2026. 06. 25., csütörtök
Vilmos
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Díjazták az év gluténmentes kenyereit és péksüteményeit

Kategória: Élelmiszeripar | Forrás: NAK Sajtó, 2024/10/17

Harmadik alkalommal rendezte meg a gluténmentes kenyerek és péksütemények versenyét a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Cöliákia Egyesület és az AMUREX GM Hungária Kft.  A kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a lisztérzékenységgel élők, speciális étrendet követők igényeire, továbbá elősegíteni a gluténmentes termékekkel kapcsolatos innovációt. 

Az elsőként 2022-ben megrendezett megmérettetés idén már négy kategóriásra bővült: friss kenyér, tartós kenyér, töltött péksütemény, töltetlen péksütemény kategóriában nevezhettek a gyártók. A verseny remek lehetőség arra, hogy a gyártók bemutassák a termékeiket, a fogyasztók pedig – amellett, hogy jobban megismerhetik a gluténmentes termékek kínálatát – iránytűt is kapnak, hogy mely termékek a legfrissebbek, legpuhábbak, legízletesebbek.

 A verseny díjátadó ünnepségét október 16-án, a Kenyér Világnapján tartották. Az eseményen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke kiemelte, a mentes termékek teljes előállítási folyamata során figyelemmel kell lenni a különleges elvárásokra, a fajtaelőállítástól kezdve a termesztéstechnológián keresztül a gyártási folyamatokig. Hozzátette: a Magyarok Kenyere Program azért is karolta fel a kezdeményezést, hogy közösen megvizsgálják, mik azok az ötletek, megoldások, amelyek a termékpálya, az ágazat fejlődését szolgálják – segítséget nyújtva ezzel a fogyasztóknak is. Ezzel együtt az ÁFA csökkentést is indokoltnak tartjuk megfontolni. 

Szécsényi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari igazgatója emlékeztetett, hogy a NAK a korábbi években kiadványban foglalta össze a gluténmentes termékek gyártásával, forgalmazásával kapcsolatos információkat. Annak érdekében, hogy az ágazat még eredményesebben működjön, a kamarán belül megalakult a „mentes” munkacsoport, amelynek célja elősegíteni a különféle mentes termékekkel kapcsolatos innovációt, emellett megoldást keresni a felmerülő problémákra, kihívásokra. 

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerláncért felelős helyettes államtitkára a díjátadón elmondta: a kenyér alapélelmiszer, ki kell hangsúlyozni, hogy a megítélése az elmúlt időszakban szerencsére kezd helyreállni. A gluténmentes élelmiszerek terén is újfajta fejlesztések, termékek, innovációk jelentek meg, a kormányzati szabályozással és támogatással összhangban. Hozzátette: október 16-a az élelmezésbiztonság világnapja is, mely szervesen kapcsolódik az élelmiszerpazarláshoz, csökkentésében Magyarország jó úton jár, azonban folytatni kell a munkát, új eszközöket kell felkutatni a pazarlás csökkentésére.

Sajnos hazánkban is egyre többeket érint a cöliákia, illetve lisztérzékenység, minden száz emberből egy speciális diétára kényszerül a betegség miatt. Esetükben a gondot a kalászos gabonákban − például a búzában − található glutén egyik fehérjecsoportja okozza. Koltai Tünde, a Magyar Cöliákia Egyesület elnöke kiemelte, hogy a verseny vakzsűrizéssel zajlott, valamint minden résztvevő termék laborvizsgálati eredményét is kötelező volt leadni. A laboradatok is jól mutatják, hogy ezek a termékek maximálisan biztonságosak. Hozzátette, ma már a magyar gyártók is felveszik a versenyt a nemzetközi piaci szereplőkkel, ráadásul fontos fejlődési irány, hogy már a közétkeztetésben is lehet alapozni rájuk.

Dr. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke zsűritagként is megerősítette az elhangzottakat. Egyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a diétás étrend során fontos a jó ízérzet, de legalább annyira fontos, hogy egy élethosszig tartó diéta esetében megfelelő, rostban gazdag, változatos étrendet is alkalmazzunk – és a gluténmentes termékek előállítása során e téren is jelentős fejlődés tapasztalható.  Szabolcs Péter, a kezdeményezés elindítója, az AMUREX GM Hungária Kft. ügyvezetője, a NAK mentes munkacsoportjának vezetője köszönetet mondott a szervezőknek, a támogatóknak és a versenyben részt vevő cégeknek. Egyben ösztönözte őket, hogy a folytassák a megkezdett közös szakmai munkát, és jövőre se feledkezzenek meg a versenyről, melyet még nagyobb lelkesedéssel visz a csapat tovább.

A 2024. évi gluténmentes kenyér és péksütemény verseny díjazottjai:

Friss kenyér kategória:

  1. helyezett: Magvas barna kenyér – P.Geri Kft. (DietABC)
  2. helyezett: Chia magos vegán bagett – Free! Gluténmentes Pékség – Greenpass Kft.
  3. helyezett: Pityu buci – Gluténmentes Tündér Manna Kft.

Tartós kenyér kategória:

  1. helyezett: Finoman gyorsfagyasztott gluténmentes magvas formakenyér – Tamarix Kft.
  2. helyezett: Toasti gluténmentes toast kenyér – Első Pesti Malom és Sütőipari Kft.
  3. helyezett: Többmagvas szeletelt kenyér– Szafi Products Kft.

Töltött péksütemény kategória:

  1. helyezett: Leveles túrós párnácska – Frigo-Hasso Kft.
  2. helyezett: Lekváros szélkerék – Zsofree Gluténmentes Pékség és Cukrászda (Budapharma Kft.)
  3. helyezett: Csokis málnás párna – Gluténmentes Tündér Manna Kft.

Töltetlen péksütemény kategória:

  1. helyezett: Csirke András ev. – Juhtúrós sós rúd
  2. helyezett: Pirított hagymás magvas kocka – P.Geri Kft. (DietABC)
  3. helyezett: Svéd bullár – Becker és M Kft.

NAK különdíj: Lavina Kft. - No-No Gluténmentes termékcsalád;

MAGOSZ innovációs különdíj: Becker és M Kft. – töltött csigák (pekándiós-fahéjas és almás-vaníliás csiga).

Ajánlott kiadványokBereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Dr. Csapó János:
A gabonák, zöldségek és gyümölcsök, valamint zsírok és olajok hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás III.
Dr. Bánáti Diána:
Élelmiszerek jelölése - Általános rész
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 
Mértékletesség: húsvét után önmegtartóztatás
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – állítja Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Erre a kijelentésre különösen emlékezhetünk húsvét után, amikor bővebben falatozhattunk a sonkából, kóstolhattuk a szokásoknak megfelelő festett tojásokat.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza