Szakmaiság, szolgálat, alázat – ezek vezérelnek munkám során. Interjú Papp Zsolt Györggyel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások, Kamara | 2024/10/28

• A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, mint köztestület, kapocs az államigazgatás és a gazdálkodók között. Elnök úr közigazgatási gyakorlata, tapasztalata közismert, gazdász múltjáról kevesebbet tudnak a kamara tagjai.

Az agráriummal jóval régebbi kapcsolatban állok, mint amennyi időt a szakigazgatásban töltöttem.  A családom mindig is gazdálkodott, az így szerzett tapasztalat biztos hátteret nyújt számomra a döntéshozatalban is. Gyakorló gazdálkodóként fontosnak tartom a múlt értékeinek megőrzését, de egyúttal nyitott vagyok az innovációra, a modern technológiák alkalmazására is. Célom, hogy az új technológiákat minél több gazda, erdőgazdálkodó, élelmiszeripari vállalkozás alkalmazza a gyakorlatban, emiatt is fontos számomra a hatékony kommunikáció. Meglátásom szerint ez és a kommunikációval szorosan összefüggő érdekegyeztetés a NAK egyik legfontosabb feladata: jelerősítő csatornának kell lennünk a gazdálkodók és a szakigazgatás között mindkét irányban. Egy asztalhoz kell ültetni az ágazati szereplőket, hogy a közös célt együtt tudjuk elérni. Bízom abban, hogy az elmúlt időszakban kiépült kapcsolataim is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a meglévő partnerekkel tovább erősödjön az együttműködésünk, valamint újabb szövetségek kötésével szélesítsük a NAK partneri körét.

Papp Zsolt György

• Ömlik a pénz az agráriumba. Alig telik el olyan hét, hogy ne jeleljen meg egy-egy új pályázati felhívás, amelyre a kisebb és a nagyobb méretű gazdaságok pályázhatnak. Hál’ Istennek, mondják ezt a gazdák, hiszen szükségük van az újabb forrásokra a fejlesztésekhez. Az évtized végére hogyan néz ki a magyar mezőgazdaság?

A következő évtized során a magyar mezőgazdaság várhatóan jelentős változásokon fog keresztül menni, amit a technológiai fejlesztések, a fenntarthatósági törekvések és az EU-s agrárpolitika egyaránt befolyásolnak.

Van néhány kulcstényező, amelynek nagy szerepe lesz a hazai agrárium alakításában. A digitalizáció térnyerése például ilyen. Az évtized végére nagyon széles körben elterjedhetnek az ágazatban az olyan technológiák, mint a drónok, a precíziós mezőgazdasági eszközök, amelyek növelik a termelékenységet, optimalizálják a víz- és műtrágya-felhasználást és növelik a terméshozamokat. Az agrárpályázatok segíthetnek ezen innovációk finanszírozásában, különösen a kisebb gazdaságok esetében.

A magyar agrárium jövője szempontjából megkerülhetetlen a környezeti fenntarthatóság és a klímaváltozás kérdése. Fel kell készülnünk arra, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt gyakrabban fordulnak elő aszályos időszakok. Mindemellett akár hirtelen, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullhat, amelyet áradások követhetnek. Emiatt az évtized végére fontos szerepe lehet a klímaálló fajtáknak, a fenntartható talajművelési módszereknek és a vízgazdálkodási fejlesztéseknek.

Az agrárpályázatok valószínűleg egyre inkább fókuszálnak majd a fenntarthatósági célok elérésére, az állattenyésztésben is fontosak lesznek ezek a szempontok. Az állatjóléti normák szigorodása mellett az innovációk, mint például az állati hulladék újrahasznosítása, valamint a kevesebb erőforrást igénylő takarmányok használata is egyre nagyobb teret nyerhet. Úgy gondolom, az évtized végére az automatizált technológiák elterjedése, például a robotok használata az állattartásban is szerepet kaphat.

Az agrárszektorban kulcsfontosságú a fiatal gazdák támogatása és a generációváltás elősegítése. Számos olyan pályázati kiírás várható, amelyek a fiatal mezőgazdasági termelőket is segítik a modern technológiák alkalmazásában, a versenyképes gazdaságok létrehozásában, illetve amelyek ösztönzik a generációváltást.

Összességében a magyar mezőgazdaság a következő években technológiailag fejlettebbé, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé válhat. Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, célunk, hogy a támogatások segítségével mindenki nyertese legyen az előttünk álló időszaknak.

• Az elmúlt két év nagyon megviselte a gazdaságokat. Aszály, árvíz, eladatlan készletek, ezermilliárdos károk keletkeztek. Mi kell ahhoz, hogy a gazdaságok alkalmazkodjanak a folyamatosan változó helyzetekhez?

A klímaváltozás és a vele járó szélsőséges időjárási jelenségek az utóbbi években felerősödtek, hatásaikat egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben érzik a gazdálkodók is. Azonban figyelembe kell venni azt, hogy az agrárium folyamatai, az egyes tevékenységek nem módosíthatóak, változtathatóak meg olyan gyorsasággal, mint ahogy egy számítógépes programban átírjuk a programkódot. Több évtizedes gazdálkodói gyakorlatokat kell átalakítani a szinte egy évszakon belül jelentkező szélsőségekre válaszként. Ez nem kis feladat a gazdálkodók számára, és ehhez minden segítséget meg kell adnunk számukra. A fokozatos alkalmazkodáshoz fontos a kutatás és a fejlesztés, az eredmények megfelelő bemutatása, a tudásbázisok felépítése és a tudásátadás, illetve a rugalmas támogatáspolitikai környezet kialakítása uniós és hazai szinten is. Emellett szükség van új módszertanok bevezetésére, valamint fontos a stabil gazdasági környezet.

• A statisztikák szerint tíz év alatt százezer gazdálkodó számolta föl a nyilvánvalóan kisebb gazdaságát. Koncentrálódik a magyar mezőgazdaság?

A nemzetközi trendekhez hasonlóan a magyar mezőgazdaság is egyre inkább koncentrálódik, a mezőgazdasági terület nagyságában és szerkezetében azonban egyelőre nem történt jelentős változás. Az elmúlt tíz évben főként a kisebb gazdaságok száma csökkent. Mindez azonban a mezőgazdasági adózási szabályok kedvező változásának is betudható, amely révén már nem érdekeltek a gazdálkodók a tevékenységük „szétírásában”. Ez a folyamat a birtokméretek növekedéséhez és az átlagos állatlétszámok emelkedéséhez vezetett. A koncentráció másik oka a gazdatársadalom öregedése, de a gazdaságirányítók növekvő képzettsége is hozzájárult a folyamathoz.

• A fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás jelentik a jövő technikai, technológiai megoldásait. Egy nemrég készült felmérés szerint ezek nagy kihívást jelentenek a gazdák jelentős részének. Elterjedésük gátja a gazdaságok mérete, a beruházásokhoz szükséges források és a szaktudás hiánya. Ennél nagyobb baj, hogy a gazdák egy része nem is tulajdonít nagy jelentőséget a fenntarthatóságnak. Mit tud tenni a kamara a szemléletváltozás érdekében?

Először is érdemes külön bontani a fenntarthatóságot és a precíziós gazdálkodást. A fenntarthatóság – beleértve a gazdasági és környezeti fenntarthatóságot is – a gazdálkodók jól felfogott érdeke és elérendő célja, melynek érdekében új technológiákat, új irányzatokat, új módszereket vezetnek be a gazdaságukba. Ilyen technológiai fejlesztés a precíziós gazdálkodás is. Azonban, mint minden beruházásnál, fejlesztésnél, itt is figyelni kell a megfelelő ütemezésű bevezetésre annak érdekében, hogy a várt eredményt elérje a gazdálkodó, vagyis megtérüljön a beruházás.

A gazdaság mérete szerint érdemes megfontoltan kiválasztani, hogy milyen szinten lépünk be a precíziós gazdálkodásba. Fontos, hogy kezdetekben mindenki a saját gazdaságába illeszthető technológiát válassza, és szépen, megfontoltan haladjon előre. A precíziós technológiák fejlődésével és lehetőségeinek szélesedésével a korábban 100-150 hektáros méretküszöb azonban fokozatosan csökken. Ráadásul napjainkban jóval egyszerűbben tudunk szolgáltatásként igénybe venni valamilyen precíziós eszközt vagy technológiát, ezáltal más megtérüléssel számolhatunk, mint ha saját gépparkot és szoftveres hátteret építenénk. A precíziós gazdálkodás adta lehetőségeket érdemes teljes mértékben kiaknázni, foglalkozni az adatgyűjtéssel, adatelemzéssel és az eszközök megfelelő használatával. Az viszont nem várható el minden gazdálkodótól, hogy egymaga képes legyen mindenre. Szükség van képzett, megbízható szaktanácsadókra is.

Ami a finanszírozást illeti, a KAP keretében érkező uniós forrásoknak és a magyar kormány által biztosított történelmi mértékű társfinanszírozásnak köszönhetően jelentős összegű beruházási támogatás áll rendelkezésre az ágazat részére. Ugyanakkor tény, hogy a jelenlegi piaci és környezeti viszonyok között meg kell fontolni, milyen irányba fektetnek be a gazdálkodók. Egy gazdaság precíziós átállítása nem egy-két év alatt térül meg, ennek hasznosulása kapcsán hosszabb időszakot szükséges figyelembe venni.

Ezek a problémák EU-szinten is jelentkeznek, ezért is szerepel az EU Közös Agrárpolitikájában kötelező elemként az úgynevezett KAP hálózatok kialakítása. Mindez hazánkban három szinten valósul meg: az egyik láb a vidékfejlesztési kérdésekkel foglalkozó Vidék- és Térségfejlesztést Támogató Egység, a második láb a digitalizáció és innováció terjedésének támogatására szolgáló Innovációt és Digitalizációt Támogató Egység, a harmadik pedig a környezeti fenntarthatóságot és klímavédelmet, az ezen célhoz kapcsolódó szereplők hálózatosodását segítő Zöld Támogató Egység.

A Kamarának megkerülhetetlen szerepe van ezen problémák megoldásában, hiszen nem csak szakértői szinten veszünk részt a KAP hálózat munkájában, hanem a Zöld Támogató Egység feladatait ellátó szakértői csapat a NAK-on belül került kialakításra, ezáltal közvetlenül támogatva és naprakész információval ellátva a gazdálkodókat, tanácsadókat.

• A KSH adatai szerint a gazdaságok vezetőinek átlagos életkora 58 év, közöttük alacsony a diplomások aránya. Mennyi idő és pénz kell a sikeres generációváltáshoz?

A generációváltás megvalósítása összetett folyamat, ami időt, pénzt és megfelelő támogatást igényel. Maga a folyamat általában több évig tart, mivel nem csak a gazdaság átadásáról van szó, hanem az új generáció, a gazdaságot átvevő felkészítéséről is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legalább 5-10 év szükséges ahhoz, hogy az új gazdálkodók teljes mértékben átvegyék az adott gazdaság irányítását. Ez az időszak magában foglalja a tapasztalatok megosztását, a szükséges képzéseket és a gazdaság működésének megismerését is.

A generációváltás költségei is jelentősek lehetnek, ezért az EU és a magyar kormány különböző támogatási programokat kínál a fiatal gazdák részére. A 2023-2027 közötti időszakban Magyarország közel 420 millió euró értékű támogatást tervez nyújtani a fiatal mezőgazdasági termelők számára. Ezek a támogatások segítséget jelenthetnek a földvásárlásban, de a technológiai fejlesztésekben is. Az oktatás és a képzés szerepét sem lehet lebecsülni, a fiatal gazdák számára elérhető képzési programok és tanácsadói szolgáltatások segítséget nyújtanak a modern mezőgazdasági technológiák elsajátításában és a gazdaság hatékony irányításában is.

Ajánlott kiadványokTakácsné dr. Hájos Mária :
A szántóföldi zöldségtermesztés gyakorlataDr. Radics László (szerk.), Dr. Árendás Tamás, Dr. Bónis Péter, Dr. Fodor Nándor, Dr. Rakszegi Marianna, Dr. Vida Gyula:
Az őszi búza termesztéseBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésDr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlataR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Nagy János:
Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés - Kukorica. A nemzet aranya I.Márkus László - Mészáros Károly:
Erdőérték-számítás Az erdőértékelés alapjaiSipos Tamás - Dr. Radics László:
A tritikále termesztése

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai