MBH Bank: Évi akár 160 milliárd forinttal is bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén - Erősödő beruházási kedv és finanszírozási igény látható az ágazatban

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Forrás: MBH Bank Agrárcentrum, 2024/10/04

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó jelenlegi időszakában a maximális 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően rekordot jelentő 1500 milliárd forint fejlesztési forrás és új elemként kamattámogatás áll a magyar agrár- és élelmiszeripar rendelkezésére. Ez az ágazat 10-11 ezer milliárd forintos éves kibocsátásának 15 százalékát, illetve 1-1,5 évnyi jövedelmét teszi ki. 

„Ez a beruházási csomag és a hozzá társuló banki finanszírozás fordulatot hozhat az ágazatban, és kiváló pénzügyi lehetőséget biztosít élelmiszer-gazdaságunk számára, hogy végre tudja hajtani a szerkezetátalakítást, amelyre ellenállóképessége és hatékonysága növelésének érdekében szüksége van. Az elmúlt évek kihívásai bizonyították, hogy az élelmiszer-gazdaság stratégiai ágazat. Mindannyiunk érdeke, hogy erős legyen a hazai gazdálkodói kör és feldolgozóipar, és ne csak kiváló mezőgazdasági alapanyagokat tudjunk termelni, hanem képesek legyünk ezeket hatékonyan feldolgozni, és magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékeket előállítva piacosítani” – hangsúlyozta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.  Egyúttal bejelentette, hogy mindezt elősegítendő, megújult pénzügyi tanácsadó és vállalkozásfejlesztési cége, az MBH Forrás Zrt. révén a bankcsoport a pályázati folyamat egészét felölelő szolgáltatásokkal bővítette kínálatát. „A magyar agrárium legnagyobb banki partnereként kiemelten fontos számunkra, hogy újabb előnyöket kínáljunk a vállalkozásoknak ebben a meghatározó időszakban.” 

Az MBH Forrás a pályázatok figyelésétől, elkészítésén és menedzsmentjén át a projektek zárásáig szakértő segítséget kínál az agrárvállalkozásoknak. Ez a közös tervezésen túl magában foglalja a technológiai tanácsadást, az engedélyeztetésben való részvételt és a hitelkérelmek összeállítását is. A cég a vidék fenntartható fejlődése érdekében településfejlesztési tanácsadással és ESG-támogatással is foglalkozik. „A cél, hogy még gördülékenyebbé váljon a megvalósítás folyamata, és egyablakos rendszerben, minél hatékonyabban tudjuk elősegíteni ügyfeleink sikeres gazdálkodását” – emelte ki Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás vezérigazgatója.

Évi 150-160 milliárd forintos jövedelembővülés, a cél az export megszilárdítása 

Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői szerint a fejlesztési támogatások 2000-2500 milliárd forint értékű beruházást generálhatnak a 2027-ig tartó időszakban. „Ez az árbevétel és a profit várható növekedését pályázatonként számba véve mostani árakon évi 150-160 milliárd forint többletjövedelmet eredményezhet, ami mintegy 10-15 százalékos növekedést jelentene az ágazat jövedelmében. A beruházások emellett csökkenthetik az ágazat olyan külső függőségeit, mint az árfolyamingadozás vagy az időjárási tényezők” – mutatott rá Hollósi Dávid, az üzletág ügyvezető igazgatója.

Az egyik legnagyobb szükség az élelmiszeripar fejlesztésére van a bank szakértői szerint. A magyar élelmiszeripar jelenleg egy hektárra vetítve 474, egy lakosra vetítve 247 euró hozzáadott értéket termel, ami elmarad a versenytársaktól. „Ez főként annak tudható be, hogy Magyarországon még nincs elég exportképes középvállalat” – mondta Hollósi Dávid, a fő célkitűzések közé sorolva, hogy a beruházások révén az elkövetkező években megerősödjön ez a réteg, és magasabb átlagár, valamint hozzáadott érték mellett megszilárduljon az export. Utóbbival kapcsolatban kiemelte az Európai Unión kívüli országokat, ahová jelenleg a kivitel 19 százaléka irányul, középtávon azonban 25-30 százalék lenne a cél. „Bízunk abban, hogy a pályázók maradéktalanul felszívják a vidékfejlesztési forrásokat. Ebben kulcsfontosságú lesz a kamat- és garanciatámogatási keret, ami könnyebben kitermelhetővé teheti a beruházási hitelek kamatköltségeit.”

Nőtt a pályázati kedv az év eleje óta, a piaci igényeknek jobban megfelelő projektek várhatók

Az MBH Bank friss felmérésének előzetes eredményei szerint nőtt a fejlesztési kedv az év eleje óta, jelenleg a 300 millió forintnál nagyobb árbevételű ügyfelek 68 százaléka tervez beruházást 2024-2025-ben, ennek 48 százaléka biztosra jelezte pályázati szándékát, és 38 százalék mondta azt, hogy nagy valószínűséggel pályázni fog, akár több jogcímre is. A beruházási támogatások mellé szükséges önerőhöz a válaszadók több mint 80 százaléka venne igénybe részben vagy teljes egészében banki finanszírozást, és csaknem 90 százalék élne a kamat- és kezességvállalási díjtámogatás várható lehetőségével.

„A legnépszerűbb jogcímnek előzetesen az állattartó telepek fejlesztése, a mezőgazdasági üzemek fejlesztése – terménytároló, szárító, vetőmagüzem – bizonyult, és várhatóan a jövőben is népszerű lesz a géppályázat” – mondta Garamvölgyi Balázs, az MBH Forrás vezérigazgatója. Mint fogalmazott, azáltal, hogy az elmúlt években nőttek a beruházásiköltségek, és a mostani időszakban magasabb a maximálisan pályázatható összeg is, nagyobb átlagos beruházási méretre lehet számítani.

„Mindez hatékonyabb fejlesztéseket eredményezhet, komplexebb, a piaci igényeknek jobban megfelelő projektek valósulhatnak meg” – hangsúlyozta Hollósi Dávid és Garamvölgyi Balázs a pályázatok jelentőségével kapcsolatban. Ebben jelentős szerepe van a bank évek óta egyik legfontosabb partnerének, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA), amelynek ügyvezető igazgatója, Herczegh András kiemelte, hogy a beruházások megvalósításához több típusú hiteltermékre lehet szükség. „Az alapítvány a kezességvállalásával stabilitást és kiszámíthatóságot nyújt az ügyfeleknek és a banknak. Közös célunk, hogy a támogatott projektek minél hamarabb, minél nagyobb arányban megvalósuljanak.”

ÁGAZATI KITEKINTŐ, SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS:

80-100 milliárd forintos plusz az öntözés és a diverzifikáció révén
Az öntözési pályázatok révén jelentősen diverzifikálható lenne a vetésforgó, ami lehetővé tenné a magasabb hozzáadott értékű zöldségek, másodvetések, vetőmagok termesztését. Magyarországon a mezőgazdaság legnagyobb kibocsátását adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 80 százalékát a gabonafélék és az ipari növények adják. A holland és az osztrák példát követve ennek csökkentése többek között azzal az előnnyel járna, hogy mérséklődnek a gabonafélék tőzsdei árvolatilitásával járó kockázatok. Az öntözés növelésével és az öntözött területeken a zöldségtermesztés bővítésével egy olyan, átlagosan 100 hektáros üzem, amely öntözés mellett háromról – búza, kukorica, napraforgó – hatra növeli a vetésforgót, és kiegészíti zöldségekkel, vetőmaggal, az ágazati szinten 80-100 milliárd forint többletbevételt, valamint nagyobb termésbiztonságot, továbbá stabilan 20-25 százalékkal magasabb eredményt jelentene.

ÁGAZATI KITEKINTŐ, ÁLLATTENYÉSZTÉS:

20-30 milliárdos többletjövedelem fenntarthatóbb gazdálkodás mellett
Az állattenyésztés évente mintegy 180-200 milliárd forintos jövedelmet ér el, ez magában foglalja az állattenyésztés és -tartás mellett a tej- és a tojástermelést is. A brojlercsirke-ágazat számításai szerint az új állattartó istállók kilogrammonként hozzávetőleg 60 százalékkal nagyobb jövedelmet eredményezhetnek. Ez alapján, ha mintegy 10 százalékkal nő a kibocsátás a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének hatására, az 20-30 milliárd többletjövedelmet jelenthet az ágazatban. Ezen felül azonban erősödnek az integrációk, jobb, homogénebb árualap jön létre, és kevesebb termőföldet kell használni a takarmányozáshoz. Továbbá jelentősen jobb az energiahatékonyság, környezetbarátabb a termelés, és lényegesen kisebb az ökológiai lábnyom – mutattak rá a bank szakértői.
Magyarországon ma 3,5 millió tonna keveréktakarmányt gyártanak. Ehhez hozzávetőleg ugyanennyi gabonát és olajos magvat, összességében pedig 800 ezer–1 millió hektár szántóterületet használnak fel. A fejlesztések révén azonban csökkenhet az erre használt területet, amelyet aztán a takarmányozáson kívüli kultúrák termesztésére lehet fordítani, vagy nagyobb export-árualap keletkezik.

ÁGAZATI KITEKINTŐ, KERTÉSZET:

5-8 milliárd plusz az üvegházas fejlesztések révén, elérhető az önellátottság
A magyar zöldségtermesztésben a legkorábban megjelenő árucikkek a hajtatott termékek, amelyeket üvegházakban vagy fóliasátrakban, fóliaalagutakban állítanak elő. Magyarországon nagyságrendileg 3200 hektáron termesztenek hajtatott zöldségeket, ebből 240-250 hektár üvegház, 700 hektár fűtött blokkfólia. A megtermelt áru – elsősorban paprika, paradicsom, kígyóuborka, saláta- és káposztafélék –, összesített termésmennyisége 450-470 ezer tonna évente.
Az elmúlt 7-8 évben 120-130 hektár új terület jött létre, ami 45-50 ezer tonna új árualapot jelent, amelynek értéke 25-27 milliárd forint. A beruházások révén várható növekedés hektáronként 200 millió forint plusz kibocsátást jelent, ami ágazati szinten 5-8 milliárd forint többletbevételre rúg. Ez jó hatékonyságot jelent, és a fejlesztések további előnyei közé tartozik a kontrollált termelési környezet, valamint az, hogy jól illeszkedik a zöldségfogyasztás növekedését mutató új fogyasztási trendekbe. A beruházások hatékony megvalósításával, ha nem is minden zöldségfélében, de átlagban 100 százalékra növekedhet az önellátottság a jelenlegi 78 százalékról, emellett növekedhet az exportra szánt árualap is.

Ajánlott kiadványokDr. Tóth László:
Állattartó épületek klímája (Légcsere, szellőztetés, fűtés, hűtés)Borhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságbanTakácsné dr. Hájos Mária:
Üvegházi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Láng Zoltán:
Korszerű zöldségbetakarító gépek

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai