Szentesen jó válaszokat adnak az újabb kihívásokra

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés, Növénytermesztés | Szerző: H. Gy., 2024/08/30

Elnök úr milyen helyzetben vannak most a termelés és az értékesítés szempontjából?

Az idei év a kihívások tömkelegét állította elénk, egyrészt a termelés, másrészt az értékesítés terén. A piac tekintetében abban az áldásos helyzetben vagyunk, hogy széles bel- és külföldi partnerekkel, áruházláncokkal vagyunk szoros kapcsolatban. Ez jelzi a jelenlegi fogyasztási válságban, ami egész Európára igaz, hogy nincsenek értékesítési gondjaink a mennyiségi oldalról, viszont az árak alakulásáról már nem mondhatok túlságosan jó véleményt. A fogyasztók vásárlóerejének a szűkülése okán az ár egyre csökken. A 2023-ban elkezdődő inflációs válság komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021-2022-es árszintre mentek vissza.

NAGYPÉTER SÁNDOR
a DélKerTÉSZ elnöke

A termelési költségek viszont nem csökkentek, sőt…

Így igaz. Bár az energiaárakban van némi csökkenés, de minden nagyobb kertészeti vállalkozásnak a kötelező szerződés alapján fix árakat kell fizetnie. Ezek az árak pedig sok esetben akár a két-háromszorosa is a 2021-es árakhoz képest. A műtrágya ára ugyan csökkent, de korántsem a korábbi szinthez, viszont a növényvédő-szerek árai jelentősen megemelkedtek. De nem is ez a legnagyobb teher, hanem az élőmunka utáni munkabér költsége, amely 2021 óta folyamatosan kétszámjegyű mértékben növekedett. Ez pedig a termelés négyzetméteri árát jelentősen megemelte, miközben a termék átadási árai nem tudtak tartósan növekedni. jelenleg a lélektani határon vagyunk. A paradicsom átvételi ára két év óta folyamatosan csökken, 2023-ban 5 százalékkal, az idén pedig az első félévben 20 százalékkal csökkent a fürtös paradicsom ára az elmúlt évekéhez képest. Csökkentek a paradicsom különlegességek árai is, mert csak így veszik a fogyasztók a termékeinket. A termékeink közül egyedül a kaliforniai paprika tartja az árát, minden más paprikaféleségünket 10-12 százalékkal olcsóbban kell adnunk.

Hogyan tudják kompenzálni ezeket a bevételi kieséseket?

Csak egy módon, mégpedig a hozamok növelésével. Azt mondhatom, hogy ebben jól állunk, mert nőttek a hozamok. Visszatérve az árakhoz, tőlünk ugyan olcsóbban veszik át az áruházláncok a termékeinket, de ez nem feltétlenül jelenik meg a fogyasztói árakban. Egy biztos, akció nélkül nincs érdemi fogyasztás. Ebben az akciózásban pedig az áruházláncoknak elévülhetetlen szerepük van. Az akciózással az áruházláncok jelentős árrésről mondanak le úgy, hogy nem olyan mértékben csökken a beszállítói ár. Jómagam hetente jegyzem az árrések alakulását, már csak azért is, mert az áruházláncokat különadókkal is sújtották, tehát egyfajta kényszerpályán mozognak ők is. Mondhatom tehát, hogy egyikünk sincs irigylésre méltó helyzetben. Öt áruházlánchoz szállítunk be rendszeresen, közvetlenül érzékeljük mindenki helyzetét. Ha nem tudnánk ennyi helyre értékesíteni, akkor eléggé nagy bajban lennénk. Az elmúlt öt évben folyamatosan tudtuk növelni a belföldi forgalmazott mennyiséget, ami nagyszerű eredmény. Ugyanis ennek következtében a termelőinknek többet tudtunk fizetni, mert a belföldi piacon magasabb árakat tudunk érvényesíteni, mint a külpiacokon. 

Ez hogyan lehetséges?

Úgy, hogy például, Németországban a lakosság igen erősen behúzta a vásárlási féket, mindenki spórol, és nem fogy a paprika, a paradicsom, s az egyéb élelmiszerek sem. Nyugat-Európában az élelmiszer létszükséglet, s a létszükséglet nem lehet drága. Lásd az autóvásárlási szokások megváltozását: nem három, hanem ötévente cserélik le a gépkocsijukat, és nem veszik az elektromos autót sem. Az európai gazdákra nagyon nagy hatással van az a harmadik országból jövő import nyomása, amely az idén még inkább érződik. A harmadik országból ugyanis olcsóbban tudják a kertészeti termékeket is behozni, mivel ott nem olyan termelési, fenntarthatósági és zöld előírások valamint élelmiszerbiztonsági feltételek mellett folyik a termelés, ami viszont komoly élelmiszer-biztonsági kockázatokat is hordoz. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy az Európai Uniónak az első és legfontosabb teendője, hogy megvédje a saját gazdáit, és élelmiszeripari érdekeit, piacait, mert így nem borul fel a verseny, a kereslet-kínálat egyensúlya. S itt nem az ukrán termékekre gondolok, mert azok a kertészeti termékeknél nem okoznak nagy gondot. Az ukrán termék csupán olaj a tűzre, és elsősorban a szántóföldi növénytermesztőknek lett a „halálkeresztje”. Másfél-két évtizede hívtuk fel erre a veszélyre a figyelmet, ez a damaszkuszi kard most lesújtott. A zöldségek esetében az ukrán termékek inkább bátorságot adtak az áruházláncoknak ahhoz, hogy a harmadik országokból szerezzék be a termékeket, és egy globális termékbeáramlás indult el az uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari piacon. Szerencsés volna, ha nem csak a kínai elektromos autókra, hanem ezekre a termékekre is vámokat vetnének ki.

Térjünk vissza az energiaügyeikre. Önöknél a termál hő-, és Nap energia használata igencsak elterjedt a termelők körében, ami könnyebbé teszi a villamos áram és a gáz kiváltását.

Jól látja, nem véletlen, hogy a DélKerTÉSZ az elmúlt időszakban felgyorsította a fosszilis energia kiváltását. Az első ötszáz kiloWattos napenergia megépítését 2020-ban valósítottuk meg (kaptam érte hideget-meleget, mert még nem volt válság, az óta senki nem szólt), míg tavaly újabb ötszáz kiloWatt napelem parkot helyeztünk üzembe. Ezen kívül hőszivattyút helyeztünk üzembe, amivel a gázfelhasználás 80-90 százalékát váltottuk ki a szociális épületeinknél. További terveink szerint energiatárolót is építünk, így a nappal megtermelt áramot éjszaka is fel tudjuk használni, és vészhelyzeti aggregátort is beszerzünk, ami a biztonságot is megteremti. A DélKerTÉSZ 7,5 hektáros területtel rendelkezik, amelyből logisztikai és kereskedelmi tevékenységünk infrastruktúrája 4 hektárt foglal el, ahol a fosszilis energia 80-85 százalékát ki tudjuk váltani. A másik jelentős esemény, hogy öt termelőnél napelemet építettünk, idén még eggyel bővül ez a paletta, ami összességében 850 kiloWatt teljesítményt jelent. A tárgyalások még folynak arról, hogy jövőre további 1 megWatt-tal fogjuk növelni a termelők megújuló energiakapacitását. Elindultunk tehát az energiafüggetlenítés útján, ami nem olcsó, mert már több mint egymilliárd forint beruházási összegnél tartunk.  

Önöknél azonban a fejlesztés, a beruházás nem csak a jelent, hanem a jövőt is jelenti. A beszélgetésünk kezdetén említette, hogy több mint ötven projekt megvalósításán dolgoznak. Mik ezek a projektek?

A fejlesztés mindig kétirányú. Egy részről tartalmazza a logisztikai, kereskedelmi tevékenység folyamatos innovatív fejlesztését, más részről a termelőknél megjelenő beruházási, fejlesztési igényt. A logisztikai központ esetében már beszéltem arról, hogy az energia területén függetlenítjük magunkat az energiatároló megépítésével, és egy nagy teljesítményű aggregátor beszerzésével, mert ezzel az áruk biztonságos kiszolgálását tudjuk megvalósítani. A telepünkön anyagmozgató gépeket, csomagoló rendszereket összekötő szalagrendszereket vásárolunk, s a régi hűtőházunk hűtőkapacitásának teljes rekonstrukcióját is elvégezzük, a karbantartási cserék, munkák mellett. A termelőknek a még 2019-ben meghirdetett TÉSZek Operatív programjában felvállaltuk, hogy a termelők hatékonyságnövelő beruházásaira pályázunk. A szántóföldi zöldségtermelők és a hajtatott ágazat termelői más-más beruházásokat, fejlesztéseket igényelnek. A hajtatással foglalkozó termelőknek az üvegházi berendezéseket korszerűsítjük, fejlesztjük a gépesítést. Megkezdjük a fóliasátrak korszerűsítését is, új fóliákkal cseréljük le a régit, mégpedig olyanokkal, amelyek sokkal jobban ellenállnak a klímaváltozás negatív hatásainak. Az almatermelőknél vizes válogatók és tartályládák beszerzését tervezzük. A szántóföldi zöldségtermesztőknek paradicsom kombájnt vásároltunk, ezen kívül elindulunk a nagyobb volumenű hagymatermesztéssel is, így a teljes technológiát gépesítjük, s ezért 2500-3000 tonnás kapacitású hűtőházzal ellátott hagymatárolót is építünk.

Fel tudnak-e készülni a zöldségtermesztésben egyre szaporodó új vírusos betegségek ellen? 

Valóban, egyre több humán, növényi, állati betegségekkel kell megküzdenünk, olyanokkal, amelyek ellen még nincsenek megfelelő gyógyszerek, növényvédő-szerek. Ezért fontos a nemesítésben a rezisztensebb növények nemesítése, s a védekező intézkedések betartatása. Lassan oda jutunk a fóliasátrak esetében, mint az üvegházakban, vagy az állattartó telepeken, ahol fertőtlenítés után, köpenyben, sapkában lehet csak a telepre belépni. Hiába vannak ellenálló fajták, a vírusok olyan drasztikusan fejlődnek, amivel a nemesítés nem tud lépést tartani. Óriási a versenyfutás, és elsősorban azok a veszélyeztetett területek, ahol együttesen több termelő végzi a munkáját. Ezért is szerveztünk a közelmúltban egy kerek asztalbeszélgetést, amelyen virológusok, vetőmagtermesztők, zöldségtermelők ültek le erről a kérdésről eszmét cserélni. Abban állapodtak meg, hogy a higiéniai, termesztéstechnológiai protokollt át kell értékelni a biztonságos termelés érdekében.

Önök indították útjára a Magyar Paprika Napja rendezvényét, amelynek idén szeptember 6.-án Szentes ad otthont. Milyen programot állítottak össze?

A 13. alkalommal jönnek össze a hazai paprikatermelők. A DélKerTÉSZ a 2002-es megalakulása óta fogja össze a szentesi és Szentes környéki termelőket, családi gazdaságokat és társvállalkozókat. Több, mint 500 fős közösségünk alapelve a lokalizáció, mert fontos számunkra környezetünk védelme és mindig a legmagasabb minőségre törekszünk. Szentes a paprika hazája, ezért talán nem meglepő, hogy termékeink nagy részét paprikafélék alkotják (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika.) A paprikafélék mellett paradicsommal, kígyóuborkával, fejes káposztával és kínai kellel is foglalkozunk. Legnagyobb „vagányunk” a Szentesi Paprika, ami 2014 óta oltalom alatt álló földrajzi árujelzéssel ellátott márka. Nos, ez a gondolkodás szülte a Magyar Paprika Napja megrendezését is. Az idei rendezvényen is gazdag programmal várjuk a termelőket, az érdeklődőket. Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitja meg az előadások sorát, aki az ágazat helyzetét értékeli, és felvázolja a támogatáspolitikai lehetőségeket. Beszélünk a vírus helyzetről, a biostimulátor készítmények használatában rejlő lehetőségekről, illetve az egyes paprikafajták piaci potenciális nemzetközi helyzetéről is lesz előadás, mégpedig a vetőmagtermesztők szemszögéből. Az előadásokkal is az a célunk, hogy a termelőink továbbra is életképesek maradjanak, és a Szentesi Paprika hírneve ne csorbuljon.

Önök nem csak a termelésben, hanem a társadalmi környezetben is érzékenyen figyelik az emberi sorsok, létek alakulását. Miért?

Azért, mert a mi közösségünkben családi dinasztiák nőttek és nőnek fel, tehát szoros emberi kapcsolatok alakultak ki az évtizedek során. Nekünk sem mindegy, hogy milyen környezetben, hangulatban folyik a termelés. De szélesebb körben is erőnkhöz mérten segítünk, így a Budapest Bike Maffiával van egy közös projektünk, és a rászorulókat segítjük egy terápiás veteményeskerttel. Nagyon fontos, hogy a lecsúszott életeknek segítsünk a helyzetük megváltoztatásában, ezért fontosak azok az életterek is, amelyet a BBM létrehozott, hiszen a kertészettel új életcélokat is adhatunk ezeknek az embereknek, mert értéket teremtenek.

Végezetül, hol tartanak a szakmunkásképzés beindításával?

Lassan indulunk az úton, mert meg kell teremteni az infrastrukturális és az oktatási feltételeket. Ahhoz, hogy erről a mélypontról elkerüljünk, olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyekkel vonzóvá tesszük a kertész szakmát a fiatalok számára is. Az oktatásban nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati oktatást, a hajtatásos technológiát is teljes mértékben korszerűsítjük, ahol kutatás, nemesítés is folyni fog. Ebben a gyakorló kertben meglévő épületet teljesen újjá kell építeni, és a mai kor igényeinek megfelelő elméleti oktatás lehetőségeit is meg kell teremteni. Reményeim szerint 2027 végére befejezhetjük ezt a fejlesztési projektet.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban