2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

NÉBIH: Újabb termékekkel bővült népszerű lejárati útmutatónk

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NÉBIH Sajtóközlemény, 2024/09/12

Néha előfordul a hétköznapokban, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű terméket talál valaki a háztartásában, azonban ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott élelmiszert ki kell dobni. Ha a terméket bontatlan, sértetlen csomagolásban és a gyártó ajánlásának megfelelő körülmények között tároltuk, valamint kibontás után megfelelőnek ítéljük szín, szag, állag és íz alapján is, akkor akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati időt követően is elfogyasztható. De hogy pontosan meddig, az termékkategóriánként eltérő lehet.

Ebben ad iránymutatást a Maradék nélkül program csapata által frissített lejárati útmutató, amelyben mostantól a tojás, a margarin, a szendvicskrém, a kolbász, a szalámi, a sonka, a szalonna, a keménysajtok, a készételek és a kávéital is szerepel.

A korábbiakhoz képest változott az útmutatóban a fagyasztott termékek lejárat utáni fogyaszthatósági ideje is. A gyűjteményben most már külön bontva szerepelnek azon információk, hogy az emlősállatokból készült termékek a lejárati időt követő legfeljebb 6 hónapig, a fagyasztott hal, a baromfi, a zöldségek és a gyümölcsök pedig legfeljebb 3 hónapig fogyaszthatók.

A lejárati útmutató helyes használatához az alábbi lépéseket javasoljuk:

  1. Az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelölés található: a hosszabb ideig eltartható termékeken minőségmegőrzési idő, a romlékony áruk esetében pedig fogyaszthatósági idő A lejárati útmutató kizárólag a minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek esetében használható. A lejárt fogyaszthatósági idejű termékek elfogyasztásával nem szabad kísérletezni akkor sem, ha fájó szívvel dobjuk ki az élelmiszert, mert ebben az esetben komoly egészségügyi kockázattal kell számolni.
  2. Ellenőrizzük, hogy a termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális élelmiszer vagy anyagtej-helyettesítő tápszer. Ezek ugyanis lejárat után nem fogyaszthatók.
  3. Vizsgáljuk meg, hogy a termék csomagolása bontatlan, sértetlen és szennyeződésmentes-e.
  4. .Bizonyosodjunk meg arról, hogy a terméket végig a gyártó által előírt körülmények között tároltuk, fagyasztott termékeknél pedig a tárolási hőmérséklet nem emelkedett -18°C fölé.
  5. Ellenőrizzük, hogy a termék színe, szaga, állaga és íze az adott termékre jellemző-e, nem mutat-e eltérést (pl. penészesedés, kellemetlen szag), így könnyen észrevehetjük, ha esetleges élelmiszerbiztonsági gyanú merül fel a termékkel kapcsolatban.
  6. Ha egyéni mérlegelésünk alapján mindent rendben találunk, keressük ki az adott terméket a lejárati útmutatóból.

Továbbra is érvényes, hogy lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszereket kereskedelmi forgalomba hozni tilos. Az élelmiszerforgalmazók ugyanakkor – az Európai Bizottság 2021/382. rendeletmódosítása értelmében – lehetőséget kaptak arra, hogy ezeket a termékeket a rászorulóknak adományozzák, így a lejárati útmutató számukra is fontos segítséget jelent. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért és megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Ajánlott kiadványokBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Dr. Csapó János:
Tej és tejtermékek, hús és hústermékek hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás I.
Dr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Dr. Szabó P. Balázs:
Savanyítás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás I.
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás
Csanádi József:
Sajtkészítés
Dr. Szabó P. Balázs:
Aszalás - Kisüzemi és házi élelmiszer-előállítás II.
Szabó Sándorné:
Gyümölcspálinka-főzés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza