Nóra, Lili
A fenntartható mezőgazdaság csökkentheti a profitot és növelheti az élelmiszerek árait?
Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | 2024/10/08
„A mezőgazdaság olyan ipar, amelynek célja, hogy növényi és állati eredetű termékek előállításával profitot termeljen” – írta ezt Albert Thaer német tudós 1810-ben, akit sok magyar mezőgazdász is szellemi atyjának tart. Nagyot fordult a világ azóta, az Európai Unió tervezett szabályozása a fenntartható agrár- és élelmiszeriparra való átállást tartja egyik fontos céljának. Ebben nincs is vita a tagországok között, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres tanácsokkal, kiadványokkal segíti a környezeti fenntarthatóságot, a klímavédelmet.
A kutatási eredmények azonban legalább is ellentmondásosak. Pupos Tibor professzor és munkatársai a Gazdálkodás című folyóiratban közzé is tették megállapításaikat. A fenntarthatóságot támogató termőföldtől az asztalig és a biodiverzitási stratégiák bevezetése kedvezőtlenül érintenék a fogyasztói fizetőképes keresletet, csökkentenék a társadalmi jóllétet. Az előrejelzések szerint ugyanis az EU gazdálkodóinál 7-12 százalékkal csökkenhetne a termelés, ami ronthatja a versenyképességet, másrészt emelheti a termékek árait. A számítások szerint az élelmiszerek fogyasztói árai 89 százalékkal növekednének az évtized végére.
Az kétségtelen, hogy a világ mezőgazdasága a XXI. században új korszakba lépett, melyben a digitalizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia alkalmazása lesz a gyakorlat vagy egyesek számára kihívás. Egy hazai felmérés szerint a magyar gazdák többségének még inkább kihívást jelent a jövő technikája. A korszerű módszerek, egyebek között a precíziós eljárások elterjedésének még gátja a gazdaságok mérete, a beruházások többletköltségéhez szükséges források hiánya. Talán ennél is kedvezőtlenebb jelenség, hogy a felmérés szerint a gazdák nem is tulajdonítanak jelentőséget a fenntartható fejlődésnek.
Amint a kutatók megállapítják, a termőföldtől az asztalig és a biodiverzitási stratégiák gazdasági hatásai nem tekinthetők pozitívnak, mivel a termelés kibocsájtása csökken, áremelkedést generálnak, globálisan veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot. Ezen túlmenően, eredményes alkalmazásuk a gazdálkodók szakmai felkészültségétől erősen függ.
A fenntartható mezőgazdaság gyakorlatához szakmai hátteret nyújtó információk a szaktudas.hu oldalon érhetők el.
Ajánlott kiadványok
Dr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.
Dr. Pupos Tibor:
Fenntarthatóság és versenyképesség a mezőgazdaságban
Oláh Judit és Popp József:
A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia
Jávor András:
Juhtenyésztés haladóknak - Az extenzívtől a precíziósig
-:
Gazdálkodás 2024. 1.
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Babinszky László:
Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek
-:
Gazdálkodás 2024. 4.
Dr. Oláh Judit:
A körforgásos bioökonómia hatása az élelmezés-, energia- és környezetbiztonság alakulására a 2050-ig szóló EU Stratégia tükrében
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyébenBács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza