2024. 12. 13., péntek
Luca
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A kukorica-vetőmagtermesztés sajátosságai

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: Dr. Nagy János, 2024/11/05

A kukorica-vetőmagtermesztés technológiája jelentős mértékben hasonlít az árukukorica termesztésére. Különbséget okoz, hogy a vetőmagtermesztésben az anyai és az apai szülők életképessége, termőképessége gyengébb, mint a hibrideké, az abiotikus és a biotikus stresszfaktorokra érzékenyebbek. Míg az árukukorica-táblában általában bőséges virágpor áll rendelkezésre a bibevirágzás idején, a vetőmagtermő táblán az állomány 1/3-a, 1/4-e ad port, s az anyasorok nővirágzását gyakran frakcionált vetéssel kel szinkronba hozni az apasorok hímvirágzásával. 

A vetőmagtermesztés termőhelyigényét elemezve megállapítható, hogy Magyarország tájegységei kevés kivétellel alkalmasak a kukorica-vetőmag termesztésére. A Dunántúl mérsékeltebb klímája kedvezőbb, mint az Alföldé, azonban az öntözési lehetőség jobb az Alföldön, ezért a kukoricavetőmag-előállító terület az Alföldre koncentrálódik. 2019-ben pl. a te-ület 70%-a két alföldi megyében (Békés, Szolnok) volt található. A talajadottság, a talajok kultúrállapota (tömörödöttség, tápanyag- és vízgazdálkodás, gyomosodás) a legfontosabb szempont a kukorica-vetőmagtermesztés szempontjából. A hibridek szülőkomponensei sokkal érzékenyebbek ezekre a tényezőkre, mint az árukukorica-termesztés hibrid növényállománya. A gazdaságok kiválasztásának alapvető szempontjai: nagy táblaméret (izolációs távolság), technikai felszereltség, személyi alkalmasság. 

A vetőmagtermesztésnél az az optimális, ha az apa címerének sok oldalága van, és a címer hosszú időn keresztül sok életképes pollent termel. A címerezés munkáját megnehezíti, ha a címer már a levelek közt elkezd virágport hullatni. A bibe tulajdonságait tekintve káros, ha a meleg, száraz időjárás esetén nem bújik elő a csuhélevelek közül. Az is káros, ha a vízhiány (csapadékhiány, túlsűrítés miatt) vagy a herbicidkár következtében a bibehányás az „átlagos” viszonyokhoz képest sokat (4–5 nap) késik. Az a kedvező, ha a bibe a pollent hosszú időn keresztül tudja fogadni, még akkor is, ha az apai pollen 3–5 nappal később érkezik. 

A szem formája és mérete fontos tulajdonság, mert a feldolgozásnál az osztályozás (frakcionálás) ezek alapján történik. Fontos továbbá azért is, mert a különböző méretű és formájú szemek (kis lapos, nagy lapos, közepes gömbölyű, nagy gömbölyű) a feldolgozás során fellépő fizikai hatásokkal szemben különbözően érzékenyek. 

A csírázás két alapvető feltétele a hőmérséklet és a víz. A talajhőmérséklet meghatározza a vetéstől a kelésig eltelt napok számát (1. táblázat). 

A hideg, nedves talajjal szemben a vonalak vetőmagja érzékenyebb, mint a hibrideké. A vetéstől a kelésig eltelt napok száma a vetőmagtermesztésnél nagyon fontos, mert az anyai és az apai szülőpartner összevirágzását a vetésidő vonalankénti meghatározásával (együtt vetés, illetve frakcionált vetés) kell biztosítani. A biztonság növelése céljából a vetőmagtermesztésnél a vonalak vetését naptári napokat tekintve valamivel később kell végeznünk, mint a hibridekét. Akkor célszerű, amikor már megközelítően biztosak lehetünk abban, hogy a talaj hőmérsékletének változása a kelési idő hosszát nem lényegesen befolyásolja. A gyökérrendszer kialakulását, fejlődését jó minőségű talajműveléssel kell biztosítani. A környezeti feltételekkel szemben érzékenyebb vonalak gyökérrendszere gyengébb, mint a hibrideké. Ezért a talaj hőmérsékleti viszonyával, víz- és tápanyag-gazdálkodásával szemben nagyon igényesek. A kukorica minden fenofázisában érzékeny a fagyra, kivéve a száraz szemtermést. A fiatal kukorica is képes rövid fagyos periódust átvészelni, de csak akkor, ha a tenyészőcsúcsa még talaj felszíne alatt van. A kukorica vegetatív hajtásának növekedését ezt követően a levegő hőmérséklete és a vízellátottság befolyásolja. 

A vetőmagtermesztésnél kívánatos, hogy a fattyúhajtások képződése – elsősorban az anyai szülő esetében – minimális legyen. A fattyúhajtásokat el kell távolítani, mert azok címerei öntermékenyülést okoznak. 

A vegetatív fejlődés késői szakaszában a növényállomány vízigénye növekszik. Hazánk klimatikus viszonyai között ebben az időszakban a csapadékhiány és a hőség a jellemző, ezek károsító hatását a vetőmagtermő táblákon leggyakrabban csak öntözéssel ellensúlyozhatjuk. 
Az apa címervirágzása és az anya bibéjének egy időben való megjelenése a jó megtermékenyülés alapfeltétele. A megtermékenyült bibe a bibehányást követően viszonylag rövid időn belül elszárad. 7–10 nap elteltével a szemek, mint vízzel telt gömböcskék, jelennek meg. A szemtelítődés folyamán bekövetkezik a tejes, majd ezt követően a viaszérés. A szembe történő tápanyag-berakódás végét a fekete réteg megjelenése jelzi. 

A vetőmag betakarításánál a szárítási költség csökkentését nem tekinthetjük elsődleges szempontnak. A 18–20%-os nedvességtartalomnál már nagy a szempergés és a szemtörés miatti veszteség. A betakarítást ezért az e fölötti nedvességnél kell elvégezni. A betakarítási szemnedvességet (25–38%) a genotípusok ismeretét is figyelembe véve kell megadni.

Folytatás Dr. Nagy János: Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés című kötetében.

Dr. Nagy János professzor több évtizedes, Európában egyedülálló szántóföldi tartamkísérleteinek eredményein, idősorain alapuló, a hagyományos és precíziós kukoricatermesztés komplex szakmai ismeretanyagát közreadó sorozat elérhető a Szaktudás Kiadó kínálatában. A sorozat kötetei: Hagyományos és precíziós kukoricatermesztés, A kukorica tápanyagpótlása: Szerves és műtrágyázás, A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése, Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés,  A kukorica szárítása, tárolása, minősége és a kukorica-bioetanol előállítása, A kukorica betakarítása, feldolgozása és takarmányozási értéke.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Nyertes pályázatok kifizetési kérelem nélkül
Reálértéken csökkenő agrár-hitelállományról számoltak be a bankok szakértői az idei Bábolnai Gazdanapokon tartott kerekasztal-beszélgetésen, a kincstár elnökhelyettese pedig azt közölte, hogy az előző ciklus Vidékfejlesztési Programjának forrásvesztés nélküli lezárásához sok kifizetési kérelem beérkezésére lenne még szükség.
Ingatlan kiadás és bérbeadás utáni közterhek
A nyári időszakban jelentős viták bontakoztak ki az ingatlan kiadásáról, a bérbeadásról, s nem véletlen, hogy a nyaralószezonban ugrásszerű érdeklődés mutatkozik a kiadó ingatlanok iránt. A kiadásból származó bevételek után pedig természetesen a közterheket is meg kell fizetni, a kérdés csupán az, hogy mennyit. A fizetendő adó a bevétel nagyságát követően attól függ minden esetben, hogy a bérbeadás milyen formában történik, és milyen adózási módot választott a kiadó személy, vagyis az adóalany.
A haszonbérleti szerződés megszűnése
A hazai termőföldek több mint fele haszonbérlet útján kerül megművelésre, nem véletlen tehát, hogy ilyen nagy figyelem irányul a földhasználati szerződésekre. A haszonbérlet megkötéséről szóló cikk után ezúttal a bérlet megszűnését vesszük górcső alá, hasznos gyakorlati tapasztalatokat osztva meg az olvasókkal.
Többre mennénk termelői összefogással
Éppen egy éve, hogy bemutattuk a Baranya megyei nagy múltú Belvárdgyulai Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amely idén már a megalakulásának a 63. évfordulójával büszkélkedhet. A szövetkezeti múltból eredendően a hagyományőrzés most is fontos a cégvezetésnek, így, a mai jogi környezethez igazodóan nem csak eredményesen gazdálkodnak, hanem a környezetük fejlődéséért, fenntartásáért is sokat tesznek. Wilhelm József vezérigazgatóval beszélgettünk.
Ismerjük meg a fenntarthatósági minősítések rendszerét
Az Európai Bizottság 2021. április 21-én fogadta el a fenntartható finanszírozás csomagot. A 2023-tól megnövelt jogszabályi hatáskör miatt több mint ötvenezer európai vállalatnak lesz kötelező ESG-vel kapcsolatos közzétételekről jelenteni. Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) angol szavak rövidítése. Szeles Gáborral, a MedMan Solutions reputáció menedzsment és ESG szakértőjével az ESG keretrendszer három pilléréről beszélgettünk.
Talajművelés az ökológiai növénytermesztésben
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2024 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza