyat kell tennünk, amely más emberek javát szolgálja – összekapcsolva üzenetét a Magyarok Kenyere karitatív tevékenységével. A felső vízszintes körre 12 db esőcsiga került. Az esőcsiga a legelterjedtebb aratási dísz, az esőt, mint Isten áldást is jelképezik, ami elengedhetetlen a bő terméshez.

Ajánlott kiadványokDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Megyeri Mária, Dr. Mikó Péter, Dr. Murányi István :
Pelyvás kalászos ősgabonák (tönköly, tönke, alakor) termesztése
Dr. Radics László (szerk.):
A rozs termesztése
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Sipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése
Dr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bányai Judit, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Kunos Viola, Dr. Mészáros Klára, Dr. Murányi István András:
Az őszi árpa termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.
A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.
A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza