2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

RAGT termelői verseny 2014

Kategória: Növénytermesztés | 2015/01/28

Idén ötödik alkalommal került megrendezésre az RAGT Vetőmag Kft. termelői versenye, amely évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a termelők körében.

A díjátadóra 2014. december 10-én a Vasúttörténeti Parkban került sor, ahová a díjkiosztó résztvevői az RAGT jelképéhez híven gőzmozdonnyal érkeztek…

Ebben az évben kukoricából és napraforgóból is egy-egy hibrid állt a kihívásokra kész, versenyezni vágyó gazdaságok rendelkezésére. A megmérettetés hibridjei szemes kukoricából a mára Magyarország „felsőházi” (értsd 10 legnépszerűbb) hibridjévé vált Phileaxx, napraforgóból pedig a magas olajsavas Clearfield hibridek piacvezetője, a Mooglli CL HO voltak.

A Phileaxx négy éve van jelen a magyar piacon. 2014-ben már több, mint 30 ezer hektáron termesztették, ami a hazai kukorica vetésterületnek több mint 2%-a. Megjelenésekor (2010-ben) rögtön megnyerte a Magyar Kukorica Klub TOP 20-as versenyének FAO 300-as éréscsoportját, azóta pedig minden évben (így várhatóan idén is) szerez regionális első helyezést a Magyar Kukorica Klub által szervezett termelői versenyben.

A hibrid népszerűségének talán legfőbb oka, hogy mind a száraz, mind a nedves évjáratokban nagy biztonsággal képes jóval az átlagos szint fölött teremni. Igen jól vizsgázott a 2012. évi aszályban is, idén pedig képes volt rekord termésszintek elérésére. Gyors vízleadásának köszönhetően még az idei nedves évben is 17–19%-os szemnedvesség-tartalommal tudták betakarítani a vetésterület túlnyomó részéről, amely a kevesebb szárítási igénye miatt jelentős költségmegtakarítást eredményezett. A fajta termőképességét jól mutatja az idei RAGT Termelői Verseny eredménye.

A Phileaxx versenybe 146 gazdaság nevezett be (ennek feltétele a minimum 15 ha volt), melyből 107 ellenőrzött betakarítású eredmény érkezett a versenybizottsághoz. Az összes eredmény termésátlaga 15%-os szemnedvesség-tartalomra korrigálva 11,65 t/ha, mely összesen 3135 ha területet reprezentál.

A nagy számú induló lehetővé tette, hogy a kukorica versenyben a versenyzőket két csoportban értékeljük. A két földrajzi terület az országot a Dunánál kettéosztva, Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország lett. A győztesek eredménye az 1–2. táblázatban szerepel:

A napraforgó verseny hibridje a 2013-ban az Agromash Expón Termékfejlesztési Prémium Oklevéllel kitüntetett Mooglli CL HO magas olajsavas Clearfield napraforgó volt. A Mooglli középmagas méretű növény, amely kiváló évjárati stabilitással és betegség-ellenállósággal rendelkezik. A Magyarországon előforduló összes peronoszpóra rasszal szemben rezisztens. Teljesítményét jellemzi, hogy a KITE Zrt. 2013. évi magas olajsavas kísérletében a második helyen végzett a legjobb CL HO-ként 3,67 t/ha terméseredménnyel. De 2012-ben is igen jól szerepelt. 23 versenyző közül a hetedik helyen végzett, és az aszályos év ellenére az ország egész területét reprezentáló 8 kísérleti hely átlagában 2,92 t/ha-os terméseredményt ért el. Olajtartalma 47,7% volt, ami szintén átlag feletti teljesítmény.

A Mooglli versenybe 21 gazdaság nevezett be, melyből 14 ellenőrzött betakarítású eredmény érkezett a versenybizottsághoz. Az összes eredmény termésátlaga 8%-os szemnedvesség-tartalomra korrigálva 3,33 t/ha, amely összesen 495 ha területet reprezentál. A verseny győztesei a 3. táblázatban szerepelnek:

A verseny mindhárom mezőnyben igen szoros volt. Az ellenőrzések során számos hozzáértő szakemberrel és magas technológiai színvonalon működtetett üzemmel találkoztunk, ami reménnyel tölt el bennünket afelől, hogy a hazai mezőgazdaság színvonala a jövőben is megmarad.

Gratulálunk a győzteseknek, és köszönjük a részvételt minden versenyzőnek!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza