A kukorica-vetőmagtermesztés sajátosságai

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Dr. Nagy János, 2024/11/05

A vetőmagtermesztés termőhelyigényét elemezve megállapítható, hogy Magyarország tájegységei kevés kivétellel alkalmasak a kukorica-vetőmag termesztésére. A Dunántúl mérsékeltebb klímája kedvezőbb, mint az Alföldé, azonban az öntözési lehetőség jobb az Alföldön, ezért a kukoricavetőmag-előállító terület az Alföldre koncentrálódik. 2019-ben pl. a te-ület 70%-a két alföldi megyében (Békés, Szolnok) volt található. A talajadottság, a talajok kultúrállapota (tömörödöttség, tápanyag- és vízgazdálkodás, gyomosodás) a legfontosabb szempont a kukorica-vetőmagtermesztés szempontjából. A hibridek szülőkomponensei sokkal érzékenyebbek ezekre a tényezőkre, mint az árukukorica-termesztés hibrid növényállománya. A gazdaságok kiválasztásának alapvető szempontjai: nagy táblaméret (izolációs távolság), technikai felszereltség, személyi alkalmasság. 

A vetőmagtermesztésnél az az optimális, ha az apa címerének sok oldalága van, és a címer hosszú időn keresztül sok életképes pollent termel. A címerezés munkáját megnehezíti, ha a címer már a levelek közt elkezd virágport hullatni. A bibe tulajdonságait tekintve káros, ha a meleg, száraz időjárás esetén nem bújik elő a csuhélevelek közül. Az is káros, ha a vízhiány (csapadékhiány, túlsűrítés miatt) vagy a herbicidkár következtében a bibehányás az „átlagos” viszonyokhoz képest sokat (4–5 nap) késik. Az a kedvező, ha a bibe a pollent hosszú időn keresztül tudja fogadni, még akkor is, ha az apai pollen 3–5 nappal később érkezik. 

A szem formája és mérete fontos tulajdonság, mert a feldolgozásnál az osztályozás (frakcionálás) ezek alapján történik. Fontos továbbá azért is, mert a különböző méretű és formájú szemek (kis lapos, nagy lapos, közepes gömbölyű, nagy gömbölyű) a feldolgozás során fellépő fizikai hatásokkal szemben különbözően érzékenyek. 

A csírázás két alapvető feltétele a hőmérséklet és a víz. A talajhőmérséklet meghatározza a vetéstől a kelésig eltelt napok számát (1. táblázat). 

A hideg, nedves talajjal szemben a vonalak vetőmagja érzékenyebb, mint a hibrideké. A vetéstől a kelésig eltelt napok száma a vetőmagtermesztésnél nagyon fontos, mert az anyai és az apai szülőpartner összevirágzását a vetésidő vonalankénti meghatározásával (együtt vetés, illetve frakcionált vetés) kell biztosítani. A biztonság növelése céljából a vetőmagtermesztésnél a vonalak vetését naptári napokat tekintve valamivel később kell végeznünk, mint a hibridekét. Akkor célszerű, amikor már megközelítően biztosak lehetünk abban, hogy a talaj hőmérsékletének változása a kelési idő hosszát nem lényegesen befolyásolja. A gyökérrendszer kialakulását, fejlődését jó minőségű talajműveléssel kell biztosítani. A környezeti feltételekkel szemben érzékenyebb vonalak gyökérrendszere gyengébb, mint a hibrideké. Ezért a talaj hőmérsékleti viszonyával, víz- és tápanyag-gazdálkodásával szemben nagyon igényesek. A kukorica minden fenofázisában érzékeny a fagyra, kivéve a száraz szemtermést. A fiatal kukorica is képes rövid fagyos periódust átvészelni, de csak akkor, ha a tenyészőcsúcsa még talaj felszíne alatt van. A kukorica vegetatív hajtásának növekedését ezt követően a levegő hőmérséklete és a vízellátottság befolyásolja. 

A vetőmagtermesztésnél kívánatos, hogy a fattyúhajtások képződése – elsősorban az anyai szülő esetében – minimális legyen. A fattyúhajtásokat el kell távolítani, mert azok címerei öntermékenyülést okoznak. 

A vegetatív fejlődés késői szakaszában a növényállomány vízigénye növekszik. Hazánk klimatikus viszonyai között ebben az időszakban a csapadékhiány és a hőség a jellemző, ezek károsító hatását a vetőmagtermő táblákon leggyakrabban csak öntözéssel ellensúlyozhatjuk. 
Az apa címervirágzása és az anya bibéjének egy időben való megjelenése a jó megtermékenyülés alapfeltétele. A megtermékenyült bibe a bibehányást követően viszonylag rövid időn belül elszárad. 7–10 nap elteltével a szemek, mint vízzel telt gömböcskék, jelennek meg. A szemtelítődés folyamán bekövetkezik a tejes, majd ezt követően a viaszérés. A szembe történő tápanyag-berakódás végét a fekete réteg megjelenése jelzi. 

A vetőmag betakarításánál a szárítási költség csökkentését nem tekinthetjük elsődleges szempontnak. A 18–20%-os nedvességtartalomnál már nagy a szempergés és a szemtörés miatti veszteség. A betakarítást ezért az e fölötti nedvességnél kell elvégezni. A betakarítási szemnedvességet (25–38%) a genotípusok ismeretét is figyelembe véve kell megadni.

Folytatás Dr. Nagy János: Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés című kötetében.

Dr. Nagy János professzor több évtizedes, Európában egyedülálló szántóföldi tartamkísérleteinek eredményein, idősorain alapuló, a hagyományos és precíziós kukoricatermesztés komplex szakmai ismeretanyagát közreadó sorozat elérhető a Szaktudás Kiadó kínálatában. A sorozat kötetei: Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés, A kukorica tápanyagpótlása: Szerves és műtrágyázás, A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése, Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés,  A kukorica szárítása, tárolása, minősége és a kukorica-bioetanol előállítása, A kukorica betakarítása, feldolgozása és takarmányozási értéke.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai