A magyar gazdák érdekei a legfontosabbak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Hajtun György, 2024/11/01

Jakab istván
 az Országgyűlés alelnöke, 
a MAGOSZ elnöke

Alelnök úr, kezdjük az interjút azzal, hogy az agrárium területén az Országgyűlésnek milyen feladatokat kell megoldani az uniós elnökség kapcsán?

Az Országgyűlés hat programot bonyolít az EU elnökség betöltése során. Az első program már lezajlott, amelyen a tagországok parlamentjeinek uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak a konferenciáját rendeztük meg. Ezen az elnöki találkozón a nyitó előadást a Ház képviseletében én tartottam. Nyilvánvaló, hogy elsősorban azokról a feladatokról beszéltem, amelyek az EU-ban a legfontosabbá váltak. Ám a mondandóm egyharmada az agrár- és élelemiszergazdaságról szólt, természetesen a magyar álláspontot fogalmaztam meg.

Kifejtené ezt bővebben?

Magyarország álláspontja szerint az agrárpolitikának a gazdákra kell összpontosítania a megfelelően közösen kiérlelt stratégia mentén. Alkalmazkodni kell a kihívásokhoz, legyen az a megváltozott klíma, a geopolitikai helyzet, azaz a háború, vagy az a nemzetközi nyomás, ami nehezedik a magyar gazdákra különösen a klíma- és környezetvédő szervezetek részéről. De említhetem a mű- vagy laborhúsok problémáját, az állati termékek élelmezésből való kivonásának a lehetőségét. Ezek egyenként is izgalmas, megválaszolandó kérdések, ezért is beszéltünk a konferencián ilyen témakörökről. Azt tudom mondani, hogy a magyar Országgyűlés érdemben kiveszi részét a soros elnökségi feladatok megvalósításából. Izgalmas időszak elé nézünk, mert 2025 májusában Budapesten lesz majd a soros elnökséget lezáró európai parlamenti elnökök konferenciája, amelyen valamennyi tagállam parlamenti elnöke, a társult országok parlamenti elnökei, valamint a meghívottak is jelen lesznek. Reméljük, ezt a konferenciát már békében tudjuk megszervezni.

Mit mondhatunk még az agrárszempontokról?

Az a magyar álláspont, hogy az agrárstratégia gazdaközpontú legyen, úgy érezzük, hogy valamennyi tagállam számára elfogadható, és központi kérdéssé kezd válni. Meggyőződésem, hogy egyre több országban érzékelik azt, hogy a megfelelő hatástanulmányok nélkül bevezetett zöld megállapodás kudarcot vallott.  Ezt a gazdademonstrációk is igazolják. Az az ultrazöld megközelítés, hogy a mezőgazdaság minden bajok okozója, hogy az állattenyésztők szennyezik a klímát és teszik tönkre az ózonréteget, mert a szarvasmarhák metánt termelnek, az az őrült ötlet, hogy majd mesterséges körülmények között állítanak elő olyan állati fehérjemasszát, amit műhúsként hoznak forgalomba, számunkra teljesen elfogadhatatlan. Az állati fehérje ugyanis nélkülözhetetlen az emberi szervezet fejlődéséhez. Az értékek nagyon eltolódtak, s a normalitástól erősen eltávolodott az Európai Unióban egy hangos., de egy igen szűk kisebbség, akiket szakmailag helyre kell tenni. Számunkra alapvetően fontos a versenyképesség fokozása, az agrár- és élelmiszergazdaság erőforrásainak az állampolgári igényekhez igazodóan okosan, jól, fenntartható módon történő felhasználása. Ebből nem tudunk, és nem is akarunk engedni. Ha valaki látja, hogy a német tartományi választásokon a zöldpárt hova jutott, ez mindennél beszédesebb. Látjuk azt, hogy az európai polgárok meghatározó része a normalitás irányába lép, gondolkodik, és a korábbi értékrendek a meghatározók. A szűk kisebbség előbb-utóbb befejezi a jelenlegi politikáját. Ha ugyanis az állattartókat arra kényszerítik, hogy ne tartsanak állatot, erre a válaszunk egyértelműen az, hogy inkább azzal foglalkozzanak a zöldek, hogy az orosz-ukrán háború mekkora környezet- és klímarombolást végez. Azt kellene alaposan végig gondolniuk, hogyan lehet megtisztítani Ukrajna földjeit a háború okozta szennyezéstől. S azzal is körültekintően kellene foglalkozni, hogy a frontról visszatérő katonák mentális problémáit hogyan lehet majd megoldani. Azt üzenjük valamennyi uniós vezetőnek, hogy a mezőgazdaságra úgy kell tekinteni, mint lehetőségre, nem pedig mint problémára.

Az EU megreformálná a közös agrárpolitikát, és már el is készült a harminc szakértő által elkészített jelentés. Az agrárszakértői jelentés célja, hogy megreformálja a közös agrárpolitikát (KAP) annak érdekében, hogy az uniós támogatások jobban igazodjanak a gazdálkodók társadalmi-gazdasági szükségleteihez.

Ez így jól hangzik, de a jelentés összeállításából kihagytak minket, újonnan csatlakozott országokat. A bizottság jámbor óhajnak tűnő elvárásokat fogalmazott meg, mint például hidakat kell építeni a szereplők között. De azt is gyorsan hozzátették, hogy védeni kell a klímát, haladni kell az eddig megkezdett úton, sőt szigorítani kell. Kiemelték, hogy a folyók szabad folyását biztosítani kell, nem lehet duzzasztani, a vizet visszatartani, nem lehet gátakat, fenékküszöböt építeni. Akkor hogyan akarjuk a vizet megtartani, egészséges talajállapotot teremteni, hogyan akarunk egészséges klímát kialakítani, hogyan akarjuk a légköri aszályt megszüntetni, és még sorolhatnám. Ismételten hangsúlyoznám, hogy – miután elfogadták a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabályt – azt akarják tovább folytatni, amit eddig abbahagytak. Ráadásul arról beszélnek, hogy a gazdák között hidakat akarnak építeni. A gazdák között nem kell hidakat építeni, hanem azt kell megérteni, hogy a gazda eddig is ápolta, védte a környezetét, és ez után is ezt fogja tenni. De a tudománynak kötelessége a megváltozott klímához igazodó technológiai rendszerek, eszközök kialakítása, amit a gazdák rendelkezésére kell bocsátani, hogy a mostani helyzetben jól és eredményesen boldoguljanak. A digitális előre jelző eszközök révén az adatok már rendelkezésre állnak, így a gazdákat fel kell készíteni az új kihívások megválaszolására. Nos, ezekre a témakörökre kellene az új stratégiának fókuszálni.

Ugyanakkor a NAK szerint elfogadhatatlan a KAP stratégiai párbeszédről szóló jelentés.

Szerintem is elfogadhatatlan, mert hatástanulmányok nélkül készült a jelentés. Megint halljuk, hogy ők most már teljesen új rendszert képzelnek el oly módon, hogy a területalapú támogatást megszüntetnék, és csak és kizárólag jövedelempótló támogatásokban gondolkodnak úgy, hogy a feltételeket is ők határozzák meg. Nos, ez az európai gazdák tragédiája! Ahelyett, hogy a kihívásokkal teli környezetben jobban támogatnák az európai termelőket, újabb gazdaellenes intézkedéseket vezetnének be. A hivatalos összefoglaló dokumentum számtalan, az uniós gazdákat és fogyasztókat még jobban hátrányba hozó intézkedési javaslatot tartalmaz. Emellett a dokumentumban szerepel a hús, illetve állati eredetű termékek fogyasztásának adókkal való csökkentése, az állattartás visszaszorítása. Az agrárium gyakorlatilag évek óta mostohagyermeke az uniós agrárpolitikának, amit alapvetően nem az agrár területen tevékenykedők, hanem az agráriumellenesek, illetve külső érdekek képviselői alakítanak. Mindemellett elengedhetetlen, hogy a harmadik országokból származó áruk előállítására is az EU-s termelőkre vonatkozó előírások vonatkozzanak. Az uniós gazdák tevékenységét a klímaváltozás és számos más kihívás mellett az alaptalanul szigorodó uniós előírások is nehezítik, s ennek következtében az európai gazdák elveszítették a versenyképességüket. Fenntartható termelésüket a jövőben sokkal markánsabban kell segítenie Brüsszelnek mind a megfelelő szabályozással, mind pedig anyagilag. 

Egyes elképzelések szerint Ukrajna esetleges uniós csatlakozását készíthetik elő a területalapú támogatási rendszer megszűntetésével.

Ukrajna mezőgazdasági földterülete 41 millió hektár, az Európai Unió összes mezőgazdaságilag művelt földterülete pedig 150 millió hektár. Ha a termőképességet nézzük, akkor az ukrán földek kétharmaddal nagyobb hozamokra képesek az uniós földekénél. Egyébként Ukrajnában megváltozott a földtörvény, a nagy gazdasági társaságok már nem csak bérelhetik, hanem meg is vehetik a földet. Ez pedig azt vonja maga után, hogy mind a bérlők, mind a befektetők (akik leginkább amerikaiak) saját termékként hozhatják be az EU piacára a termékeiket úgy, hogy az Európai Unió gazdaságaira agrár skanzenként tekintenének. Ez az, amit vissza kell utasítani, szerintem erről még nagyon hosszú, kemény vita lesz. Határozottan tiltakozunk a Bizottságra már korábban is jellemző, lopakodó jogalkotása ellen, és követeljük, hogy a térség gazdálkodóit képviselő szervezeteket is érdemben vonják be a stratégiai egyeztetésekbe. A magyar álláspont egyértelmű: gazdaközpontú, átgondolt stratégián alapuló Közös Agrárpolitikára van szükség, olyanra, amellyel a természeti erőforrásokat versenyképesen, fenntartható, megújuló módon felhasználó gazdálkodót segítik, támogatják. S az is ide tartozik, hogy a megújuló energiák mezőgazdasági hasznosítása is megtörténjen az elkövetkezendő időszakban. A klímaváltozás miatt az állattenyésztésre is nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a korábbi téli időszakokban fűteni kellett az istállókat. Most viszont enyhe telek, forró nyarak váltják egymást, ezért lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani a nyári hűtésre. Klimatizált istállókra van szükség az eredményes állattartáshoz. 

Térjünk át a Vidékfejlesztési Programra, amely már elindult. Felkészültek-e a gazdák a pályázatok benyújtására? Van-e elegendő önerő a támogatás igénybevételéhez? Lesz-e kedvezményes kamattámogatás a hitelekhez?

A Vidékfejlesztési Programban 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, amelyből a kis-, közepes és nagygazdaságok egyaránt részesülnek. A pályázatok kiírása megkezdődött, a beszélgetésünk idejére csaknem húsz pályázat jelent meg. Mondhatom tehát, hogy elegendő forrás áll a vidék fejélesztéséhez. Az újabb pályázatok kiírása érdekében zajlanak a társadalmi viták, hogy a források jól hasznosuljanak, s hogy a projektek megvalósulásával a jelen problémáit kezeljék és építsék a jövőt. Fontos, hogy kedvezményes, kamattámogatott hitelek is megjelenjenek, mert csak ezekkel lehet fejlesztéseket megvalósítani. A MAGOSZ és a NAK szakemberei is részt vesznek a munkacsoportok munkájában, így a szakmaiság is képviselve van.

Drágulhatnak-e az élelmiszerek a klímaváltozás és az aszály miatt?

Azt kell látni, hogy a boltok polcain lévő élelmiszer és az alapanyagtermelés között óriási az árakban a szakadék. Persze, ez érthető, hiszen ma már szinte félig feldolgozott, félig konyhakész termékekről beszélünk, ami komoly költséget jelent (csomagolóanyag, fűtés, tárolás, logisztika stb.). Azonban az egész élelmiszerláncot úgy kell működtetni, hogy mindegyik szereplő tisztességes jövedelmet tudjon realizálni, mert így nem szakad meg a termékpálya lánc. Az alapanyag termelés és a feldolgozóiparnak kellően versenyképesnek kell lenniük, és magas színvonalon kell hosszú távon biztosítani a jó minőségű termékeket. A Rövid Ellátási Láncokat kell bővíteni, mert így lehet a fogyasztói árakat is csökkenteni. De piacgazdaság van, nagyon nehéz a folyamatokba beavatkozni. Ha Ausztriában szeretnék szalámit, tőkehúst eladni, akkor nagyon nehéz feladatra vállalkozok, mert kizárt, hogy az ottani áruházláncokban megjelenjen a magyar termék. Csak osztrák termékeket találunk a polcokon. Ezt kell elérni idehaza is a kiskereskedelemi láncoknál, s a helyben termelt termékek forgalmazását kell biztosítani, mert csak így lehet konszolidálni a fogyasztói árakat.

A pozíciójából adódóan Ön sokat utazik külföldre, ahová – mint a magyar mezőgazdaság utazó nagykövete – a kiváló magyar termékek hírét is elviszi. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott az utazások során?

Az első tapasztalatom az, hogy minden ország védi a saját gazdáit, s az ott előállított élelmiszer alapanyagból előállított, feldolgozott termék a legelső helyen van a kiskereskedelmi áruházláncok polcain. A másik: mindegyik ország küzd a klímaváltozás kihívásaival. Egyes országokban már azon is komoly viták folynak, hogy mennyi vizet lehet kivenni a folyókból, ezért tartom beteg gondolatnak, hogy az Európai Unió a szabad vízfolyást akarja biztosítani a folyókon. Ez által gyakorlatilag kiszárítjuk az Unió területét. Fontos az, hogy az általam meglátogatott országokban az élelmiszerfeldolgozó-ipar nagyon magas színvonalon működik, és a jó minőség előállítására fókuszálnak. Az útjaim során az adott országokkal parlamenti eszközökkel segítjük a gazdasági kapcsolatok erősítését, és segítjük a gazdák együttműködési lehetőségeinek bővítését is. Hozzáteszem, hogy nagyon sok külföldi delegáció jön Magyarországra azért, hogy a magyar modellt megvizsgálják, mert azt pontosan tudják a távoli országokban, hogy a magyar agrár- és élelmiszergazdaság magas színvonalon termel. Mi nem csak a tudást tudjuk átadni, hanem azt a módszert is megmutatjuk, hogy hogyan lehet eddig eljutni, és ezt az eredményt elérni. Ezért jó a kapcsolatunk az ázsiai országokkal, de Afrikát is említhetem.

És igen erős a magyar agráregyetemek külföldi diákképzése is.

Így igaz. Nagyon fontos ezt is megemlíteni, mert a korábban Magyarországon tanult agrár szakemberek ma már az országaikban komoly állami vezetői beosztásban dolgoznak, ők pedig jó szívvel emlékeznek Magyarországra, és örömmel működnek velünk együtt. Működik a Stipendium Hungaricum program, amelynek keretében külföldi diákok tanulhatnak a magyar egyetemeken, így ők, amikor hazatérnek, a mi igazi diplomatáink is lesznek, mert segítik a két ország között a kulturális, a politikai, és a gazdasági együttműködést. Fontos az is, hogy a fiatal kutatók cseréje megtörténjen, hiszen kölcsönösen erősíthetjük egymás kutatás-fejlesztési tevékenységét.

Nem kerülhetjük meg a kérdést: hol tart az idei Magyarok Kenyere Program?

Augusztus 20.-án megtörtént a Bazilikában az aratókoszorú megszentelése. A 15 millió búzaszem (a szám a Kárpát-medencei magyarközösséget és a diaszpórát jelenti) programját nem a MAGOSZ indította útjára, hanem dél-dunántúli gazdák közössége kezdeményezte a program megindítását. Egy szárba szökkent gondolat, ami a magyar gazdák lelkéből fakadt. A 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása. Az egész éven átívelő programban Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről a gazdálkodók ajánlanak fel búzát a rászoruló magyar gyermekeket segítő szervezeteknek – határainkon innen, de a határainkon túl is. A 2011-ben indított jótékony kezdeményezést a 2013-as megalakulása óta bekapcsolódó Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vitte igazán sikerre, és mostanra százszorosára növelte az első évben gyűjtött mennyiséget. A Program szervezését, összefogását – az elmúlt éveknek megfelelően – a Magyarok Kenyere Alapítvány, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ végzi. A kezdeményezés megbecsültségét jelzi, hogy a „példaértékű nemzetegyesítő szolgálatáért” programot Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. Az adományok évente már meghaladják az 1100 tonnát.

Végezetül: milyen ősz elé nézünk?

Nagyon nehéz időszak előtt állunk, mert 2022 után idén nyáron is nagyon erős aszályt éltünk át. A forró nyár és a csapadékhiány miatt a kukoricatermés fele megégett, erős légköri aszály miatt a gyümölcsök is gyenge termést adtak. Ez azt üzeni számunkra, hogy nagyon gyorsan változtatnunk kell. Összefogtunk az agráregyetemekkel, kutatókkal, és jelen helyzet kapcsán a javaslatok rövidesen napvilágot látnak. Meggyőződésem, hogy most már nem beszélni, hanem cselekedni kell, legyen az vízgazdálkodás, talajművelés, új technológiák, új fajták, új növényi fajok köztermesztésbe vonása. És hát mind ehhez igazodóan az élelmiszeriparnak is végre kell hajtania a technológiai váltásokat, bezárulva a marketing tevékenységgel, amellyel eljuttatjuk az információkat a vásárlókhoz is. Hiszem, hogy van bennünk annyi erő, megújuló képesség, hogy ezen a helyzeten úrrá tudunk lenni. Erős összefogásra, erős integrációra van szükség. A fiatalok már más szemlélettel dolgoznak, mint a mi, idősebb korosztályunk, hajlandóak egymással szóba állni, a tapasztalataikat kicserélni, és hajlandóak a közös cselekvésre is, mert nem nyomasztja őket a múlt szomorú, súlyos emlékezete. A fiatalok érzik a felgyorsult világ változásait, nekünk az a dolgunk, hogy minden téren segítsük őket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai