Lefektetjük a gazdabarát uniós agrárpolitika alapjait

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/09/01

Mezőgazdasági prioritásainkat öt kulcsszó köré csoportosítottuk. Ezek a versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú mezőgazdaság” – részletezte Nagy István az Agráriumnak, mit tekint Magyarország az Európai Unió soros elnökeként az agrárterületen meghatározónak. Mint mondta, valamennyi, a következő félévben napirendre kerülő jogalkotási és nem jogalkotási dosszié besorolható ez alá az öt prioritás alá. Az összes folyamatban lévő jogalkotási javaslat tárgyalását is folytatják annak érdekében, hogy a lehetséges legnagyobb előrehaladást érjék el – tette hozzá.

A 2027 utáni időkre is terveznek

Léteznek persze olyan témák, amelyek nem jogalkotási feladatot jelentenek. Ezek között – most már a szokásoknak megfelelően – a magyar elnökség napirenden tartja a mezőgazdasági piacok Ukrajna elleni inváziót követő helyzetét, valamint a kereskedelmi vonatkozású mezőgazdasági kérdéseket is.
Emellett a magyar elnökség célja, hogy a Mezőgazdasági és Halászati Tanács következtetések formájában mutasson irányt a később felálló új Bizottságnak a 2027 utáni Közös Agárpolitika főbb irányairól. Erről a miniszter elmondta, hogy most különleges helyzet alakult ki, hiszen az uniós elnökséget Magyarország akkor vette át, amikor az európai parlamenti választások már lezajlottak, de az új intézményi rendszer még nem állt fel. „Így van néhány hónap arra, hogy intézményi ráhatás nélkül, szabadon tudjunk gondolkodni. Ezt az időszakot szeretnénk az európai agrárium érdekében kihasználni, hogy a pozícióját október-november táján elfoglaló új agrárbiztosnak át tudjuk nyújtani a tagállamokkal közösen kidolgozott javaslatunkat arról, milyen közös agrárpolitikát szeretnénk 2027 után” – fejtette ki Nagy István. Ezzel megfordul a korábbi gyakorlat, vagyis nem az agrárbiztos presszionálja az agrárminisztereket, hanem utóbbiak adnak iránymutatást a felálló bizottság számára.

Tárgyalják a stratégiai párbeszéd dokumentumot

A javaslatok megfogalmazásában fontos esemény lesz a budapesti informális tanácsülés, ahol megtárgyalják az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által kezdeményezett, az európai mezőgazdaságról folytatott stratégiai párbeszéd eredményeit tartalmazó dokumentumot is. Ezt követően készülhet el a következtetéseket tartalmazó anyag, amely a tagállamok kormányainak alapvető politikai elvárásait fogja tükrözni a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról. Mindezek érdekében Nagy István több tárgyalást is folytatott agrárminiszterekkel, amelyek tapasztalata, hogy a szaktárcák vezetői nyitottak a magyar kezdeményezésre. A magyar miniszter szerint az uniós agrárpolitikának gazdaközpontúnak kell lennie. „Be kell fejezni azt a gyakorlatot, hogy a gazdálkodókat az éghajlatváltozás előidézőjeként emlegetik. Eközben a valóság az, hogy a gazdák a megoldás részei, és támogatni kell őket abban, hogy meg tudják óvni teremtett világunkat, hiszen ők alapvetően ebben érdekeltek” – hangsúlyozta.

Fontos lenne az is, hogy változzon a bizottsági hozzáállás az agráriumhoz, vagyis ne kezeljék az ágazatot ellenségként. De szükség lenne szervezeti változásra is, jelesül arra, hogy az új agrárbiztost a brüsszeli hierarchiában ne rendeljék alá egy ilyen nézeteket képviselő alelnöknek, mint ahogyan az az előző ciklusban történt. A hatástanulmány nélkül készült Green Deal is példa arra, hogy minden szakmai megalapozottság nélkül erőltettek rá egy politikai nézetet az agrárszakmára. Ezt viszont az egész európai mezőgazdaság megérezte, mert az uniós gazdák versenyképessége romlott, amit a gazdák nem hagytak szó nélkül és traktorokkal tiltakoztak az európai nagyvárosok utcáin – emlékeztetett Nagy István.

Kell az önálló vidékfejlesztési pillér

A magyar EU elnökség első Mezőgazdasági és Halászati Tanácsülésének tapasztalatai megerősítették azt, hogy a vidéki területek életképességének megerősítése és a demográfiai kihívások kezelése mindannyiunk számára fontos célkitűzés. Sok tagállamban e területek elnéptelenedése aggasztó tendenciát mutat. Mivel a mezőgazdaság meghatározó az európai vidéki területeik gazdaságában, a termelők elöregedése olyan közös probléma, amelyre megoldást kell találni. A miniszter elmondta azt is, hogy a halászat területén a magyar elnökség le fogja folytatni a szokásos, éves kvótatárgyalásokat.

A miniszter kitért arra is, hogy az ülésen több delegáció is kiemelte, hogy a KAP-on belül a jövőben is szükség van az önálló vidékfejlesztési pillérre, amely nélkülözhetetlen és hasznos eszköze ezen problémák kezelésének. Többen kiemelték, hogy ehhez kellően ambiciózus költségvetésre lesz szükség.

Konkrét javaslatként, a rövid távú kihívások kezelése érdekében többen felvetették: 2024-ben is szükség lenne arra, hogy a Bizottság biztosítsa az emelt összegű agrártámogatási előleg fizetésének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a Bizottság időközben megtette jogszabályi javaslatát, így várhatóan szeptemberben megjelenik az emelt összegű előlegfizetést lehetővé tévő derogáció. A kormány az ősz elejére minden szükséges előkészületet megtesz.

Számos kihívásra kell válaszolni

Nagy István a munkaebéd alkalmával felvetette az európai étkezési hagyományok megőrzésének jelentőségét, amivel a minisztertársak egyetértettek. A legtöbben kiemelték, hogy ehhez alapvető fontosságú a fogyasztók megfelelő és félre nem vezető tájékoztatása, tudásuk és tudatosságuk növelése. Abban is egyetértettek, hogy a meglévő uniós szabályozási keret megfelelő biztosítékot jelent az új élelmiszerek biztonságosságára. A kérdést viszont napirenden kell tartani, mert a felmerülő aggályok a további, leginkább társadalmi, etikai, vagy fenntarthatósági szempontokat érintenek, amelyekről érdemes további eszmecseréket folytatni. Nagy István hozzátette azt is, hogy az agrár-élelmiszeripari lánc előtt álló számos kihívás leküzdése érdekében az európai innováció erősítése is kívánatos.

A miniszterek fontos kereskedelempolitikai kérdésekről is véleményt cseréltek, így szokásos napirendi pontként tárgyalták a nemzetközi kereskedelmi megállapodások mezőgazdasági vonatkozásait is. A tagállamok általában támogatták a folyamatban lévő kétoldalú és többoldalú kereskedelmi tárgyalásokat, azonban a többség azt is kiemelte, hogy a nyitott kereskedelem mellett ösztönözni kell a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat az EU-ban és világszerte, ideértve az EU-ban alkalmazott termelési feltételek minél szélesebb körű alkalmazását. Több hozzászóló is aggályát fejezte ki a Kína által folytatott, egyes sertéshús-termékeket érintő dömpingellenes vizsgálatával kapcsolatban. „El kellene kerülni, hogy más ágazatokat érintő geopolitikai feszültségek és viták árát ismét a mezőgazdaság fizesse meg. Ha tovább éleződik a helyzet, a magyar elnökség természetesen kész napirendre venni a kérdést.

Természetesen szóba került Ukrajna is. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács leszögezte, hogy szorosan figyelemmel fogja kísérni az EU-Ukrajna kereskedelmi partnerség fejleményeit, így az Ukrajnának kedvezményeket biztosító autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés (ATM-rendelet) végrehajtását is. 

Vannak kutatási partnerek

A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar elnökség mezőgazdasági prioritásainak egyike a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése. Ennek érdekében Magyarország már az elnökség kezdetén fontos, és eddig példa nélküli lépést tett. Tíz agrár- és tíz kutatási miniszter közös nyilatkozatban erősítette meg szándékát egy földrajzilag Közép- és Kelet-Európára fókuszáló, de ezzel együtt is összeurópai kutatási partnerség elindítására.

Ugyancsak a régió igényei mentén a magyar elnökség azt a célt tűzte ki, hogy a régió igényei mentén szerveződő kutatási programot indítsunk négy fontos tematika mentén: egészséges talajok, édesvíz, élelmezés rendszer és a nagyobb hozzáadott érték helyben történő teremtésének elősegítése. A Kelet-Európa iránti megfontolásnak nem csak a jelenlegi tagállamok, hanem a csatlakozásra váró Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova is szerves része kell legyen, hiszen ez a régió sokban hozzájárulhat az európai szuverenitás és európai élelmezés biztonsághoz – mondta Nagy István, hozzátéve, hogy a következő hónapokban folytatják az egyeztetéseket, majd december elején Budapesten újabb magas szintű konferenciát szerveznek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai