2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Elegendő őszi kalászos vetőmag áll a gazdálkodók rendelkezésére

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/09/07

Megfelelő mennyiségű az őszi kalászos vetőmag mennyisége a vetési szezon előtt a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács adatai szerint. A szervezet az ágazati szereplők közreműködésével elindította a fémzárolt vetőmagok nagyobb arányú használatát ösztönző kampányát a mezőgazdasági gazdálkodók körében.

A sikeres mezőgazdasági termelés első és egyik legfontosabb lépése a vetőmag kiválasztása. A hazai szántóföldi gazdálkodás egyik legfontosabb kultúráit a kalászos növények jelentik. Elméletben mindenkinek, aki búzát vagy egyéb kalászosféléket termel, érdekében állna, hogy a garanciát jelentő minősített, fémzárolt vetőmagot vessen. Jelenleg azonban évente átlagosan az elvetett vetőmagok között összesen mintegy 40 százalékot teszi ki a fémzárolt vetőmagok aránya, ezzel hazánk lemaradásban van az európai átlaghoz képest. A Vetőmag Szövetség egyik fontos törekvése a fémzárolt kalászos vetőmagok felhasználási arányának növelése, ezért kampányt indítottunk a mezőgazdasági termelők körében. Azt szeretnénk minél inkább tudatosítani bennük, hogy a piacképes minőségi árualap előállításának, a nyomon-követhetőség biztosításának egyik, és nagyon fontos feltétele a minősített, fémzárolt vetőmag használata. A változó körülmények, éghajlati anomáliák között csak a nemesítés során elért hozamnövekedést, kiszélesített ellenállóképességet, és az egyre jobb, illetve speciális minőségű fajták nyújtotta előnyöket csak a fémzárolt vetőmag vetésével használhatják ki a visszavetett magokkal szemben a gazdálkodók”, hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Mint Perczel Péter, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottságának elnöke elmondta: a szervezet minden évben széleskörű felmérést végez az őszi vetési szezon előtt a tagság körében, és törvény adta lehetőségeit kihasználva tájékoztató árat állapít meg. A szövetség a piaci körülményeket figyelembe véve az őszi búza tekintetében nettó 161.000, az őszi árpa esetén pedig 150.000 forintos tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a II. szaporulati fokú vetőmagokra. Ez az összeg zsákban, gombaölő-szerrel csávázva, fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg.

A szekcióbizottság elnöke kifejtette: a szaporítóterületekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatokat is figyelembe véve az őszi kalászosok vetőmagja várhatóan fedezni fogja az igényeket. Az őszi búzában a kismértékű vetőmagszaporító terület csökkenés ellenére a kalkulált elérhető vetőmag mennyiség az áthozott készletekkel együtt biztosíthatja a tavalyi felújítási szintet. Őszi árpa esetében a tavalyi kiugró rekordméretű szaporítóterület nagysága idén a többéves átlag szintjére csökkent vissza, de így is a fémzárolt vetőmag iránti igények biztonsággal kielégíthetőek.

Hasonló vetőmagszaporító-terület csökkenés volt a tritikálé esetében is, de az átlagos felújítási szinthez elegendő vetőmag kerülhet betakarításra.

Perczel Péter, a 2023/24-as vetőmag-előállító szezon legfontosabb tapasztalatait összefoglalva elmondta: a vetéstől kezdődően szinte a betakarításig nagy különbség alakult ki a dunántúli és alföldi legfontosabb búzatermő területek csapadékmennyiségeiben. A dunántúli területek vetése sok esetben csúszott a csapadékos időjárás miatt. Minden bizonnyal kevesebb búza került elvetésre a tervezetthez képest, illetve adott területeken közel sem optimális időben és körülmények között került földbe tavaly a vetőmag. Majd a kelést követően a túlzott mennyiségű csapadék okozott víznyomást. A 2024-es naptári év megkezdésével a keleti országrész téli és tavaszi csapadék összegei a sokéves átlagok alatt maradtak. Az áprilisban majd májusban érkező csapadék még ahhoz időben érkezett, hogy a termés mennyisége valószínűleg nem marad el jelentősen a sokéves átlagtól. Amíg az árutermesztésben keletkezett áru minősége (elsősorban fehérje és hektoliter tömeg) gyenge, addig a vetőmagtételek minősége várhatóan nem befolyásolja az elérhetőséget.

Az egy évvel ezelőtti alacsony terményárakhoz képest enyhe emelkedés tapasztalható jelenleg, de jelentős eltérés van a takarmány és a malmi minőségi kategóriák között. Az országosan jellemző gyengébb, takarmányminőség alacsonyabb várható árbevételét nem tudja ellensúlyozni a magasabb termésátlag, és ez kedvezőtlenül hat a fémzárolt vetőmag vásárlási szándékokra. Az elmúlt éveket jellemző egyre növekvő pénzügyi gondok szintén a fémzárolt vetőmagfelhasználás növekedése ellen hatnak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza