2026. 06. 05., péntek
Fatime
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Tapasztalatok a 2023-24-es rozs tömegtakarmány (szilázs) termesztésről

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Növénytermesztés | Szerző: Iván Ferenc takarmánygazdálkodási szakmérnök, szaktanácsadó, 2024/09/12

„A rozs mindenek előtt” mondta egy beszélgetésnél Péter Tamás a Sárvári Mg. Zrt. telepvezetője s megállapodtunk, hogy ez nemcsak a műveletek időrendiségét jelenti, hanem ezen növény fontosságát is. Az egyre melegebb, szárazabb nyarak miatt a tehenészetek biztonságos takarmányellátásában egyre nagyobb arányban kell az őszi vetésű növényekre támaszkodnunk! Különösen, ha ez kiváló táplálkozás-élettani, gazdasági, s nem utolsó sorban környezetvédelmi előnyökkel is jár!

Az év közepén általában számot vet az ember, hogy milyen volt a rozstermés.  Erre az időre már megjöttek a laborvizsgálati eredmények, s vallanak a leghitelesebb kritikusok, a tehenek is. Beköszönt a forróság, s ilyenkor az étvágy, a tejtermelés megmentője a jól emészthető NDF. Ez a fő oka annak, hogy az elmúlt években  ilyen léptékben elterjedt hazánkban a takarmányozási célra termesztett rozs. 

Tíz évvel ezelőtt még sok bizonytalanság övezte a kiváló minőség, és kedvező mennyiség elérésének lehetőségeit, szóba került a fajta, a tápanyagellátás, az egyes munkálatok optimális időpontjai. 

A napokban kezembe került egy könyv, mely 1942-ben látta meg a háborús napvilágot, címe: Beszélgetések a növénytermesztés gyakorlati teendőiről. Összeállította Páll Béla nyugalmazott gazdasági tanár. Elképedve olvastam, hogy mennyire útmutató elveket tartalmaz. A témához kapcsolódó idézeteit  jellel (a telitalálat szimbólumaként) emeltem ki.

Az idő során színvonalas cégek igényes szakembereivel sikerült finomra hangolni a rozs termesztését. Mára azt gondolhatnánk, hogy ezek kiforrottak, fütyörészve megy minden, mint a karikacsapás.  Az idei évben is azt tapasztaltam, hogy a szakemberek jó része nagy odafigyeléssel, profi módon termesztette a rozsot.  Jó páran viszont – bár az előző években már kitűnő eredménnyel honorálta a növény az odafigyelést, mégis „lazítottak”, és más szintén fontos kultúrák munkafolyamatait részesítették előnyben. Pedig amit takarmányként megtermelünk, azt a tehén egész évben eszi, és gyengébb hozammal bünteti a „lazaságot”. Megnyugodtam, hogy ez nem újkeletű dolog, mikor olvastam a 82 éves könyvben: „Általában tudott, hogy a magyar egyike a legélesebb eszű népnek. Mindent gyorsan megért, gyorsan felfog, azonban a jót sem követi mindig, mert a szokás rabja.”

A sikeres rozstermesztésnél öt alapvető dolgot kell betartanunk, ami összességében nem sok, de maghatározó.  Ha „ötöst adunk” a rozsnak, ő is ötössel jutalmazza igyekezetünket!  


1. ábra. 2024 januári felvétel egy szépen előkészített magágyú, kedvező időben vetett,
így jól bokrosodott, kellően fejlett Ryefood rozs tábláról

Melyek ezek:

1. A fajta megválasztása: meggyőző a magyar röghöz szokott, az itthoni klímát kedvelő Ryefood fajta, mely a levélbetegségekkel szemben ellenálló, szemet gyönyörködtetően széles levelei (17-19 mm!) garantálják a jó emészthetőséget, a magas nyersfehérje-tartalmat.  Nem véletlen, hogy a legtöbb minőségi verseny győztese e fajtából kerül ki!

2. Tápanyagellátás: a vetést megelőző alapműtrágya – hatóanyagban: 40 kg körüli P, 60 kg körüli K, természetesen ez a talajellátottságtól, az előveteménytől függően módosulhat.  S ami rendkívül fontos, és gyakran „feledésbe merül”, az az őszi N kijuttatás. Az ilyenkor ajánlott 70 kg hatóanyag, amely alapvetően maghatározza a növény sejtjeinek, szöveteinek osztódását, fejlődését, mely a kizárólagos őszi bokrosodás (és későbbiekben a hozam) alapvető feltétele! A mostanában gyakori enyhe teleknél a gyors indulást is segíti év elején, hiszen csak ezt követően: február 1- (N érzékeny területen 15-től) és március eleje között adhatjuk ki a N másik részét (40 kg hatóanyag N) tavaszi fejtrágyaként egy menetben. Fontos, hogy a kijuttatás a valószínűsíthető kaszálást  - mely általában április eleje, közepe – legalább egy hónappal előzze meg, mert idő kell a N beépüléséhez, mely által nő a nyersfehérje-tartalom.   Ellenkező esetben a megkésett N adásával még kárt is tehetünk, hiszen a majdani takarmány nitrát-nitrit tartalmát növeljük.

3. Talajelőkészítés: a robbanásszerű kelést segíti a kellően ülepedett jó magágy elkészítése. Idő hiányában valamelyest tudunk segíteni ezen hengerezéssel. A jó minőségű szenázs készítéséhez fontos a szármaradványok gondos aláforgatása, hiszen a kaszálást követő rendképzésnél az előző évi korhadó, gyakran aflatoxinnal terhelt elhalt növénymaradványok aggályossá teszik a minőséget.


1. táblázat. 2 termelő fontosabb (példaértékű) Ryefood rozs szilázs minőségi paraméterei

4. Vetés: kedvező időpontja szeptember közepe. Ez lehetővé teszi, hogy a kikelt növénynek az intenzív bokrosodásra kellő ideje legyen az első fagyok beálltáig, hiszen ezt követően már nem bokrosodik a rozs! Ez a tényező felel leginkább a termés mennyiségéért, mint ahogy az idézett könyvben is olvashatjuk : ”A termés sikerülte a vetéstől függ. Áll ez mindenféle növényre, de különösen a rozsra. Általában a rozs vetésénél azt a hibát követik el,  hogy a rozsot későn, és nem jól megmunkált talajba vetik. A rozsról tudnunk kell, hogy ősszel nemcsak erős gyökeret fejleszt, hanem bokrosodik, tehát megerősödik. Erre azért van szüksége, mivel tavasszal korán szárba szökik. Hogy a rozs ősszel jól ki tudjon fejlődni, és szépen meg tudjon bokrosodni, korán kell vetni. Inkább szeptember legelején, mint októberben.” Vetésnorma: kedvező az 5 millió csíra/ha, ez 170-180 kg vetőmagmennyiséget jelent hektáronként.

5. Betakarítás: a minőség másik alapvető befolyásolója a kaszálás ideje. Jól emészthető takarmányt csak akkor kapunk, ha a kalászkezdemény még hasban van, és 6-10 cm hosszú.  A legnagyobb figyelmet pont ez az időpont igényli, hiszen ha késünk akár csak 4-5 napot, azonnal kidobja kalászát a növény, s ami a fájó: rohamosan romlik az emészthetősége! Ha a betakarítás tervezett optimális idejére a meteorológia nagyobb csapadékot jelez előre, inkább azt megelőzően takarítsuk be a rozsot!  Higgyük el: ilyenkor, amikor a növény intenzíven a generatív szakaszba lép, már minimális plusz tömeget ad, és maximális minőségromlással bünteti a várakozásunkat! És ez már 82 éve ismert : Mivel a rozs nagyon hamar elvénül, ezért belőle csak annyit szabad vetni, amit korán, még kalászhányás előtt fel tudunk takarmányozni, mivel az elvénült szárú rozs kemény, nehezen rágható és ezért az állat nem szívesen eszi.” Kaszálását „…jóval a kalászhányás előtt…”  tartották optimálisnak már akkor!

Úgy tapasztaltam, hogy 2023-24-es évben többen a vetésidővel, az őszi N ellátással, valamint a betakarítás kellően korai idejével csúsztak el, itt gyengécske lett a minőség, valamint a mennyiség is. 

Látható viszont, hogy nem ördöngösség a rozs termesztése kiváló minőségben és mennyiségben,  hiszen csak néhány dolgot kell betartanunk, de azt kőkeményen. Nem véletlen, hogy pont a legigényesebb gazdák érik el vele a legjobb eredményt. Szeretni kell a rozsot, és az nagyon meghálálja a törődést.  

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Precíziós vadkárelhárítás ökológiai felelősséggel: Innováció és kombinált védelem a Doxmand-tól
A hazai agráriumban és erdőgazdálkodásban tapasztalható, évről évre súlyos károkat okozó vadkár mögött egy komplex ökológiai probléma húzódik meg. A fő kiváltó ok az élőhelyek drasztikus fragmentációja. Az infrastrukturális beruházások és a bekerített gyorsforgalmi utak kíméletlenül elvágják a természetes ökológiai folyosókat és a vadak vonulási útvonalait. Az állományok mozgástere fizikailag korlátozódik, így kényszerűségből a környező mezőgazdasági kultúrákban keresnek táplálékot. Ebben a helyzetben a gazdálkodók feladata kettős: a lehető leghatékonyabban védeni a termést, ugyanakkor etikus, a vadállományt nem károsító megoldásokat alkalmazni. Erre a kihívásra nyújt professzionális agrotechnológiai választ a magyar fejlesztésű Doxmand ultrahangos vadriasztó termékcsalád.
A Breier Farm a Pilis régió mintagazdasága
Számos pozitív jelzővel illethetjük a Breier Farmot, ugyanis, ha behajtunk a pomázi központ parkolójába, szép látvány fogadja a látogatót. Itt a természet és a modern világ kompozíciója elevenedik meg, s az is jól látszik, hogy a hagyományok őrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek. A Breier Farm fő profilja egy integrált, sokirányú tevékenységet folytató családi gazdaság, valódi élménybirtok, ahol a precíziós mezőgazdasági termelés és a feldolgozás egymásra épülve, harmóniában kiválóan működik. Breier László tulajdonossal beszélgettünk.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza