2025. 04. 02., szerda
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Bábolnai Gazdanapok 2024 szeptember 5-7. - Együtt a jelen és a jövő – emberekben és gépekben is

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Gépesítés | Szerző: b.k., 2024/09/16

A Bábolnai Gazdanapokkal indul a szeptember az agrárszakma számára, a nagy hagyományú rendezvényen egyebek mellett gépbemutatók segítik a gazdálkodókat, hogy jól döntsenek a pályázatok beadásánál. A kiállítás szervezői a fiatalok számára is vonzó programokkal készülnek.

A Bábolnai Gazdanapok története 1977-ig nyúlik vissza, ezzel pedig ez a kiállítás, Magyarország egyik legrégebben megrendezett szakmai rendezvénye. Az idei lesz a 37. rendezvény Bábolnán, amelyet most szeptember 5-e és 7-e között rendeznek meg a Bábolnai Ménesbirtok területén. A szervezők előzetes tájékoztatása szerint a húszezer négyzetméter alapterületű kiállítási területen mintegy kétszáz kiállító mutatja be a legújabb technikai és technológiai fejlesztéseket, az inputanyagoktól a talajművelésen át egészen a csúcstechnológiát képviselő legmodernebb gépekig és precíziós eszközökig.

Gép- és fajtabemutatók

A kiállítás tradicionálisan erős része a gépbemutató, ami idén azért is különösen nagy érdeklődésre tarthat számot, mert 2024 ősze a gépvásárlásokhoz, gépberuházásokhoz kapcsolódó pályázatok ideje lesz. A kiállítók által bemutatott gépeket és precíziós eszközöket az érdeklődők a gyakorlatban, működés közben is figyelhetik meg a szántóföldi gépbemutatókon, melyek a kiállítás minden napján, több alkalommal is láthatók lesznek. Ez nagy segítség lehet a gazdálkodóknak abban, hogy eldönthetik, mire érdemes pályázniuk. Idén is megrendezik Bábolnán a hagyományos kukorica- és cirok-fajtabemutatókat. A kísérleti parcellákon ezúttal 11 nemesítő ház 38 kukorica hibridje és 14 cirok hibridje tekinthető meg.

A kiállításon fontos szerep jut annak is, hogy megnyerjék a fiatalokat, illetve a már az agrároktatásba becsatlakozott diákok ágazat iránti elkötelezettségét minél érdekesebb programokkal erősítsék, egyben bővítsék tudásukat. Ezt a célt szolgálja az idén immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Szakiskolai Nap, amire az előző tanév végéig már több mint ezer diák jelentkezett 25 intézményből. Ennek keretében a fiatalok Bábolnán testközelből is megismerkedhetnek az agráriumban tevékenykedő cégekkel, és az általuk bemutatott legújabb innovációkkal. A tematikus napon résztvevők nagy száma is bizonyítja, hogy az utánpótlás kérdését az iskolai oktatók is különösen fontosnak tartják, és az ország minden tájáról érkeznek diákok az idei Bábolnai gazdanapokra.   

Lesz oktató program a már gyakorló gazdák számra is, utóbbiak gyakorlati tudást szerezhetnek a talaj-növény rendszer működéséről. A program keretében szakemberek mutatják be számukra a talaj pusztulását és regenerációját, és hasznos tanácsokkal látják el az érdeklődőket.

Minden bizonnyal nagy érdeklődés övezi majd a STIHL Országos Fakitermelő Bajnokság döntőjét, amelyet 2018 és 2022 után idén ismét a Bábolnai Gazdanapokon rendeznek meg. A név kötelez, vagyis Bábolnán nem múlhat el a kiállítás lovas események nélkül. A kiállításra látogatók szokás szerint minden nap megtekinthetik a lovasbemutatót a híres shagya arab ménekkel, a bábolnai fogatokkal. A Vérteserdő Zrt. interaktív sátra ugyancsak már hagyományos látványosságnak mondható, de lesz népi játszóház, kézműves vásár. A legkisebbek számára mindezeken felül az is nagy élményt jelent majd, hogy felülhetnek egy-egy mezőgazdasági gépre is.

Konferencia a pályázatokról

A gazdanapok hagyományosan erős a szakmai programokban, ahogyan már az is megszokott, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkeze-
tek Szövetsége (MAGOSZ) Ifjú Gazda Tagozata nívós konferenciát szervez a bábolnai rendezvényre. Ezen idén a legaktuálisabb kérdéskör, az idei pályázati kiírások lesznek a fókuszban. A résztvevők első kézből kaphatják meg a legfontosabb információkat, mikor, mire, milyen feltételekkel tudnak pályázni.

A gazdanapok keretében Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is számos témát veséznek ki a témák ismerői. Itt is szó lesz az új pályázati ciklusról. Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója, Detre Miklós, a Magyar Államkincstár mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese, Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgató-helyettese, Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója, Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozat elnöke, és Szigeti Szabolcs, a MAGOSZ Hajdú-Bihar vármegyei Ifjú Gazda Tagozat elnöke azt a kérdést járják körül, hogy „Mennyit ér a támogatás, és mire használjuk?”.

A felelős élelmiszer-előállítás lesz a témája „A termőföldtől az asztalig” című kerekasztalnak, amelyen Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója, Breier László, a Breier Farm tulajdonosa, Téglási Zsigmond, a Campden BRI projektmenedzsere és Miklós István, a Ceres Zrt. vállalati igazgatója fejti ki nézeteit.

Manapság egyre többet beszélünk a karbon-kibocsátásról, amellyel kapcsolatban, civil körökben elsősorban az állattenyésztés vált a bűnbakká, agrárkörökben viszont tudományos eredményekre alapozva nevezik ezt tévhitnek. Ez lesz a témája a „Karbon-kibocsátás: mítosz, vagy veszély?” című kerekasztalnak, amelyen Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, Dr. Süli Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense, Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Hanyicska Csaba, az Emődi Mg. Zrt. cégvezetője, és Dr. Torma András, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense vesz részt.

A nagyközönség számára is érdekes lehet „A talpalatnyi kert művelése” című kerekasztal, hiszen különösen a Covid óta sokan akár otthon is termelnek zöldségeket a balkonon, és a hagyományos kiskert konyhakertek és gyümölcsösök is egyre nagyobb szerepet kapnak a családok életében. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői lesznek Rosta Gábor, a „Közösségi kertek” című könyv szerzője, a Városi Kertek Egyesület alapítója, és Almássy-Balla Orsolya konyhakert-tervező.

Közel hozzák Kincsemet

A Bábolnai Gazdanapok is otthont ad a Kincsem életéről szóló vándorkiállításnak, melynek címe: Az utolérhetetlen Kincsem. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum által a Kincsem 150. évforduló alkalmából életre hívott sorozat ízelítőt ad Magyarország gazdag lótenyésztési és -versenyzési hagyományaiból, betekintést kaphatunk Széchenyi István gróf lóversenyzésben is megmutatkozó elévülhetetlen érdemeibe, illetve bemutatja azokat a tartástechnológiai körülményeket, amelyek hozzájárultak, hogy Kincsem sikerei a mai napig elevenen élnek. A kiállítás méltó emléket állít nemcsak Kincsemnek és utódainak, hanem azoknak a kiváló szakembereknek is, akik csodalovunk pályafutásához és sikereihez köthetők, és ez által eredményesen szolgálták a magyarországi lóversenyzés virágkorát.

Ahogyan azt Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója a gazdanapokat beharangozó tájékoztatón elmondta, vándorkiállítás szakmai anyagát a neves professzor Hecker Walter készítette el, és amit a múzeum a széles közönség számára könnyen befogadhatóvá formált. A kiállítás ugyan a verhetetlen Kincsemről szól, de a sikerek mögötti gazdasági és kultúrtörténeti folyamatokat is bemutatja.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza