2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Devizahitelben úsznak a magyar cégek, tíz éve nem volt ilyen

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | 2024/08/22

A vállalati hitelek fele már devizahitel, ilyen magas arány az első NHP program óta nem fordult elő. Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek és tudnak ilyen kockázatot vállalni - derül ki a Bank360.hu összeállításából. 

Tíz éve nem volt ilyen a vállalati hitelek piacán: a teljes állomány csaknem fele most már devizahitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján 12 780,6 milliárd forinton tetőzött a vállalati hitelállomány június végén, a történelmi csúcsnak azonban mégsem örül a bankszektor, hiszen az idei évben tapasztalt 234 milliárdos növekedés majdnem háromnegyede a devizahitelek árfolyam-változásának volt köszönhető. A forint az euróval szemben sokat gyengült: az év eleji 382 körüli szintről 395 köré ment fel az euró/forint árfolyam.

A vállalati devizahitelek állománya 6297,2 milliárd forintra emelkedett, ebben az árfolyamváltozás mellett közrejátszott az is, hogy az idén a cégek az alacsonyabb kamatok miatt jóformán csak deviza alapú hiteleket vettek fel. Fél év alatt mintegy 510 milliárd forintnyi friss devizahitelt folyósítottak a számukra, miközben a vállalati forinthiteleknél 442,2 milliárd forintos nettó törlesztés volt, vagyis ennyivel többet fizettek vissza a cégek, mint amennyit felvettek. 

Megfizethetetlenné váltak a forinthitelek

Jelenleg már a vállalati hitelek állományának 49,3 százaléka deviza alapú. Ez az arány 2021 végén még csak 37 százalék volt, azóta viszont az államilag támogatott hitelprogramok szűkössége és a piaci alapú forint hitelek drágasága miatt áttértek a cégek a deviza alapú finanszírozásra. A piaci alapú vállalati hitelek referencia kamata rendszerint a BUBOR, ennek értéke pedig 2022 végén, 2023 elején már 18 százalékon tetőzött, ami megfizethetetlenné tette ezeket a kölcsönöket. 

Hasonlóan magas arányú devizahitel-állomány a vállalati hiteleken belül utoljára az első Növekedési Hitelprogram (NHP) felfutása előtt volt. Az NHP első szakaszát 2013 áprilisában jelentette be az MNB, akkor a vállalati hitelállomány 57 százaléka volt deviza alapú. A devizahitelek aránya 2009 márciusában tetőzött, főleg a forint mélyrepülésének köszönhetően megközelítette a 63 százalékot ez a mutató. Az NHP első szakaszát követően azonban végig 50 százalék alatt maradt a devizahitelezés aránya a vállalati hiteleken belül, 2021-ben - ekkor futott az NHP Hajrá! és sok más program - már a 40 százalékot sem érte el. 

A devizahitelekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy csak olyan cégeknek tanácsos felvenni, amelyeknek jelentős devizás bevételeik vannak, exportálnak vagy pedig deviza alapon értékesítenek Magyarországon. Ilyenek például az ingatlanpiac egyes szereplői, amelyek euróban szabják meg a bérleti díjakat. A forint bevételű cégek viszont ugyanolyan kockázatot futnak a deviza finanszírozással most is, mint amit a 2008-2009-es pénzügyi válság idején megtapasztalhattak - hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői. 

 

Néhány szektort fejbe kólintott a hitelszűke

A jegybank részletes adatai alapján jól látszik, melyik gazdasági ágazatokban tudtak vagy akartak a cégek nagyobb arányban hitelt felvenni a magas forintkamatok idején, és melyek voltak azok, amelyeknél csökkent a hitelállomány. Utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság, amely a támogatott hitelprogramok egyik nagy nyertese volt mindig. A tavaly szeptemberben még 670 milliárd forint fölött tetőző agrárhitel-állomány 660 milliárd forintra csökkent annak ellenére, hogy a mezőgazdaság is felvett bő 100 milliárd forintnyi devizahitelt az NHP-s programok kifutása óta. 

A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a mezőgazdasághoz hasonló cipőben jár. Az ebben az ágazatban működő cégek főleg a forint hiteleket használtak korábban, de egyre több most már a devizahitelük. A teljes állomány azonban csökkent a szektorban. A vegyipar, kőolaj- és gyógyszeripar ezzel szemben mindig is sokat exportált, a hiteleik nagyobbik fele devizás volt, ez továbbra is így van, és a szektorban 637,1 milliárd forintos történelmi csúcson van a hitelállomány. 

Finanszírozási szempontból főleg devizahitelekből növekszik most enyhén a villamosenergia, gáz- és gőzellátás, légkondicionálás ágazat, ugyanez mondható el a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorról. A szállítás-raktározással és az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások is sikeresen álltak át a devizahitelekre. A hagyományosan forinthiteleket használó építőiparban viszont megtorpant a hitelállomány növekedése. Szintén csökkent a hitelállomány a kereskedelemben, amely alapvetően forint finanszírozást használ.

Tóth Levente
Bank360 Csoport
kommunikációs vezető, vezető szerkesztő

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza