2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A ParksFit4Future Interreg projekt keretében revitalizálják a kismartoni Esterházy-kastélyparkot

Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Vidékfejlesztés | Forrás: Esterházy Alapítvány, 2024/10/16

A projekt az Interreg Szlovákia–Ausztria 2021-2027-es Határokon Átnyúló Együttműködési Program finanszírozásában, a Parks Fit4 Future keretében valósul meg, a bécsi, a burgenlandi és a szlovákiai partnerek a klímaváltozáshoz alkalmazkodó parkokra dolgoznak ki stratégiákat. 

A történelmi parkok évszázadokon át a nemesi udvartartás reprezentatív kellékei voltak, ma fontos rekreációs területek és kedvelt turisztikai célpontok, és így különböző módokon veszik igénybe őket és sokfajta kérdés merül fel használatuk kapcsán.  A határokon Átnyúló Együttműködési Program, a Parks Fit4 Future a kismartoni Esterházy-kastélypark, a bécsi Schönbrunn-kastélypark, valamint a szlovákiai, a stomfai és modori parkok revitalizációját és a klímaváltozással járó kihívásokra való felkészülést tűzték ki célul.

 Bécsi, burgenlandi és szlovákiai projektpartnerek

A projekt irányító partnere a BSK Pozsony, és mint ilyen egyben a Pálffy-család stomfai kastélyparkjának (Pozsony vármegye), a történelmi angolpark revitalizációjának kivitelezéséért felelőse is. További projektpartnerek a Malokarpatské osvetové stredisko v Modre (Modori Kis-Kárpátoki Továbbképzőközpont) a modori vadászkastéllyal és díszkertjével, az osztrák állami parkokhoz tartozó bécsi Schönbrunn kastélyparkja, valamint a kismartoni kastélypark fenntartásáért felelős társaság, a Schlosspark Eisenstadt Erhaltungs GmbH.

A projekt az Interreg Szlovákia–Ausztria 2021-2027-es Határokon Átnyúló Együttműködési Program, a Parks Fit4 Future finanszírozásában valósul meg. A projekt célja a szlovák-osztrák határ menti gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése, a történelmi kertek megőrzése és a kertek megismertetésével és vonzó létesítmények létrehozásával a fenntartható turizmus elősegítése” - magyarázza a projekt célkitűzéseit Zuzana Krajčíková, a BSK Bratislava.

Közös stratégiák és képzési programok

Különbözőségük ellenére mind a négy parkegyüttes ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül, melyre egy közösen kidolgozott tervvel, valamint egy kertművelési kézikönyvvel reagálnak a projektpartnerek.  A jövőbeni intézkedéseknél különösen a klímaváltozás hatásait kell szem előtt tartani.  Ezért az egyik legfontosabb közös, határokon átnyúló cél között szerepel, hogy a parkokat a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növények telepítésével klímaképessé tegyék, miközben a történelmi adottságoknak továbbra is eleget tegyenek.

A szakemberképzésre a ParksFit4Future projekt a Burgendlandi Főiskolával együttműködésben egy képzési programot tervez School for Traditional Gardening név alatt. A gyakorlatorientált képzés egyrészt a történelmi kertekkel kapcsolatos tudás továbbadására, valamint a klímaváltozással kapcsolatos releváns kérdések elemzésére fókuszál.

Az érdeklődők terelése és attraktív programok kidolgozása

„A történelmi kerteknek is alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz. Mind a gondolkodásnak mind pedig a gondozásnak sokkal rugalmasabbá kell válnia annak érdekében hogy megbírkozzunk a klímaváltozás okozta, a jövőben ránk váró kihívásokkal“ – jegyezte meg Gerd Koch, az Osztrák Szövetségi Parkok munkatársa. „A kastélyparkok ezen túl turisztikai vonzáspontok is, és így meglehetősen komoly az elvárás a parkok fenntartásával, illetve attraktivitásával szemben.“  Egyik oldalon fontos, hogy felkeltsük a látogatók érdeklődését a történelmi kertek iránt, ugyanakkor ezeket a tömegeket okosabban kell terelnünk. Miközben a schönbrunni és a kismartoni kastélyparkok interaktív irányítórendszerek segítségével szeretnék optimálisan terelni a látogatóikat, addig a két szlovák parkban, stomfai és a modori parkokban a látogatószám növelése a cél.

A kismartoni kastélypark ambiciózus tervei

A kismartoni kastélyparkban többek között a vízkörforgás helyreállítását tűzték ki célul. „Az angol tájképi kertek központi eleme a víz, így nagy szerepe volt a kismartoni kastélyparkban is. Sajnos azonban a 20. században megszüntették a mesterségesen kialakított vízvezetékeket és a park vízkörforgását. Egyik célunk, hogy a történelmi patakmedret a legmodernebb technikák alkalmazásával revitalizáljuk“ – tette hozzá Christian Widder, a kismartoni Schlosspark Eisenstadt Erhaltungs GmbH ügyvezetője. Ennek érdekében egy szivattyúaknát, valamint egy nyomópumpát kell telepíteni Maschinenteich-tól (Gép-tó) az Obelisk-tóig, hogy korábbiakhoz hasonlóan a park legmélyebb pontjától egy pumpa segítségével a park legmagasabb pontjáig eljuthasson a víz. „A másik hangsúly pedig a kertészeti szakemberek képzésén lesz – ennek egyébként is hosszú hagyománya van Kismartonban. A képzés során fókuszálni a klímaváltozásra és azon belül is annak a növényzetre való hatására és az eddig növényzetet kiváltó lehetséges alternatíva megtalálására fogunk.“ – zárta gondolatait Widder.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza