Multinacionális működés, családias hozzáállás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: VB, 2015/01/28

A vetőmag-nemesítés iránt teljes mértékben elhivatott vállalkozásként a KWS minden jelentősebb növénykultúrában képviselteti magát a piacon. Az 1999-ben megalakult KWS Hybrid Kft. 2006-ot követően 100 százalékig a KWS tulajdonába került. Az alapítást követően folyamatosan bővülő portfólió segítségével a leányvállalat évről évre egyre komolyabb sikereket ért el a hazai piacon.

– Mitől családias a KWS, mint cég?

– A KWS csoportban az 50 százalék fölötti többségi tulajdont még mindig két német család birtokolja. Részint ebből a fajta tulajdonlásból eredhet a minősítés, hogy a KWS családias vagy családi jellegű. Ez mind a napig így van, és a csoport ezen nem is akar változtatni. A kisebbségi tulajdonosok között akad cukorgyár, cukorszövetség. A cég részvényeinek 30–33 százaléka közkézhányad és a frankfurti tőzsdén vásárolható meg. A családias jelleg másfelől a cégfelépítésből, a menedzsment stílusából, a vezetési, irányítási stílusból származik. A KWS-nél közvetlen, nagyon szorosan egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó, egymást segítő, támogató, tehát olyan kollegiális viszonyok uralkodnak, ami a családiasságot erősíti. De nem szabad elfelejteni, hogy a KWS csoport különösen az elmúlt 10–15 évben növekedett dinamikusan, öltött multinacionális jelleget is. Tehát a KWS működésének családias jellege multinacionális elemekkel ötvöződik.

– Mi magyarok mennyire vagyunk fontosak a KWS számára?

– Mint piac meghatározó Magyarország. A legjobban a kutatás-fejlesztés mutatja azt, hogy egy ország mennyire elkötelezett az adott piac vonatkozásában. Nem véletlen, hogy a KWS kukorica- és napraforgó-nemesítő állomást is működtet Magyarországon. Felállításuk jelentős beruházást, komoly ráfordítást igényelt. Amíg ezek a nemesítő állomások, kutató-fejlesztő központok nem léteztek, nyilván azelőtt is megfelelően működött a KWS Magyarországon, de a kinti nemesítő programokból származó anyagok nem biztos, hogy a legjobban idomultak a magyar környezethez, gazdálkodáshoz, klimatikus és egyéb adottságokhoz. A KWS időben rájött arra, ha ezen a számára jelentős piacon előrébb szeretne jutni, komoly beruházásokat kell eszközölnie. A napraforgó-nemesítő telephelyet a végleges beruházásokkal, infrastruktúrával, épületekkel 2014 szeptember elején sikerült Kozármislenyben átadni.

– A külső szemlélő számára úgy tűnik, a kukorica a főnövényük.

– Valóban. Az idők során a kukorica vált főnövénnyé a KWS GROUP-on belül. A KWS-nél 1856-tól a 2000-es évekig a cukorrépa volt a meghatározó. Ha valaki a KWS nevet meghallotta, a cukorrépára gondolt. (A cég nevét egy kelet-németországi településről, Kleinwanzleben-ről kapta. A központot a háború után telepítették át Einbeckbe.)

Ekkoriban a KWS bevételeit tekintve több mint 50 százalék a cukorrépa vetőmag értékesítéséből származott, s csak 7–8 évvel ezelőtt került a kukoricával egy szintre. Onnantól kezdve meglódult a kukorica, és ma már az árbevétel 60 százalékát teszi ki, 40 százalékot az egyéb más kultúrák. A KWS most a második legnagyobb kukoricavetőmag-nemesítő az európai piacon, és árbevétele 2013-ban meghaladta az egymilliárd eurót. Éves szinten évek óta a 10 százalékos árbevételi dinamika jellemzi a céget. Reményeink szerint ezt a dinamikát az elkövetkező években is tartani tudjuk. A kukorica mellett nagyon fontos az őszi káposztarepce. A repce vonatkozásában elsősorban Közép-Európában, Délkelet-Európában nagyon erős a KWS. Magyarországon 22–23 százalékos a részesedésünk, és a második legnagyobb repcevetőmag-értékesítők vagyunk. Kukoricában ez a pozíció „csak” az 5. helyre jó. Szóval van tennivalónk bőven. A cég erőforrásainak döntő többségét a kukoricanemesítésre, illetve a most már újrainduló napraforgó-nemesítésre fordítja. Szeretnénk a kukoricával még jobban feljönni. Az idén is öt új hibridet hozunk ki a piacra, az egyik ezek közül a KWS 2482-es, a cég „gyöngyszeme”. A KWS GROUP éves szinten az árbevételének 15 százalékát kutatás-fejlesztésre forgatja vissza, és ez a 15 százalék állandó. Ez Magyarország vonatkozásában nagyon közel van a 20 százalékhoz.

– Hol helyezkednek el áraik a konkurensekkel való összehasonlításban?

– Nos, nem mi vagyunk a legolcsóbbak, erről szó sincs. Ha ezt megtennénk a kutatásfejlesztés háttérbe szorításával, a jövőt élnénk föl. A kérdésre válaszolva, nem is mi vagyunk a legdrágábbak. A KWS vetőmagok árfekvése a közepesnél valamivel magasabb. De hangsúlyozom, az ár-érték arány a lényeg. A hibrid teljesítményéhez és az adott termőhelyi adottságnak megfelelő termesztési igényéhez vagy céljaihoz, terveihez igazodó reális ár. Nyilván ott, ahol minden tekintetben rendkívül intenzív gazdálkodás folyik, és nemcsak az adottságokat, hanem az adott gazdálkodó ráfordításait is alapul vesszük, nyilván bűn lenne, ha egy nagyon olcsó hibridet ajánlana az ember, hiszen ott sokkal többet ki lehet hozni abból a helyből. És ott nem szabad sajnálni a pénzt, a ráfordítást arra, hogy minél jobb eredményt érhessen el a gazdálkodó. Nyilván ez fordítva is igaz, hiszen gyengébb termőhelyi adottságok esetében viszont az lenne a részünkről óriási hiba, ha oda a legdrágább hibridet próbálnák ajánlani. Nagy valószínűséggel ugyanis a gyenge adottságú területen a drágább hibrid sem fog többet teremni.

– Hogy bírják a hibridjeik a klímaváltozást?

– A jelenlegi kutatás-fejlesztésnek több meghatározó iránya van, de szakmai szemmel nézve a két legfontosabb a szárazságtűrés, a szárazsághoz való alkalmazkodás, a szárazságtűrő képesség javítása, illetve a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. A KWS 22 területi képviselőjének feladata nem ér véget ott, hogy eladja a terméket. Követniük kell a termesztés folyamatát, 2014-ben külön kiemelt terület volt a Fuzárium toxinok mértéke a termés betakarítása előtt és után. Nos, ahhoz képest, hogy milyen extrém időjárás volt tavaly, jól vizsgáztak a hibridjeink. Tehát igen kevés helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy minimálisan magasabb volt a toxinszint megengedettnél. Ki kell tehát jelentsem, hogy igenis a KWS-hibridek, és elsősorban az új fejlesztésű hibridjeink, de még az AMANDHA vagy a KWS 2376-os is nagyon jól vizsgáztak. Senki nem került abba a helyzetbe, hogy nem vették át a terményét a magas toxinszint miatt.

– Idei tervek, ambíciók

– Az idei piaci körülmények nem tűnnek túlságosan rózsásnak. Egyfelől forgalmazói szinten jelentős kinn maradt vetőmagkészletekkel indul a szezon, másfelől a vetőmag-előállítás is jól sikerült 2014-ben, tele vannak a raktárak. Vetőmaghiányról az idén tehát nem lehet beszélni. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy-egy hibridből nem lehet szűkebb az ellátottság, s akkor még nem beszéltünk a térségben kialakult geopolitikai helyzetről. Összegezve: most az eladói oldal van egy kicsit nehezebb helyzetben, és a termelői oldal jobb pozícióban.

Kukoricából 5 százalékos pozíciónk van, ami nem túl erős. Ezt az idén 1,5–2 százalékkal szeretnénk javítani. Ehhez meg van a portfóliónk, a genetikai háttér, és megvan a csapat is. Az értékesítő csapatban 2014-ben voltak személyi változások. Jelenleg a team teljes létszámmal újra felállt, sőt további három fővel bővült. Így minden készen áll, hogy egy sikeres értékesítési szezont tudjunk magunk mögött. Ehhez persze nagyon sok munka kell, de az elszántságban nincs hiány.

– Aki az Önök honlapját tanulmányozza, keveset tudhat meg Pallós Mihályról…

– 1968-ban születtem egy Győr-Sopron megyei kis faluban, itt végeztem az általános iskolát, majd Győrben a gimnáziumot. Ezután Mosonmagyaróvárra kerültem, ahol 1991-ben szereztem általános agrármérnöki diplomát. Ezekben az években idehaza nehéz volt elhelyezkedni, így örömmel jelentkeztem előbb egy dániai, majd egy kanadai farmgyakorlatra. Az itt szerzett tapasztalatok később hasznosnak bizonyultak, az angol nyelv elsajátításáról nem is szólva: a KWS GROUP-on belül a hivatalos kommunikációs nyelv az angol. Nálunk a német nyelvismeret nem kötelező, de előnyt jelenthet. Magyarországon 1993-ban kezdtem el dolgozni. Az első munkahelyem az IKR vetőmagüzeme lett. Közel egy évet töltöttem a cégnél, itt kerültem kapcsolatba a vetőmaggal, a szántóföldi ellenőrzéstől a vetőmag-feldolgozáson át a kereskedelemig a szakma szinte minden területével megismerkedhettem. Némi kitérővel, 2000 októberétől, szinte a megalakulástól kezdve dolgozom a KWS-nél. Kezdetben az észak-dunántúli regionális értékesítés irányítójaként. A cégvezetői székbe 2004-ben kerültem. A 8–9 fős csapat azóta 52–53 főre gyarapodott. Két új telephely is létesült Muronyban és Kozármislenyben.

– Család, hobby?

– Szüleim a helyi termelőszövetkezetben dolgoztak, kétkezi munkából éltek. Ilyenformán már gyerekkoromban közel kerültem a mezőgazdaság küszködő mindennapi világához. Jó iskola volt. Amúgy 1995 óta családos ember vagyok, Győrhöz közel lakunk. Két gyermekünk van. Egy fiú, egy lány.

Imádok kertészkedni, a szabadban tenni-venni. Nagy a kertünk, a fizikai munka tökéletesen kikapcsol. S még valami: nagyon szeretek kerékpározni. Alig várom a tavaszt. Szerencsére a tél a fő értékesítési szezonunk, ami kellőképpen leköti az embert.

A legfontosabb, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. A KWS-nél 15 év után sem érzem úgy, hogy beleuntam volna a dologba, hogy ne lennék elég motivált.

– Van-e valami nagy álma?

– Amellett, hogy sikeres vagyok ebben a munkában, vannak még reális célok, amelyeket mindenképpen szeretnék elérni, s amely célok a KWS piaci munkájának víziójához kapcsolódnak. De erről talán máskor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai