2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elegendő őszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/09/07

Megfelelő mennyiségű az őszi kalászos vetőmag mennyisége a vetési szezon előtt a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint. A szervezet az ágazati szereplők közreműködésével elindította a fémzárolt vetőmagok nagyobb arányú használatát ösztönző kampányát a mezőgazdasági gazdálkodók körében.

A sikeres mezőgazdasági termelés első és egyik legfontosabb lépése a vetőmag kiválasztása. A hazai szántóföldi gazdálkodás egyik legfontosabb kultúráit a kalászos növények jelentik. Elméletben mindenkinek, aki búzát vagy egyéb kalászosféléket termel, érdekében állna, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vessen. Jelenleg azonban évente átlagosan az elvetett vetőmagok között összesen mintegy 40 százalékot teszi ki a fémzárolt vetőmagok aránya, ezzel hazánk lemaradásban van az európai átlaghoz képest. A Vetőmag Szövetség egyik fontos törekvése a fémzárolt kalászos vetőmagok felhasználási arányának növelése, ezért kampányt indítottunk a mezőgazdasági termelők körében. Azt szeretnénk minél inkább tudatosítani bennük, hogy a piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomon-követhetőség biztosításának egyik, és nagyon fontos feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. A változó körülmények, éghajlati anomáliák között csak a nemesítés során elért hozamnövekedést, kiszélesített ellenállóképességet, és az egyre jobb, illetve speciális minőségű fajták nyújtotta előnyöket csak a fémzárolt vetőmag vetésével használhatják ki a visszavetett magokkal szemben a gazdálkodók”, hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Mint Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottságának elnöke elmondta: a szervezet minden évben széleskörű felmérést végez az őszi vetési szezon előtt a tagság körében, és törvény adta lehetőségeit kihasználva tájékoztató árat állapít meg. A szövetség a piaci körülményeket figyelembe véve az őszi búza tekintetében nettó 161.000, az őszi árpa esetén pedig 150.000 forintos tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a II. szaporulati fokú vetőmagokra. Ez az összeg zsákban, gombaölő-szerrel csávázva, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

A szekcióbizottság elnöke kifejtette: a szaporítóterületekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatokat is figyelembe véve az őszi kalászosok vetőmagja várhatóan fedezni fogja az igényeket. Az őszi búzában a kismértékű vetőmagszaporító terület csökkenés ellenére a kalkulált elérhető vetőmag mennyiség az áthozott készletekkel együtt biztosíthatja a tavalyi felújítási szintet. Őszi árpa esetében a tavalyi kiugró rekordméretű szaporítóterület nagysága idén a többéves átlag szintjére csökkent vissza, de így is a fémzárolt vetőmag iránti igények biztonsággal kielégíthetőek.

Hasonló vetőmagszaporító-terület csökkenés volt a tritikálé esetében is, de az átlagos felújítási szinthez elegendő vetőmag kerülhet betakarításra.

Perczel Péter, a 2023/24-as vetőmag-előállító szezon legfontosabb tapasztalatait összefoglalva elmondta: a vetéstől kezdődően szinte a betakarításig nagy különbség alakult ki a dunántúli és alföldi legfontosabb búzatermő területek csapadékmennyiségeiben. A dunántúli területek vetése sok esetben csúszott a csapadékos időjárás miatt. Minden bizonnyal kevesebb búza került elvetésre a tervezetthez képest, illetve adott területeken közel sem optimális időben és körülmények között került földbe tavaly a vetőmag. Majd a kelést követően a túlzott mennyiségű csapadék okozott víznyomást. A 2024-es naptári év megkezdésével a keleti országrész téli és tavaszi csapadék összegei a sokéves átlagok alatt maradtak. Az áprilisban majd májusban érkező csapadék még ahhoz időben érkezett, hogy a termés mennyisége valószínűleg nem marad el jelentősen a sokéves átlagtól. Amíg az árutermesztésben keletkezett áru minősége (elsősorban fehérje és hektoliter tömeg) gyenge, addig a vetőmagtételek minősége várhatóan nem befolyásolja az elérhetőséget.

Az egy évvel ezelőtti alacsony terményárakhoz képest enyhe emelkedés tapasztalható jelenleg, de jelentős eltérés van a takarmány és a malmi minőségi kategóriák között. Az országosan jellemző gyengébb, takarmányminőség alacsonyabb várható árbevételét nem tudja ellensúlyozni a magasabb termésátlag, és ez kedvezőtlenül hat a fémzárolt vetőmag vásárlási szándékokra. Az elmúlt éveket jellemző egyre növekvő pénzügyi gondok szintén a fémzárolt vetőmagfelhasználás növekedése ellen hatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza