DélKerTÉSZ: Tovább növelik a belpiaci jelenlétüket

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Hajtun György, 2024/11/03

Nagypéter Sándor
elnök

Elnök úr, mi a tapasztalatuk az idei év frisspiaci helyzetéről?

Régen mondtam olyat, hogy csökkenés következett be a mennyiségi értékesítésekben. A szövetkezet főként paradicsomot és paprikát termesztő tagjai 2024 első nyolc hónapjában több mint 35 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 6,5 százalékos, 2,5 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az úgynevezett frisspiaci termékekből – a paprikából és paradicsomból – több mint 20 ezer tonnát értékesítettünk. A frisspiaci termékek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 46 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt. A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel csaknem 14 milliárd forintra rúgott az év első nyolc hónapjában, ami éves szinten 2 milliárd forintos csökkenést jelent. 

Mi okozta a csökkenést?

A mennyiségcsökkenés egyrészről a frisspiaci termékeket ért rendkívül forró júliusi és augusztusi időjárás, valamint a kártevőnyomás hatására fellobbanó vírus okozta minőségi paprika mennyiségcsökkenése okozta. A tavalyi év óta töretlenül folyó deflációs és visszafogott fogyasztási magatartások nagyban befolyásolták az idei évi termelői árakat is. Sajnos, tudomásul kell venni, hogy a frisspiaci paradicsomfélék mellett a paprikafélék vonatkozásában is a világpiaci árak érvényesek idehaza is. Ráadásul a fogyasztók jövedelmi helyzete, és a költekezési magatartása nagyban meghatározza, hogy ebben a globális piaci versenyben miként helyezi előtérbe a lokális, azaz a hazai termékek megvételét. Ez nemcsak nálunk Magyarországon, hanem más európai tagországokban is igaz. A legnagyobb problémát mi abban látjuk, hogy a harmadik tagországokból érkező importtal szemben jelenleg bármely európai gazdának szinte lehetetlen felvenni a versenyt. Már nem csak a növényvédőszer-felhasználási lehetőségek közötti különbözetben nagy az eltérés, hanem az EU fenntarthatósági, környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási, minőségbiztosítási követelmények területén való megfelelés végrehajtásából adódó többletköltségekben is. Míg ezek a kötelezettségek az európai, így a magyar termelőkre is súlyos pénzügyi terheket rónak, úgy a harmadik tagországból bejött frisspiaci paprika és paradicsomféléknél ezeknek a követelményeknek való megfelelés egyáltalán nem ellenőrzött. Nagyon nehéz úgy versenyképességről, termelékenységről beszélni, ha a felek nem ugyanarról a startvonalról, ugyanazon feltételekkel indulnak. Ezek a különbségek különösen akkor erősödnek fel, amikor a lakossági fogyasztásban a fékezett költekezési magatartás is megjelenik. 

Hogyan alakult a szántóföldi kertészeti termékek termesztése, piaci helyzete?

Pörgessük vissza az idő kerekét. Mielőtt még az ukrán gabonaimport hatása érezhetővé vált, előtte, 2022 őszén magasan volt a gabona ára, s 2022-ben a zöldség-gyümölcs feldolgozóipar is magas felvásárlási árakat kínált a tavalyi évre a zöldborsó és a csemegekukorica termékekre. E mellett még az állam külön támogatást is adott a termeléshez kötött területtámogatáshoz, tehát a támogatás intenzitását megnövelték, így tavaly a termelők számára a két intézkedés együttes hatására nagyon is jövedelmezővé vált e két szántóföldi növény termesztése. De a feldolgozóipar önköltsége is jelentősen megnőtt. A 2023-ban elkezdődött inflációs válság miatt azonban az idén a feldolgozók a szántóföldi ipari célú zöldborsó és csemegekukorica esetében drasztikusan lecsökkentették a szerződött mennyiséget. Az árbevétel csökkenését a mennyiségek mellett leginkább az értékesítési egységárak csökkenése okozta. Ebben nagyban közrejátszott az is, hogy a nagy német áruházláncok Kínából hoztak be nagy mennyiségű csemegekukorica konzervet, ami a magyar és a francia feldolgozóipart negatívan érintette, hiszen részben kiszorultak erről a piacról, és nagy eladatlan készlet halmozódott fel. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar termelőknél a korábbi mennyiségnek a felére, és csaknem 50 százalékos árcsökkenéssel szerződtek. S ez is kihatott az összes termésmennyiség értékesítési csökkenésére.

Mi okozta még azt, hogy az egy évvel korábbihoz képest 6,5 százalékkal, 2,5 ezer tonnával csökkent az értékesítésük?

A klímaváltozás is beleszólt a termesztés eredményességébe. Az év első félévében kifejezetten kedvező időjárás volt a frisspiaci termékek fejlődéséhez, ám a júliusi, augusztusi rendkívüli forróság miatt jelentősen csökkentek a hozamok. A termelők hiába próbálták védeni a növényeket a besugárzástól, a hosszú, tartós forróságot nem tudták kompenzálni. És a fertőzések, a vírusok is megjelentek, felszaporodtak, ami további hozamcsökkenést okoztak, mert az Európai Unió zöld politikája szerint vissza kell szorítani a növényvédő-szer felhasználását. De fontos megemlíteni, hogy míg a növényvédő-szer felhasználás mennyiségi csökkentése helyén való, addig a különböző váltószerek számának a csökkentése már nem kedvez a termelőnek. Azért nem, mert ha nincs szerrotáció, akkor a klímaváltozásban megjelenő új vírusok, vírusmutánsok, kártevők ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A vírushatások az idén a termelőknél jelentős károkat okoztak, volt olyan termelő, ahol száz százalékban pusztultak el növények. Válságtanácskozást is összehívtunk, mert azt szeretnénk, ha olyan technológiával tudnának a termelőink dolgozni, amellyel a klímaváltozás negatív hatásait a különböző biostimulátorokkal mérsékelhetjük. Mi komplex integrált termeléssel gazdálkodunk, így a legrezisztensebb fajtákkal folyik a termesztés integrált biológiai növényvédelem mellett. A mi termelőink integrált biológiai növényvédelmet használnak, ezért is fontos, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő szerrotáció.

Nem csak a mennyiség, hanem az árak is visszaestek. Miért?

A 2023-ban elkezdődő inflációs válság komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021-2022-es árszintre mentek vissza. Ez a termelői árakban is megmutatkozik, amelyek szinte minden frisspiaci terméknél csökkentek az év első nyolc hónapjában éves szinten. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a csökkenés, a kaliforniai paprikánál már 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsomfélék könyvelhették el, itt már tavaly is 5 százalékkal estek vissza a termelői árak, idén pedig további 15 százalékkal mérséklődtek az átvételi árak. A termelői árak éves szinten egyedül a hegyes erős paprika esetében emelkedtek 10 százalékkal. Azt kell mondanom, hogy a termelői árak csökkenését azonban a fogyasztók nem érzékelhették, mert az áruházláncok, a zöldségboltok pultjainál ez nem jelentkezett. Ugyanis a termékekre rárakódó csomagolási, logisztikai, szállítmányozási, egyéb adójellegű és plusz különadó terhek a termelői árakra is hatással vannak. 

Jómagam is tapasztaltam a nagy áruházláncoknál, hogy a frisspiaci termékeknél a sok akciózás miatt nem jelent meg teljes mértékben az inflációs hatás. 

Így igaz, ezért is kell azt mondani, hogy a lakossági fogyasztás élénkítésében elévülhetetlen szerepe van a kiskereskedelmi áruházaknak, hiszen a lakosság vásárlásában az akcióknak óriási szerepe lett. Egy biztos, akció nélkül nincs érdemi fogyasztás. Ebben az akciózásban pedig az áruházláncoknak elévülhetetlen szerepük van. Azt is tudni kell, hogy az akciókkal az áruházláncok is jelentős árrésről mondanak le úgy, hogy nem olyan mértékben csökkentik a beszállítói árat. Szövetkezetünk hetente jegyzi az összes áruházlánci árrés alakulását a frisspiaci paprika és paradicsomfélék esetében, és ebből egyértelműen megállapítható, hogy jelenleg sem a beszállítóknak, sem a kiskereskedelmi láncoknak sincs irigylésre méltó helyzete. E mellett fontos kiemelni, hogy idén az export árak szintje még alacsonyabb volt, mint a belföldi árak. Így azok a beszállítók, akik nem rendelkeznek erős belföldi áruházlánci értékesítési pozícióval, azok számára az árcsökkenés még nagyobb mértéket öltött. Szövetkezetünk szempontjából nagyon fontos pozitívum, hogy ebben a fogyasztói válságban is töretlenül tudta növelni a belföldi áruházlánci beszállított mennyiséget. Míg tavaly 7 százalékos, addig idén további 3 százalékos volumennövekedéssel tudta ezt elérni, ami a termelőknek is egyfajta kompenzációt jelentett a termelői árak csökkenésében. Véleményem szerint ez nagyon nagy teljesítmény, ami a tudatos kereskedelmi és logisztikai, valamint az erős marketing stratégiánknak köszönhető. A belföldi jelenlétünket tovább kívánjuk fokozni, mivel továbbra is a legjelentősebb partnereinknek a hazai kiskereskedelmi áruházláncokat tartjuk.

Önök mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a fejlesztésre. Milyen terveik vannak az új Vidékfejlesztési programban?

A piaci kiszolgáláshoz erős termelői közösségre van szükség. Fontos, és létkérdés, hogy egyre professzionálisabbá váljon a hazai termelés. A DélKerTÉSZ több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokot épített 3 milliárd forintból. A beruházás segítségével jelentősen felgyorsultak, és hatékonyabbá váltak a logisztikai folyamatok, így a boltok nagyobb mennyiségben kaphatnak magyar paprikát és paradicsomot. A szövetkezetünknél idén egyébként mintegy 50 fejlesztési projekt megvalósításán dolgozunk, több mint 1,9 milliárd forintértékben. A legjelentősebb fejlesztések természetesen a DélKerTÉSZ logisztikai telephelyén történnek, ahol az energia függetlenség elérése, és a korszerű logisztikai rendszerek megteremtése a cél. A hajtatás mellett megkezdte a szövetkezet a hagyma értékesítési vonalat is. Ugyanis az elkövetkezendő 3-4 évben 5 hektárról 50 hektárra nő például a vöröshagyma termesztése, és indul a lilahagymáé is, valamint az almatermesztéshez szükséges fejlesztések is folyamatban vannak.

Milyen termelői fejlesztésekben gondolkodnak?  

A fejlesztések nem csak a logisztikai tevékenységekhez elengedhetetlenek. Szentes fontos hajtató körzet, ennek az innovatív termesztési formának köszönhetően szabályozott környezetben, precíz, szinte izolált környezeti viszonyok mellett – többek között termálvízzel fűtött zöldségházakban - tudnak a zöldségek fejlődni. Az időjárás hatásai alól azonban a termelők így sem tudják teljesen függetleníteni magukat. Az elmúlt néhány évben nagyobb sebességre kapcsoltunk termelőink versenyképességének növelése, hatékonyabb és precízebb termelésének elérése érdekében. Ennek érdekében mind a hajtatási, mind a szántóföldi, mind pedig a gyümölcs termelői ágazatainkat a termelői szervezetek támogatáspolitikáján keresztül folyamatosan és célirányosan kezdtük el fejleszteni. Az elmúlt több mint húsz évben kialakított szaktanácsadói, minőségbiztosítási és egyéb tanácsadási hálózati rendszer mellett a versenyképességnövelő beruházásokkal tudjuk biztosítani a stabil termelői hátteret, és a biztos, kiváló minőségű árualapot. 

A kormánynak is fontos, hogy a kertészeti ágazat fejlesztése biztosított legyen. Hogyan tudják igénybe venni a forrásokat?

Az ágazatunk versenyképességének, termelékenységének növelése szempontjából elévülhetetlen szerepe van a támogatáspolitikának. Egyik lába a termelői együttműködések operatív programjának támogatási rendszere, amely elévülhetetlen forrásokat biztosít a hatékony logisztikai és kereskedelmi rendszerek kialakításához. A másik láb pedig a KAP II. pillérén keresztül a kertészeti ágazat célzott fejlesztéseinek támogatása. Ezeknek is óriási jelentősége van, hiszen ezekkel a fejlesztési forrásokkal egy-egy kertészeti ágazat számára akár a közép-kelet-európai régiós szerep kialakítását is meg tudja teremteni. Az előzetes információk alapján már az látható, hogy a rendelkezésre álló támogatási keretet a termelők fel fogják használni, mert megközelítően 80 hektár üveg és fólia borítású új berendezés, és azt kiszolgáló technológiai rendszerek megvalósítására van igény. Félő, hogy elég lesz-e a rendelkezésre álló keretösszeg, viszont ezzel a 2020. év utáni újabb fejlesztési boommal a termelői szerveződéseknek erősen el kell gondolkodniuk azon, hogy 2027-2029 között – amikor ezek a beruházások várhatóan mindegyike teljes gőzzel fog termelni - hogyan tudja közösen pozícionálni a piaci lehetőségeit. Véleményem szerint, ebben a helyzetben az egyéni ambíciók fenntartása csak mindenki kárát fogja jelenteni. Itt a termelői szervezeteknek másodszinten kell összefogni, hogy a régiós piaci lehetőségeket ki tudjuk használni. Erre a legaktuálisabb nemzetközi példa, hogy az egyik legnagyobb holland, és az egyik legnagyobb belga termelői szervezet másodszinten összefogott, és több mint 500 hektár üvegházi felületet diszponálva jelennek meg az európai piacon. 

Talán büszkén mondhatjuk, hogy szövetkezünk a turbulens gazdasági változások mellett is mindig igyekezett a legjobban kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a termelői közösségeink, és más beszállító termelők megélhetését és jövedelmi biztonságát tudta adni. Továbbra is azon leszünk, hogy a külső változásokra változással, és megfelelő válaszokkal lépjünk fel.  Itt említem meg azt is, hogy fontosnak tartjuk a megfelelő szakember utánpótlás biztosítását. Hiábavalók a fejlesztések, a piaci pozíciók, ha nem lesz elegendő termelő és kertészeti szakember, hiszen akkor mit sem érnek ezek a nagyívű gondolatok. Ennek érdekében elkezdtük a jövőt építő mentorprogramunkat az Alföldi Agrárszakképzési Centrummal, és a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolával. Erősen bízom benne, hogy a közeljövőben már részletesen tudjuk tájékoztatni az olvasókat is ennek az összefogásnak az első eredményeiről is.

Végezetül: boltot kaptak a szentesi termelők. Miért van erre szükség?

A saját márkáink pozícionálása érdekében fontosnak tartjuk, hogy közvetlenebb kapcsolatot is kialakítsunk a fogyasztókkal, ami tovább tudja serkenteni akár az áruházláncok irányában is a volumen növekedését. Saját mintabolt mellett az online vásárlás lehetőségét is megnyitottuk szeptember 17.-én Szentesen, ahol a Szentesi Vagányok márkanéven közvetlenül is kapcsolódhatnak a fogyasztók a Szentesi Paprika és Szentesi Paradicsom termékeinkhez. Szerintem ugyanis, kiemelten fontos, hogy a magyar termékek, így a szentesi zöldségek minél több áruházláncnál elérhetőek legyenek, és a lehető legjobb áron tudják a tagok termékeit pozícionálni. És azt is el tudnám képzelni, hogy a hazai áruházláncokban a zöldséges részlegen elkülönítve lehessen a magyar fogyasztóknak kifejezetten magyar frisspiaci termékeket megvásárolniuk. Ez az egész ágazatnak jelentene nagy előrelépést a termékek értékesítésében.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai