2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

DélKerTÉSZ: Rekordmennyiségű magyar zöldség került a boltláncokba - Saját boltot kapnak a szentesi termelők

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/09/19

A korábbinál is jobban odafigyelnek a magyarok a megvásárolt zöldségek és gyümölcsök árára és mennyiségére is, így továbbra is kiemelt szerepe van az akcióknak - derül ki a közel 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A DélKerTÉSZ-nél a belföldi áruházlánci forgalom idén eddig 11,6 százalékkal nőtt, a belföldi áruházláncok felé szállított mennyiség pedig rekordot döntött, ami ellensúlyozta a termelői árak csökkenését. Annak érdekében, hogy közvetlenül is elérjék a fogyasztókat, a szentesi termelők saját fizikai és online bolttal is megjelennek.

Csökkenő termelői árakkal zár az idei szezon a közel 500 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ, azonban a belföldi élelmiszerboltok felé forgalmazott mennyiség minden eddigi rekordot megdöntött – derült ki a szövetkezet összefoglalójából.

 „A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024 első nyolc hónapjában több mint 35 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 6,5 százalékos, 2,5 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékeknél – a paprikánál és paradicsomnál – több mint 20 ezer tonnát értékesítettek. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel csaknem 14 milliárd forintra rúgott az év első nyolc hónapjában, ami éves szinten 2 milliárd forintos csökkenést jelent. A mennyiségcsökkenés egyrészről a frisspiaci termékeket ért rendkívül forró júliusi és augusztusi időjárás, valamint a kártevőnyomás hatására fellobbanó vírus okozta minőségi paprika mennyiségcsökkenése okozta. A szántóföldi ipari célú zöldborsó és csemegekukorica vonatkozásában pedig a feldolgozók drasztikusan lecsökkentett szerződött mennyiségei okozták. Az árbevétel csökkenése a mennyiségek mellett leginkább az értékesítési egységárak csökkenése okozta.” – mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Míg a külpiacok esetében csökkent a kiszállított mennyiség, addig a DélKerTÉSZ-nél idén eddig 3 százalékkal nőtt a belföldi forgalmazott mennyiség, ami közel 300 tonna, de a két évvel ezelőtti állapothoz képest közel 10 százalékos, több mint ezer tonnával több mennyiséget jelent. A belföldi áruházláncok felé szállított mennyiség pedig rekordot döntött. Így a termelőknek a termelői árakkal szemben a mennyiségi növekedés adott némi kompenzációt.

 Főszerepben az akciók

A különböző élelmiszerláncok tehát a legjobb és legintenzívebb partnerei a DélKerTÉSZ-nek. „A boltokban még mindig azt látjuk, hogy a fogyasztók ár érzékenyek, akció nélkül nem lehet érdemi mennyiséget értékesíteni, ez a hatás leginkább az év első öt-hat hónapjában érvényesült, és talán az év végére halványul majd” – tette hozzá az elnök.

 Nagypéter Sándor szerint a jelenlegi gazdasági helyzet miatt egész Európában jellemző, hogy még tudatosabbá váltak a fogyasztók és elkezdtek spórolni, azaz meggondolják, hogy mit vesznek meg és nem pazarolnak, nem vásárolnak felesleget. A magyar boltokban például, a lédig termékek értékesítése nőtt, van olyan üzlet, ahol már a lecsóhoz való zöldségeket is lédig formában árulják, nem pedig csomagolva, hálóban. Így ugyanis a fogyasztók pontosan annyit tudnak venni, amennyire szükségük van. A DélKerTÉSZ tapasztalatai szerint azonban a tudatosabb vásárlás nem hozta magával, hogy az olcsóbb zöldségfajtákat keresnék a magyarok: a paradicsomkülönlegességekből például éves szinten több mint 960 tonnával többet értékesített a DélKerTÉSZ az első nyolc hónapban. Azaz, ha vásárolnak, akkor az ízletesebb, általuk kedvelt zöldségeket veszik meg.

 A 2023-ban elkezdődő inflációs válság tehát komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021-2022-es árszintre mentek vissza. Ez a termelői árakban is látszik, amelyek szinte minden frisspiaci terméknél csökkentek az év első nyolc hónapjában éves szinten. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a csökkenés, a kaliforniai paprikánál már 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsomfélék könyvelhették el, itt már tavaly is 5 százalékkal estek vissza a termelői árak, idén pedig további 15 százalékkal csökkentek. A termelői árak egyedül a hegyes erős paprika esetében emelkedtek 10 százalékkal éves szinten.

 A fogyasztók ár érzékenysége miatt a magyar zöldségek versenyképessége hosszú távon csökkenhet. Nagypéter Sándor szerint a szállítási távolság adta előny az európai termékek esetében elhalványult, olcsóbban tudnak bejönni például az Észak-Afrikában termelt zöldségek. Európában ugyanis az előállítási költségek jelentősen emelkedtek, ráadásul a termelőknek komoly termelési, fenntarthatósági és zöld előírásoknak, valamint élelmiszerbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük, amelyek például az észak-afrikai országokban nem feltétlenül teljesülnek. Az olcsóság, a nyomott áron megjelenő „no name” csomagolású termékek értékesítése egyébként egész Európában fontos tényező lett, így például Németországban is kezdenek visszaszorulni a helyi termékek, és egyre többen választják az olcsóbb külföldi, elsősorban harmadik országból származó termékeket. Ennek jelei Magyarországon is jól láthatóak, és tapasztalhatóak.

 Elengedhetetlenek a fejlesztések

Nagypéter Sándor szerint ezért is fontos, hogy egyre professzionálisabbá váljon a hazai termelés. A DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokot épített 3 milliárd forintból. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsultak, és hatékonyabbá váltak a logisztikai folyamatok, így a boltok nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot. A DélKerTÉSZ-nél idén egyébként közel 50 fejlesztési projekt van futóban, több mint 1,9 milliárd forint értékben. A legjelentősebb fejlesztések természetesen a

DélKerTÉSZ logisztikai telephelyén történnek, ahol az energia függetlenség elérése, és a korszerű logisztikai rendszerek megteremtése a cél. A hajtatás mellett megkezdte a szövetkezet a hagyma értékesítési vonalat is. Ugyanis az elkövetkezendő 3-4 évben 5 hektárról 50 hektárra nő például a vöröshagyma termesztése, és indul a lilahagymáé is, valamint az almatermesztéshez szükséges fejlesztések is folyamatban vannak.  

 A fejlesztések pedig nem csak a logisztikához elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban így sem tudják teljesen függetleníteni magukat a termelők.

 Boltot kapnak a szentesi termelők

Nagypéter Sándor szerint kiemelten fontos, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek, minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek, és a lehető legjobb áron tudják a tagok termékeit pozícionálni. Annak érdekében, hogy minél több fogyasztót elérjenek, a DélKerTÉSZ célja, hogy saját fizikai és online bolttal is megjelenjen. A szövetkezet első fizikai boltja szeptember 17.-én nyílt Szentesen, és ősszel elindul a webshop is, ahonnan az ország bármelyik pontjáról tudnak rendelni az érdeklődők. A DélKerTÉSZ szerint ugyanis egyre nagyobb az igény arra, hogy közvetlenül a fogyasztóknak is értékesítsenek, és jól beazonosíthatóak legyenek a magyar termelők a vásárlók számára is.

A DélKerTÉSZ-ről
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete 2002-ben alakult meg, és közel 500 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fogja össze. A DélKerTÉSZ a legnagyobb termelő és értékesítő szövetkezet Magyarországon. A kínálat nagy részét a paprikafélék (étkezési fehér paprika, kápia paprika, hegyes erős paprika) alkotják, de emellett paradicsomot, kígyóuborkát, fejes káposztát és kínai kelt is termesztenek. 2021 decemberében a szentesi paprika - ide tartozik a fehér tölteni való (TV), a hegyes erős, a kápia és paradicsomalakú paprika – bekerült a Hungarikumok közé.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Hüvelyesek - Integrált növénytermesztés 7.
Takácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Terbe István - Dr. Ombódi Attila (szerkesztők):
Zöldségfélék trágyázása és öntözése
Takácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlata
Dr. Radics László - Dr. Polgár Zsolt - Wolf István:
A burgonya termesztése
Dr. Pepó Péter (szerk.):
Konzervipari növények - Integrált növénytermesztés 11.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza