2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A fenntartható mezőgazdaság csökkentheti a profitot és növelheti az élelmiszerek árait?

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2024/10/08

„A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek célja, hogy növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen” – írta ezt Albert Thaer német tudós 1810-ben, akit sok magyar mezőgazdász is szellemi atyjának tart. Nagyot fordult a világ azóta, az Európai Unió tervezett szabályozása a fenntartható agrár- és élelmiszeriparra való átállást tartja egyik fontos céljának. Ebben nincs is vita a tagországok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres tanácsokkal, kiadványokkal segíti a környezeti fenntarthatóságot, a klímavédelmet.

A kutatási eredmények azonban legalább is ellentmondásosak. Pupos Tibor professzor és munkatársai a Gazdálkodás című folyóiratban közzé is tették megállapításaikat. A fenntarthatóságot támogató termőföldtől az asztalig és a biodiverzitási stratégiák bevezetése kedvezőtlenül érintenék a fogyasztói fizetőképes keresletet, csökkentenék a társadalmi jóllétet. Az előrejelzések szerint ugyanis az EU gazdálkodóinál 7-12 százalékkal csökkenhetne a termelés, ami ronthatja a versenyképességet, másrészt emelheti a termékek árait. A számítások szerint az élelmiszerek fogyasztói árai 89 százalékkal növekednének az évtized végére.

Az kétségtelen, hogy a világ mezőgazdasága a XXI. században új korszakba lépett, melyben a digitalizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz a gyakorlat vagy egyesek számára kihívás. Egy hazai felmérés szerint a magyar gazdák többségének még inkább kihívást jelent a jövő technikája. A korszerű módszerek, egyebek között a precíziós eljárások elterjedésének még gátja a gazdaságok mérete, a beruházások többletköltségéhez szükséges források hiánya. Talán ennél is kedvezőtlenebb jelenség, hogy a felmérés szerint a gazdák nem is tulajdonítanak jelentőséget a fenntartható fejlődésnek.

Amint a kutatók megállapítják, a termőföldtől az asztalig és a biodiverzitási stratégiák gazdasági hatásai nem tekinthetők pozitívnak, mivel a termelés kibocsájtása csökken, áremelkedést generálnak, globálisan veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot. Ezen túlmenően, eredményes alkalmazásuk a gazdálkodók szakmai felkészültségétől erősen függ.  

A fenntartható mezőgazdaság gyakorlatához szakmai hátteret nyújtó információk a szaktudas.hu oldalon érhetők el.

Ajánlott kiadványokJávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
-:
Gazdálkodás 2024. 1.
-:
Gazdálkodás 2024. 4.
Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek
Dr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza