2026. 04. 22., szerda
Csilla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Milyen változások vannak a csomagolástechnikában?

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: B. K., 2024/11/08

A csomagolástechnikában az utóbbi években jelentős változások történtek, amelyek főként a fenntarthatóságra, az új anyagok alkalmazására és az innovatív technológiák bevezetésére koncentrálnak. Íme néhány fontos trend és változás a csomagolástechnika világában.

Ma már elsődleges szempont a fenntartható csomagolás. Egyre több vállalat vált biológiailag lebomló anyagokra, mint például a kukoricakeményítőből vagy cukornádból készült PLA (politejsav) csomagolóanyagokra, amelyek gyorsabban bomlanak le a környezetben, mint a hagyományos műanyagok. Növekvő trend az újrahasznosított műanyagok, papírok és kartonok használata is. A fogyasztók és a cégek is egyre inkább keresik a csomagolóanyagokat, amelyek legalább részben újrahasznosított anyagból készülnek. A műanyag csomagolásokat papíralapú, bambusz vagy más természetes anyagokra cserélik, például papír palackok vagy cellulózalapú csomagolóanyagok formájában.

Választható csomagolásfajták

A “kevesebb több” elvet követve egyre több cég minimalizálja a csomagolást, hogy csökkentse a hulladék mennyiségét és az anyagfelhasználást. Az egyszerűbb és kisebb csomagolások nemcsak kevesebb anyagot igényelnek, de a szállítási költségeket és a környezeti lábnyomot is csökkentik. A csomagolások kialakításában törekednek arra, hogy azok újra felhasználhatók legyenek, például tárolásra vagy más funkcióra szolgáljanak a termék elfogyasztása után.

Az intelligens csomagolások (smart packaging) már széles körben elterjedtek. Az RFID és NFC technológia tulajdonképpen az intelligens címkéket jelentik, úgy, mint az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás) és az NFC (közeli kommunikációs technológia). A címkék lehetővé teszik a termékek nyomon követését a gyártástól a fogyasztóig, s ez növeli a transzparenciát és a termékek biztonságát. Az interaktív csomagolást a QR-kódok és AR (kiterjesztett valóság) technológia alkalmazása lehetővé teszi, hogy a fogyasztók interaktív információkat kapjanak a termékről, például recepteket, termékinformációkat vagy fenntarthatósági adatokat. Az okos csomagolás (active packaging) olyan csomagolóanyagok, amelyek aktívan befolyásolják a termék állapotát, például hőmérséklet-kontrollált vagy oxigén-elnyelő csomagolások, amelyek meghosszabbítják az élelmiszerek eltarthatóságát.

Új anyagok és technológiák is egyre jobban terjednek a csomagolástechnikában. Kutatási programok keretében fejlesztik a komposztálható műanyagok körét. A kutatások célja olyan új anyagok kifejlesztése, amelyek teljesen komposztálhatók, akár otthoni komposztáló rendszerekben is. Ezek az anyagok a hagyományos műanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de a környezetben könnyen lebomlanak. Újszerű megközelítés az ehető csomagolás, ami azt jelenti, hogy a csomagolás magában is fogyasztható. Például algákból vagy más természetes anyagokból készült fóliákat fejlesztenek, amelyek élelmiszereket csomagolnak. Egyes csomagolóanyagok vízben feloldódnak, így megszűnik a műanyagok hulladéka. Ezt a technológiát leginkább mosószerek vagy tisztítószerek esetében használják.

Számos márka bevezette az újratölthető csomagolási rendszereket, ahol a fogyasztók visszavihetik a csomagolást, és újra töltik azt. Ezzel jelentősen csökken a csomagolási hulladék mennyisége. Egyes nagyvállalatok, mint a Loop, olyan rendszereket vezetnek be, ahol a csomagolásokat vissza lehet küldeni a gyártónak tisztításra és újra felhasználásra.

Nyomtatás és címkézés

A csomagoláson elhelyezett környezetbarát nyomtatásra és címkézésre is oda kell figyelni. A hagyományos, vegyi alapú nyomtatási anyagok helyett egyre gyakoribb a környezetbarát, vízbázisú festékek használata, amelyek kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki a gyártás során. A lézeres technológiával történő címkézés lehetővé teszi, hogy festékek vagy címkék nélkül jelöljék meg a csomagolást, így kevesebb hulladék keletkezik.

A digitális nyomtatás lehetőséget biztosít a csomagolások gyors testre szabására, így a gyártók könnyebben igazodhatnak a fogyasztói igényekhez, és akár egyedi mintázatokat is készíthetnek. A digitális nyomtatás előnye, hogy nem szükséges nagy mennyiségben gyártani, így kisebb termelési költség és kevesebb hulladék keletkezik.

A logisztikai optimalizálás és e-kereskedelemre szabott csomagoláskategória fejlesztése elengedhetetlen. Az online vásárlások növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a biztonságos, mégis környezetbarát specifikus csomagolások iránt, amelyek minimalizálják a szállítás során keletkező sérüléseket, ugyanakkor könnyen újrahasznosíthatók. Az intelligens gépi rendszerek segítik az e-kereskedelmi csomagolások optimalizálását, így a cégek gyorsabban, hatékonyabban és kevesebb anyag felhasználásával tudnak dolgozni. Ezek a változások és trendek jelentősen átalakítják a csomagolástechnikát, és egyre inkább a fenntarthatóság, a környezetbarát megoldások, valamint a technológiai innovációk felé mutatnak.

Csomagolási díjak

A vállalkozóknak többféle plusz díjat kell megfizetniük a csomagolások miatt, különösen azokra a jogszabályokra és környezetvédelmi kötelezettségekre tekintettel, amelyek a hulladékgazdálkodás és fenntarthatóság előmozdítására vonatkoznak. Ezek a díjak általában országonként eltérőek lehetnek, de az alábbiakban néhány gyakori típusú díjat ismertetünk, amelyeket a vállalkozóknak figyelembe kell venniük a csomagolások miatt.

1. Környezetvédelmi termékdíj: a környezetvédelmi termékdíjat (vagy ökodíjat) általában a csomagolóanyagok után kell fizetni, amelyeket a vállalkozás forgalomba hoz. Ez a díj azt hivatott fedezni, hogy az adott csomagolás hulladékként megfelelően legyen kezelve, újra hasznosítva vagy megsemmisítve. Azokat a vállalkozásokat érinti, akik csomagolt termékeket gyártanak vagy forgalmaznak. Ez lehet belföldi gyártás vagy külföldi termékek behozatala. Magyarországon a vállalkozásoknak környezetvédelmi termékdíjat kell fizetniük a csomagolóanyagok és a csomagolt termékek után, amelyet a hulladékkezelési rendszer fenntartására fordítanak.

2. Újra hasznosítási díjak: az újra hasznosítási díj a termékek csomagolásának visszagyűjtését, szétválogatását és újra hasznosítását fedezi. Ez a díj rendszerint a csomagolóanyag típusától függ (pl. műanyag, fém, papír, üveg). Ezt a díjat minden olyan vállalkozásnak fizetnie kell, amely csomagolt termékeket állít elő, vagy külföldről hoz be csomagolt árukat. Gyakran kötelező regisztrálni a helyi hulladékgazdálkodási rendszerben. Az EU tagállamai kötelező újra hasznosítási célokat írnak elő a különböző csomagolásokra, és ennek teljesítése érdekében a vállalkozóknak díjat kell fizetniük a hulladékkezelő cégeknek.

3. Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) díjak: A kiterjesztett gyártói felelősség (Extended Producer Responsibility – EPR) rendszerek keretében a gyártók és forgalmazók pénzügyi felelősséget vállalnak a termékeikből keletkező hulladékért, beleértve a csomagolásokat is. Azokat a gyártókat és importőröket soroljuk ide, akik csomagolt termékeket bocsátanak forgalomba. Az EPR keretében díjakat kell fizetni a hulladékkezelési folyamatok költségeire. Sok európai országban EPR rendszerek működnek, ahol a csomagolásra vonatkozó újra hasznosítási kötelezettségek teljesítéséhez a gyártóknak díjat kell fizetniük.

4. Letéti díjak (betétdíjas rendszerek): Bizonyos csomagolásokra (különösen üvegre és műanyag palackokra) betétdíjat vetnek ki, amelyet a fogyasztók visszakapnak, ha a csomagolást visszaviszik egy kijelölt visszaváltóhelyre. Az ilyen típusú termékeket árusító italgyártóknak és forgalmazóknak, vállalkozásoknak, gyártóknak betétdíjat kell fizetniük, amelyet tovább hárítanak a fogyasztókra. Magyarországon és sok más európai országban működik betétdíjas rendszer, főként az üveg- és műanyagpalackok esetében.

5. Csomagolás regisztrációs díjak. Sok országban kötelező a csomagolóanyagok vagy a csomagolt termékek regisztrációja a hulladékkezelési rendszerekben. A vállalkozásoknak regisztrációs díjat kell fizetniük, hogy csatlakozzanak ezekhez a rendszerekhez. Azokat a vállalatokat érinti, amelyek nagy mennyiségben használnak csomagolást, és részt kell venniük a helyi hulladékgazdálkodási rendszerben. Németországban a “LUCID Packaging Register” rendszer kötelezi a gyártókat és forgalmazókat arra, hogy regisztrálják magukat, és fizessenek a csomagolás újra hasznosításáért.

6. Szén-dioxid adó vagy ökológiai lábnyomhoz kapcsolódó díjak. Egyes országokban vagy régiókban a csomagolóanyagok által kibocsátott szénlábnyom alapján további adókat vethetnek ki. Ez főként a fosszilis alapú műanyagokra vonatkozhat, amelyek nagyobb szén-dioxid kibocsátást okoznak. A műanyag csomagolásokat gyártó vagy forgalmazó vállalkozások lehetnek az elsődleges érintettek. Az Egyesült Királyság 2022-ben bevezette a műanyag adót, amelyet olyan csomagolásokra vetnek ki, amelyek kevesebb mint 30 százalékban tartalmaznak újrahasznosított műanyagot.

7. Hulladékkezelési díjak a csomagolóanyagok visszagyűjtéséhez. A csomagolások gyűjtéséhez, szétválogatásához és újra hasznosításához kapcsolódó hulladékkezelési szolgáltatások díját gyakran a gyártóknak és forgalmazóknak kell megfizetniük. Azokat a vállalkozásokat érinti, amelyek nagy mennyiségben használnak csomagolást, különösen azokat, akik nehezen újrahasznosítható vagy komplex csomagolóanyagokat alkalmaznak. Franciaországban a hulladékgazdálkodási cégek külön díjat számítanak fel a csomagolás újra hasznosítására és feldolgozására.

Összegzés

A vállalkozóknak csomagolási tevékenységeik miatt számos díjat kell figyelembe venniük, beleértve a környezetvédelmi termékdíjakat, újra hasznosítási és EPR díjakat, valamint esetenként betétdíjakat és szén-dioxid adókat. Ezek a költségek nagyban függenek az alkalmazott csomagolóanyagoktól, a termelés mennyiségétől és az ország szabályozási környezetétől.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza