Az iszap nem probléma, hanem erőforrás

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2024/09/02

Ügyvezető úr, miért kezdett el az iszappal foglalkozni?

A cég alapítása és a névválasztás is édesapámhoz, Kovásznai-Szász Bélához köthető, aki többedmagával, 2006-ban alapította a céget. A cég tevékenysége elsősorban az EM (Effektív Mikroorganizmusok) hatóanyagra épült, az első években kizárólag horgászegyesületek voltak a megrendelőink. Úgy kapcsolódtam be a cég munkájába, hogy weboldalt és arculatot készítettem a cégnek, mert informatikusként ebben tudtam segíteni. Később, amikor az első kezelőcsónakot építettük, akkor abban is vállaltam tervezést-kivitelezést. Ez volt az a pont, amikor „megfertőződtem” az iszapkezeléssel. Szeretem a modern vívmányokat, imádom, hogy ebben a korban élhetek, amikor ilyen léptékben fejlődik a világunk. A cég megadta számomra annak a lehetőségét, hogy az új technológiákat terepen alkalmazzunk. Aztán jött a 2008-as válság, amit 2010-ben éreztünk meg igazán, és az addig jól működő cégünk a horgászegyesületekkel együtt hirtelen a nehéz helyzetbe került. Lehetőséget kaptam arra, hogy ha akarom, akkor vigyem tovább az Iszapfaló Kft.-t, így megtartva a horgászegyesületekkel való szolgáltatói kapcsolatokat ipari megoldásokkal kezdtem foglalkozni. Célom volt egy „válságálló” szolgáltatási kört kialakítani a magyar aquakultúrában, úgy, hogy hasznára legyünk az ágazatnak is. Visszanézve az elmúlt 15 évünket, ez nem volt rossz ötlet. 

KOVÁSZNAI-SZÁSZ GERGELY
ügyvezető

Nehéz-volt-e a váltás? 

Igen, mert minden évre jutott néhány olyan projekt, amiben új technikákat kellett alkalmaznunk, és minden tanulópénzt meg kellett fizetnünk. Öt év kellett ahhoz, hogy körbejárjuk a jelenlegi szolgáltatási köreinket és rutint szerezzünk a hidromechanizációs kotrásban, a leválasztás/gyors szikkasztás terén, lépést kellett tartani a drasztikusan fejlődő biológiai iszapbontó hatóanyagokkal. Sokba került az is, hogy – lévén, hogy lelkesedő típus vagyok – belelkesültem olyan projektekre is, amelyek csak jóval később hoztak eredményt, pontosabban bevételt. A sikerek és a fejlődés sokszor csak számomra voltak egyértelműek ebben az időszakban, kívülről pedig az látszott, hogy éjjel nappal dolgozok, és néhány nagyobb bevállalásom alig-alig zárult sikerrel. Bíztam benne, hogy egyszer vége lesz ennek az időszaknak...

És vége lett?

A „hőskorszaknak” szerencsére vége van, de remélem mindig lesz bátorságunk és energiánk fejleszteni és a legjobb eredmény érdekében kockázatokat vállalni, és hogy a csapatom a továbbiakban is tolerálni fogja a lelkesedésemet... Viszont most már tudjuk, hogy mit csinálunk, tudjuk, hogy mi az Iszapfaló Kft. küldetése, és sok sikeres projekt után élvezzük a megrendelőink bizalmát.

Ragaszkodott hozzá, hogy tegyük ki a hirdetésünkre, hogy „Az Iszapfaló Kft. keresi az ország iszapját!” Ez egyfajta marketingfogás? 

A megfogalmazással az Iszapfaló Kft. küldetését szeretném kifejezni azzal, hogy az arra alkalmas, jó minőségű tavi iszapokat a legideálisabb módon kezeljük, hasznosítsuk. Azt az arany középutat keressük, amit a hatályos jogszabályok és az adottságok megengednek. A megrendelői igények, a technológiákból adódó lehetőségek, és korunk ökotudatos szemlélete is azt diktálja számunkra, hogy a leülepedett szervesanyagok visszakerüljenek, és hasznot termeljenek a gazdasági körforgásban. Régebben nem gondoltuk, hogy milyen sok akadályt kell leküzdenünk egy ilyen témájú sikeres projekthez. Ma már tudjuk, hogy nem az iszapnak a talaj hozamnövelő erejével van gond. Olyan mezőgazdasági területek között elhelyezkedő tavakat keresünk, amik ideális adottságokkal rendelkeznek, és a kezelőikben megvan a motiváltság arra, hogy kihozzák a maximumot a lehetőségekből. Az „ország iszapjával” a legjobb minőségű, és legjobban hasznosítható iszapokat akartam jelölni.

Ha tippelnem kellett volna, akkor azt mondom, hogy rengeteg ilyen terület van az országban. Így van?

Valóban sok tó bújik meg a mezőgazdasági terület között, amelyeket meg kellene szabadítani az iszaptól, de egy sikeres projekt szempontjából az elhelyezkedés csupán egy tényező. Mindaddig, amíg az ide vonatkozó támogatások nem motiválják a gazdákat az iszapok hasznosítására, addig szigorú költség-haszon számítások eredményeitől függ az, hogy megvalósul-e egy ilyen kivitelezés. Ezen a ponton szűkül le az általunk keresett partnerkör, mert azonnal előjönnek olyan részletek, mint a távolság, az anyagminőség, a mezőgazdasági hasznosítási célok, az innovációra való fogékonyság, és a megrendelői oldalon a hosszú távú tervezés lehetősége. 

Tegyük kézzelfoghatóbbá az olvasók számára: milyen ide vágó tevékenységeket folytat az Iszapfaló Kft.? A biológiai iszapkezelés jelenleg is elérhető Önöknél. Leginkább az EM-mel dolgoznak-e, vagy ez változott? 

Az EM a kezdeti időkben telitalálat volt, mert széles körben lehet haszontermelésre bírni ezt az anyagot és most is sokat használjuk. Napjainkra vannak sokadik generációs iszapbontó hatóanyagok, amik sokkal gyorsabban produkálják azokat az eredményeket, amire a megrendelőinknek szüksége van. A mi munkánk ezen a területen abból áll, hogy precízen felmérjük a tó adottságait, az iszap jellemzőit és elkezdjük a megrendelői igényeket összehangolni a lehetőségekkel. Nem mindig fedi 100 százalékban egymást ez a két dolog, hiszen az iszap jellemzői egy tavon belül is változnak, ezért szükség van a kreativitásra a legjobb eredmény érdekében.  

A biológiai kezelésekkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy egy tavat nem minden esetben azért kezelünk bioaktív anyagokkal, hogy kevesebb legyen benne az iszap. A kezeléssel az öntözővíz beltartalmi értékeit tudjuk növelni, ha célzottan ennek érdekében állítjuk be az eljárásunkat. A bioaktív hatóanyagok megfelelő használata kiváló eredményeket ad akár a hígtrágya tározók esetében is, hiszen a térfogatcsökkentés mellett az öntözővíz minőségét is lehet változtatni az aktuális igényekhez mérten, de ezt most nem fejtem ki, mert egy új oldal kellene hozzá. Hidromechanizációs és hagyományos kotrással, kotort anyagok hatékony szikkasztásával, vagy ideális halmazállapotba hozatalával is foglalkozunk. Itt nem kell bonyolult kvantumtechnológiás eszközökre gondolni, de a helyes kapacitások alkalmazása és összehangolása mindig izgalmas feladat. 

A válaszadást a részletes vizsgálatokkal kellett volna kezdenem, hiszen ezzel kezdődik egy projekt. Minden adatot be kell gyűjteni, ami a tervezéshez kell, és itt kell kiszűrnünk az esetleges szennyeződéseket is, amik befolyásolják a hasznosíthatóságot. Számomra mindig izgalmas, amikor feltárunk egy tavat, mivel a meder sokszor mintha mesélne magáról, s ez által ötleteket is ad a probléma megoldásához. 

Iszapkitermeléssel kapcsolatos tevékenységeink főként a hidromechanizációs kotrások megvalósítása köré szerveződött, amikor vízzel együtt mozgatjuk az iszapot úszókotrókkal, de sokszor végzünk hagyományos „száraz” kotrásokat is földmunkagépekkel. Sokszor kell megoldani az iszapok hatékony leválasztását/szikkasztását a szállíthatóság érdekében, ezért igyekszünk mindig növelni az idevágó megoldásaink számát és a meglévőket magas minőségben biztosítani.

Jóformán minden munkánk kötődik valahol a hulladékkezeléshez, ezért sok figyelmet fordítunk arra, hogy körültekintő módon végezzük a feladatunkat ezen a területen is, hiszen sok múlik rajtunk. Miután olyan igen érzékeny területről beszélünk, mint a környezetünk védelme, fontos betartanunk az előírásokat, hiszen a törvények kellő rugalmatlansággal mindannyiunk természeti kincseit védik. 

Önök tulajdonképpen feltárják az „iszapban rejlő lehetőségeket”. Mezőgazdasági szempontból milyen lehetőségeket említhetünk?

A tavi iszapok szerves és tápanyagokban gazdagok, úgy, mint nitrogén, foszfor és kálium, amik elengedhetetlenek a növények egészséges fejlődéséhez. Ezeknek köszönhetően az iszap javítja a talaj termőképességét, növeli a tápanyagkészletet, elősegíti a növények táplálékfelvételét. A talaj szerkezetét is javítja, hiszen a szerves anyagok bontása során keletkező humusz növeli a vízmegtartó képességet, csökkenti az eróziót, és javítja a talaj szén-dioxid megkötő képességét, csökkentve az üvegházhatású gázok légköri koncentrációját. Az iszap felhasználása jelentősen csökkentheti a műtrágya felhasználást, ami gazdasági előnyökkel jár, miközben a talajban fenntartja a biodiverzitást és a mikroorganizmusok egészségét. Hasonlattal élve, úgy működik, mintha egy hiánybetegségben küzdő embernek probiotikumot, multivitamint, nyomelemeket, és ásványi anyagokat adnánk. 

Végezetül egy személyes kérdés: említette, hogy varázslatos pillanat, amikor feltárnak egy tavat. Milyen élményekkel gazdagodik egy-egy projekt végzésekor?

Különösen jó érzés fog el akkor, amikor bekeverjük az iszapot a talajba, mert látom az értékteremtést. Csúcsélmény, amikor látom a növényen, hogy a kezelt területen mennyire jól érzi magát, szépen fejlődik az állomány, és mennyire egészséges a növény. Szeretem megélni ezeket a pillanatokat, mert ilyenkor nemcsak az ökoszisztéma hasznos tagjának érezhetem a cégünket, hanem hozzájárulunk ahhoz, hogy megvalósuljon a fenntartható, környezettudatos gazdálkodás. Napjainkban pedig ez kulcskérdés. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai