Kiváló minőségű termékeket adnak a fogyasztóknak

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Szerző: Hajtun György, 2024/09/14

Babati Zoltán szakmai életútjáról el kell mondani, hogy a Zalahús jogelőd cégénél kezdte a pályafutását. Innen vezetett az útja a zalaegerszegi Állami Gazdaság Húsüzemébe, ahol az üzem vezetésével is őt bízták meg. Az irányításával rendkívül nyereségessé vált az állami húsüzem, s talán ezért is üldözték el Babati Zoltánt a cégtől, a rendszerváltás után. A szakembert azonban nem abból a fából faragták, hogy feladja az álmait, ezért 1990-ben döntött úgy, hogy bebizonyítja, nem lehet őt a szakmában leírni.

A kicsi is naggyá nőhet

Kényszer vállalkozóként Kőszegen megvásárolt egy lerobbant, 240 négyzetméteres vágóhidat, amiben meglátta a jövőjét. Az álmát megvalósítva, néhány év alatt egyre nagyobb, korszerű húsüzemmé bővítette a cégét. Ma már a korszerű üzemben, amelynek a fejlesztése folyamatos, a Babati és Társa Kft. ügyvezetőjeként 150 embert foglalkoztat. A húszezer négyzetméteres telephelyen akár napi tíz tonna húskészítményt képes előállítani, e mellett naponta tizenöt tonna sertés csontozását, darabolását is el tudja végezni. A tulajdonos büszke arra, hogy a lánya, Veronika és fia, Zoltán is bekapcsolódott a cége vezetésébe, és ügyvezető igazgatókként átvették a napi feladatok elvégzését. Persze, a tulajdonos figyelme továbbra is naponta ráirányul a cég működésére, ahol a kapcsolati tőkéjével, tapasztalatával segíti megoldani a naponta felmerülő problémákat.

A Babati hústermékek iránt töretlen a kereslet. Dunántúlon, elsősorban Vas, Zala vármegyékben naponta látja el a 13 saját üzletét friss áruval. Ma már a sertés vágása nem tartozik a fő tevékenységéhez, mivel heti háromszáz sertésre csökkent a vágás mennyisége. A korábbi években évente 40 ezer sertést is vágott, az utóbbi években ennek a mennyiségnek csak a felét. Ennek azonban nem az alapanyag hiány az oka, hanem a piaci viszonyok megváltozása. Az import úgy áramlik be az országba, hogy a hazai termékek kiszorulnak a piacról. Ennek következtében a cég nyeresége jelentősen megcsappant, de ezért a kis nyereségért is többet kell dolgoznia, mint másfél évtizeddel ezelőtt, hangsúlyozta Babati Zoltán.

A fejlesztésekről nem lehet lemondani

Ahhoz, hogy talpon maradjanak, a fejlesztésekről sem mondhatnak le. Az idén, félmilliárd forintos beruházással a teljes technológiát korszerűsítik, és kicserélik a régi, elavult gépeket. Számítógéppel vezérelt lesz a készletnyilvántartástól a szállításig, de a feldolgozó gépparkot is a legmodernebb, ugyancsak számítógép által vezérelt technológiákra cserélik. A vállalat 2019-ben bevezette az MSZ EN ISO 22000:2018 Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszert, amely vonatkozik a sertésvágásra, a frisshús termékek és húskészítmények gyártására, csomagolására, valamint a termékek szakszerű raktározására is. Babati Zoltán mindig is kiemelt figyelmet fordított a minőségi húsfeldolgozásra, s ennek rendelte alá a fejlesztéseket is. Az üzemben a húsok hőkezelési paramétereit számítógép vezérli és a megfelelő hőmérsékletet is felügyeleti rendszer ellenőrzi. A költséghatékonyság jegyében saját mosoda és szennyvíztisztító berendezéssel, valamint a felvásárláshoz és az értékesítéshez szükséges saját gépjárműparkkal és üzemanyag állomással is rendelkeznek. Azonban a további dinamikus növekedés útjába állnak a tavaly megugró energiaárak. Csupán a villanyáram ára havi 9 millió forinttal emelkedett, az energia éves szinten kb. 120 millió forinttal lett több - fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Amikor a VHT elnöke voltam, képletesen szólva a húsipar tortájának a keresztmetszete egy méter volt, ma ez a torta 60 centiméterre apadt. A multinacionális kereskedelem kiszorította a magyar termékeket a magyar piacról. Borzasztóan nehéz helyzetben van a magyar húsipari ágazat. A magyar élelmiszeripar a mi időnkben jól funkcionált: nagyjából 190 ezer embert foglalkoztatott, virágkorában az ország dolláralapú árbevételének 68 százalékát teljesítette. Termékeink a világ minden részén sikeresek és versenyképesek voltak. Hogy erről a szintről a tragikusan gyors leépülés és felszámolódás miért következett be, csak azt tudom elképzelni: túl jók voltunk. A nyugati gazdaság szereplői Magyarországról nem ütőképes versenytársakat akartak maguknak, hanem piacot. A globalizáció olyan helyzetet hozott az egész magyar élelmiszeriparra, hogy a magyar tulajdonú cégek összeborultak, az állam azt sem tudta megadni, amit beígért – idézte fel a múltat az ügyvezető igazgató.

A cég ügyvezetői: Ifj. Babati Zoltán, Babati Zoltán és Babati Veronika

Korszerű sertésfajták

Az ügyvezető nem tudta meghazudtolni önmagát akkor, amikor nagyobb kitekintést adott a hazai húsipari ágazat helyzetéről, amelynek egyik meghatározó szereplője a Babati és Társa Kft. is, így a külső hatásokkal nekik is számolniuk kell.  A vágósertés termelés, feldolgozás, értékesítés összefüggéseiről szólva Babati Zoltán elmondta, hogy a magyar sertéstenyésztők olyan korszerű fajtákkal és hibridekkel rendelkeznek, amelyek Európában is versenyképesek. Kivétel a mangalica sertés, amely mint hungarikum, a hazai, az európai és a nemzetközi piacokon is versenyképes a különleges minősége miatt,. Nemzetközi összehasonlításban is korszerű sertéstelepekkel rendelkezünk, az úgynevezett háztáji állományok vagy a hagyományos paraszti udvarokban tartott sertések száma elhanyagolható. 

A sertésállomány állategészségügyi helyzete megnyugtatóan rendezett, befejezéséhez közeledik a PRRS-mentesítés. Jelentős nehézségeket okozott a vaddisznó állományban fellépő afrikai sertéspestis, amely miatt az exportunk jelentős mértékben csökkent az elmúlt időszakban az egyes nagy felvevő piacok irányába (Kína, Fülöp-szigetek, Dél-Korea). A takarmányozás terén a szója kivételével a hazai alapanyagok felhasználása a meghatározó. A keveréktakarmány gyártás magas színvonalon történik.

A sertéságazat versenyképességét alapjaiban határozza meg az élőmunka, az energiaárak, valamint a takarmány alapanyagárak alakulása. A COVID miatt bekövetkezett piaci zavart nagymértékben fokozta az orosz-ukrán háború, az Ukrajna számára biztosított, valamennyi élelmiszeripari alapanyagára és termékére vonatkozó vámmentes kereskedelem. Magyarország egyoldalúan megtiltotta 24 termékre vonatkozóan az élelmiszeripari termékek importját Ukrajnából az ellenőrizetlen minőség, a GMO, a tiltott növényvédő-szerek, a minőségellenőrzés hiányosságai miatt.

Babati Zoltán minden nap ellenőrzi a termékgyártást

Felborult a piaci egyensúly

A piaci zavar részben csökkent, azonban uniós tagállamként egyre jobban érzékelhető a többi uniós tagállamból beáramló termékek esetében az olcsó alapanyagok felhasználása. Az Európai Unióban a sertésállomány 7,6 százalékkal csökkent, ezzel szemben Spanyolországban 27,2 százalékkal nőtt. Németországban volt a legnagyobb mértékű állománycsökkenés, 25,1 százalék. A változások oka, hogy a spanyolok a termelésüket kifejezetten az olcsó ukrán gabonára alapozzák, felborítva ezzel az EU sertéspiaci egyensúlyát. 

Magyarországra jelentős mennyiségű spanyol sertéshús érkezik, részben közvetlen importtal, részben a kereskedelmi láncokon keresztül. Ez a folyamat az elkövetkező időszakban erősödik, mert Kína az afrikai sertéspestistől mentesítette állományát, szigorú előírásokat foganatosított, ezért a spanyol, a német, a dán, a holland vagy a lengyel export új területeken realizálható. Nagyrészt viszont az előállított húsmennyiség Európában marad, nem véletlen a jelentős mértékű termeléscsökkenés (EU átlagban 7,6 százalék, Németország 25,1 százalék, Hollandia 13,2 százalék, Franciaország 11, százalék, Magyarország 16,9 százalék). Az olcsó import, amelynek minősége erősen kifogásolható, jelentős torzulásokat okoz a magyar piacokon.

A sertésállomány változása az elmúlt 10 évben

Kiemelt országok: Dánia, Németország, Ausztria, Magyarország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország.
Az Európai Unióban az elmúlt tíz évben a sertésállomány 143 820,80 ezer darabról 132 960,56 ezer darabra csökkent, ami 7,55%-os csökkenést jelent.
• Dániában 10,55%-os csökkenést mutattak az adatok.
• Németországban 25,11 %-os csökkenés volt megfigyelhető.
• Ausztriában 12,26%-os csökkenés volt jellemző.
• Magyarországon 16,85%-os csökkenést figyelhetünk meg.
• Hollandiában 13,21 %-os csökkenés derül ki az adatokból.
• Franciaországban 11,32%-os csökkenés észrevehető.
• Olaszországban 5,70%-os növekedés volt jellemző.
• Spanyolországban 27,23%-os növekedés mulatható ki.

Összességében kijelenthető, hogy a vizsgált országok közül kettő kivételével mindegyikben csökkenő tendencia figyelhető meg, akárcsak az Európai Unió egészében nézve. A legnagyobb csökkenés Németországban volt (25,11%), míg Spanyolországban vehető észre a legnagyobb növekedés (27,23%).

Lemaradtunk a versenyben

A hazai húsipar versenyképességi hátránya a feldolgozóipar korszerűsítésének, modernizálásának elmaradásából adódik. Különösen igaz ez a magas energiafelhasználásra, az új korszerű technológiai eszközök, innovációk hiányára. Az elmúlt időszakban az ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el, jelentős az eladósodottság, saját erőből forráshiány miatt nem fejlesztettek, a fejlesztési pályázatok kiírása pedig jelenleg zajlik. A feldolgozóipar szempontjából a technológiai és energiakorszerűsítésre kiírt pályázat jelentős eredménynek számít, azonban további fejlesztési lehetőségekre van szükség egyszerű pályázati kiírások biztosításával. Versenytársaink ezeket a fejlesztéseket részben már megvalósították, mi most versenyt futunk az idővel, hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Az utóbbi évtizedben megváltoztak a fogyasztói igények, ezért a termékfejlesztést az új termékek előállítását az új igényekhez kell igazítani. A vásárlók döntik el az ágazat sorsát. Ha az igényeikhez igazodó, magas minőségű magyar termékek vannak forgalomban, és ehhez megfelelő marketing is társul, akkor a termelő, a feldolgozó és a kereskedelem is sikereket könyvelhet el. Egymásra vagyunk utalva, meg kell találni az együttműködésnek azt a módját, ahol minden szereplő tisztes jövedelmet tud realizálni úgy, hogy a vásárlók számára is elfogadható legyen a termékek ára. 

Szélsőséges zöld vélemények

Természetesen a döntéshozók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a szakmai érdekképviseleti szervezetek, valamint a húsipari szereplők közös feladata, felelőssége a fejlesztés, a kereskedelmi kapcsolatok területén, hogy az áruházak polcain minél nagyobb arányban legyenek a magyar termékek. Ezt széleskörű, a vevők számára biztosított információval, megfelelő állami eszközök alkalmazásával, és ellenőrzéssel lehet és kell biztosítani. Esetenként az átadási ár és a polc ár közötti értelmezhetetlen különbségek nyilván nem csak konzultációt, hanem érdemi intézkedéseket is követelnek. A szélsőséges eltérések esetén pedig indokolt átfogó vizsgálatokat lefolytatni.

A különböző ultra zöld, és más zöld szervezetek részéről az állattenyésztő gazdaságok durva támadásokat szenvednek el. Egyes uniós tagállamokban már a metán kibocsátás csökkentése érdekében megadóztatják az állattenyésztésből származó károsanyag-kibocsátást. A vágóhidakat, a feldolgozóüzemeket folyamatosan különleges szankciókkal sújtják. Egyesek elfelejtik, hogy a különböző szélsőséges intézkedések nem a fogyasztók érdekeit szolgálják, hanem egy kis létszámú népcsoportét, akik igen hangosan hallatják a hangjukat. 

Egyetlen lehetőségünk van! A korszerű tudás birtokában, a rendelkezésre álló modern technológia alkalmazásával egészséges élelmiszert kell környezetkímélő módon előállítani, és ezt tegyük a polgárok asztalára, mondta végezetül Babati Zoltán. 

Babati Zoltán 1953-ban Zalaegerszegen született, a szombathelyi Hevesi Ákos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben szerzett hentes szakmunkás bizonyítványt, és tette le az érettségi vizsgát. Az érettségi vizsga után felsőfokú anyagáru forgalmi szakvizsgát tett. A zalaegerszegi Zalahús szakmunkásaként dolgozott, később a zalaegerszegi Állami Gazdaság Húsüzem vezetőjeként folytatta tevékenységét. A 90-es évek kezdetétől Körmenden egyéni vállalkozó volt, megvásárolta az akkor 20 éves, eléggé megviselt kényszervágóhidat. A kezdeti legfontosabb kihívás a megálmodott sertés vágó- és húsfeldolgozó üzem felépítése volt, s ezt az álmot sikerült megvalósítani. A Babati és Társa Kft. ma 150 embernek nyújt biztos megélhetést, tizenhárom saját üzlete van szerte a Dunántúlon. Legfontosabb kihívása a Kft. folyamatos fejlesztése, az ott dolgozó mintegy 150 ember és család megélhetésének a biztosítása. Az ügyvezető igazgatói poszt mellett tagja és elnöke volt a Vállalkozó Húsiparosok és Húskereskedők Szövetségének, míg másfél évtizeden keresztül elnöke volt a Vágóállat és Hús- Termék Tanácsnak. Évtizeden keresztül töltötte be az Agrárkamara Vas megyei élelmiszerért felelős alelnöki tisztségét. Tagja a körmendi Lions Clubnak, a körmendi Football Club  tiszteletbeli elnöke. Aktív idejében, a szabadidejében, kikapcsolódásként hobbyjának, a fogathajtásnak és a vadászatnak hódolt. Lovai, a fogathajtó szakágban számos versenyen szép eredményeket elérve vettek részt.

Babati Zoltán számos megérdemelt kitüntetést kapott a magyar húsiparban és üzleti életben betöltött szerepéért, amelyeket hosszú volna felsorolni, ezért az alábbiak szerint csoportosítottuk: 

1. Szakmai Elismerések: Babati Zoltán olyan iparági díjakat kapott, amelyek a húsiparban végzett kiemelkedő munkát és innovációt ismerik el. Ezek a díjak gyakran a termékek minőségére, a technológiai újításokra és az élelmiszerbiztonságra fókuszálnak.
2. Üzleti Díjak: Az üzleti világban elért sikereiért Babati Zoltán elnyert olyan díjakat, amelyek a vállalkozói szellemet, a gazdasági hozzájárulást és a fenntarthatóságot értékelik.
3. Helyi és Nemzeti Elismerések: A helyi és nemzeti szintű kitüntetések is relevánsak, mivel Babati Zoltán hozzájárult a helyi közösségek fejlődéséhez és a regionális gazdaság fellendítéséhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban