2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A ParksFit4Future Interreg projekt keretében revitalizálják a kismartoni Esterházy-kastélyparkot

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Vidékfejlesztés | Forrás: Esterházy Alapítvány, 2024/10/16

A projekt az Interreg Szlovákia–Ausztria 2021-2027-es Határokon Átnyúló Együttműködési Program finanszírozásában, a Parks Fit4 Future keretében valósul meg, a bécsi, a burgenlandi és a szlovákiai partnerek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó parkokra dolgoznak ki stratégiákat. 

A történelmi parkok évszázadokon át a nemesi udvartartás reprezentatív kellékei voltak, ma fontos rekreációs területek és kedvelt turisztikai célpontok, és így különböző módokon veszik igénybe őket és sokfajta kérdés merül fel használatuk kapcsán.  A határokon Átnyúló Együttműködési Program, a Parks Fit4 Future a kismartoni Esterházy-kastélypark, a bécsi Schönbrunn-kastélypark, valamint a szlovákiai, a stomfai és modori parkok revitalizációját és a klímaváltozással járó kihívásokra való felkészülést tűzték ki célul.

 Bécsi, burgenlandi és szlovákiai projektpartnerek

A projekt irányító partnere a BSK Pozsony, és mint ilyen egyben a Pálffy-család stomfai kastélyparkjának (Pozsony vármegye), a történelmi angolpark revitalizációjának kivitelezéséért felelőse is. További projektpartnerek a Malokarpatské osvetové stredisko v Modre (Modori Kis-Kárpátoki Továbbképzőközpont) a modori vadászkastéllyal és díszkertjével, az osztrák állami parkokhoz tartozó bécsi Schönbrunn kastélyparkja, valamint a kismartoni kastélypark fenntartásáért felelős társaság, a Schlosspark Eisenstadt Erhaltungs GmbH.

A projekt az Interreg Szlovákia–Ausztria 2021-2027-es Határokon Átnyúló Együttműködési Program, a Parks Fit4 Future finanszírozásában valósul meg. A projekt célja a szlovák-osztrák határ menti gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése, a történelmi kertek megőrzése és a kertek megismertetésével és vonzó létesítmények létrehozásával a fenntartható turizmus elősegítése” - magyarázza a projekt célkitűzéseit Zuzana Krajčíková, a BSK Bratislava.

Közös stratégiák és képzési programok

Különbözőségük ellenére mind a négy parkegyüttes ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, melyre egy közösen kidolgozott tervvel, valamint egy kertművelési kézikönyvvel reagálnak a projektpartnerek.  A jövőbeni intézkedéseknél különösen a klímaváltozás hatásait kell szem előtt tartani.  Ezért az egyik legfontosabb közös, határokon átnyúló cél között szerepel, hogy a parkokat a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növények telepítésével klímaképessé tegyék, miközben a történelmi adottságoknak továbbra is eleget tegyenek.

A szakemberképzésre a ParksFit4Future projekt a Burgendlandi Főiskolával együttműködésben egy képzési programot tervez School for Traditional Gardening név alatt. A gyakorlatorientált képzés egyrészt a történelmi kertekkel kapcsolatos tudás továbbadására, valamint a klímaváltozással kapcsolatos releváns kérdések elemzésére fókuszál.

Az érdeklődők terelése és attraktív programok kidolgozása

„A történelmi kerteknek is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz. Mind a gondolkodásnak mind pedig a gondozásnak sokkal rugalmasabbá kell válnia annak érdekében hogy megbírkozzunk a klímaváltozás okozta, a jövőben ránk váró kihívásokkal“ – jegyezte meg Gerd Koch, az Osztrák Szövetségi Parkok munkatársa. „A kastélyparkok ezen túl turisztikai vonzáspontok is, és így meglehetősen komoly az elvárás a parkok fenntartásával, illetve attraktivitásával szemben.“  Egyik oldalon fontos, hogy felkeltsük a látogatók érdeklődését a történelmi kertek iránt, ugyanakkor ezeket a tömegeket okosabban kell terelnünk. Miközben a schönbrunni és a kismartoni kastélyparkok interaktív irányítórendszerek segítségével szeretnék optimálisan terelni a látogatóikat, addig a két szlovák parkban, stomfai és a modori parkokban a látogatószám növelése a cél.

A kismartoni kastélypark ambiciózus tervei

A kismartoni kastélyparkban többek között a vízkörforgás helyreállítását tűzték ki célul. „Az angol tájképi kertek központi eleme a víz, így nagy szerepe volt a kismartoni kastélyparkban is. Sajnos azonban a 20. században megszüntették a mesterségesen kialakított vízvezetékeket és a park vízkörforgását. Egyik célunk, hogy a történelmi patakmedret a legmodernebb technikák alkalmazásával revitalizáljuk“ – tette hozzá Christian Widder, a kismartoni Schlosspark Eisenstadt Erhaltungs GmbH ügyvezetője. Ennek érdekében egy szivattyúaknát, valamint egy nyomópumpát kell telepíteni Maschinenteich-tól (Gép-tó) az Obelisk-tóig, hogy korábbiakhoz hasonlóan a park legmélyebb pontjától egy pumpa segítségével a park legmagasabb pontjáig eljuthasson a víz. „A másik hangsúly pedig a kertészeti szakemberek képzésén lesz – ennek egyébként is hosszú hagyománya van Kismartonban. A képzés során fókuszálni a klímaváltozásra és azon belül is annak a növényzetre való hatására és az eddig növényzetet kiváltó lehetséges alternatíva megtalálására fogunk.“ – zárta gondolatait Widder.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.
Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.
Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.
A gazda dönt
A búza és a rozs aratása után a tarló a jövő tavaszi vetés alá jó mélyen beszántatik – írta a Falusi Gazda című hetilap a XIX. század végén. Ehhez képest másfél évszázad alatt a feje tetejére állt a talajművelési tanácsadás. Most lépten-nyomon azt javasolják a gazdáknak, hogy hagyjanak föl a szántással, helyette a forgatás nélküli talajművelést válasszák. Számos előnye van ennek, vizsgálatok is bizonyították, hogy a forgatás nélküli művelés kedvezően hat a talajra, az élővilágra és a környezetre, csökkenti a költségeket.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza