2025. 07. 09., szerda
Lukrécia
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Érdemes átállni a bio(öko)gazdálkodásra

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: H. Gy., 2024/11/09

A MagOrganic Kft., mivel hat termelő cég egyedüli, magyar kézben lévő tulajdonosa, joggal büszke arra, hogy a legfőbb értékként tartják számon az ökológiai gazdálkodást, a fenntartható gazdálkodást, a hagyományőrzést, és nem utolsó sorban az innovációt. Mindez jelzi, hogy a cégcsoport elkötelezett az ökológiai gazdálkodás iránt. Simon Attila, a MagOrganic Kft. ügyvezetője arról is tájékoztatott, hogy miért érdemes idehaza bővíteni az öko-gazdálkodást.


Simon Attila
A Magorganic Kft. ügyvezetője

Ügyvezető úr, mikor alakult a cégcsoport, mivel foglalkoznak, és milyen termelői, piaci kapcsolataik vannak?

A MagOrganic Cégcsoport a Tisza-tótól néhány kilométerre, Tiszaszőlős, Tiszaigar, Tiszaszentimre területein gazdálkodik. Cégcsoportunk jelenleg hat termelő cégből áll, melyek egyedüli tulajdonosa a MagOrganic Kft. A társaságok jogelődjei a kilencvenes évek óta léteztek; de a jelenlegi arculatukat és formájukat 2016-ban nyerték el. Büszkék vagyunk arra, hogy Cégcsoportunk teljes egészében magyar tulajdonú; - legfőbb értékeink az ökológiai gazdálkodás, a fenntarthatóság, a hagyományőrzés, és az innováció. Társaságunk neve is tükrözi, hogy ökológiai gazdálkodást folytatunk a gazdaságok teljes egészében. Szántóföldi növénykultúrákat termesztünk, melyek között a gabonák, olajos magvak és a szántóföldi zöldségnövények a meghatározóak a szálas takarmánykultúrák mellett. Őshonos magyar szürkemarha gulyáink a hortobágyi ősgyepeken legelnek. Az állattenyésztési tevékenységünk a bio magyar szürke borjak és a tenyészállatok előállítását fedi le. Tagjai vagyunk a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Vetőmag Szövetségnek is. Termelő tevékenységünk mellett modern gépparkunkkal mezőgazdasági bérmunkát vállalunk külső partnerek részére – a talajelőkészítéstől az aratásig, továbbá ökológiai termények tárolását biztosítjuk bio termelők részére két telephelyen, mindösszesen hat magtárban, ahol tisztítási és szárítási szolgáltatást is vállalunk. 2020-tól kezdődően bio minősítésű termények kereskedelmével is foglalkozunk: a terményeket lokálisan vásároljuk meg és főként Nyugat-Európai piacon értékesítjük azokat.

Miért éppen az ökológiai gazdálkodás?

Sok termelő számára a biogazdálkodás a piaci felár-, vagy a támogatások kiaknázása miatt tűnik jó alternatívának. Cégcsoportunk közel tíz éve vonta be területeinek és állatainak egészét az ökológiai gazdálkodás felételrendszerébe – ami tükrözi azt, hogy számunkra ez egy életfelfogás, nem pedig egy időszakos megoldás. A környezetkímélő gazdálkodás irányába történő elmozdulás stratégiai döntés volt, melyet nem csupán az aktív gazdálkodásban alkalmazunk, hanem minden egyéb tevékenységünk során: vegyszereket gazdálkodásunkon kívül sem használunk, illetve nagy figyelmet fordítunk az ökológiai egyensúlyra a minket körülvevő területeken is – így őshonos fákat, fasorokat telepítünk, illetve aktívan segítjük a madarak élőhelyeinek fennmaradását is.

Önök szerint milyen helyzetben van a hazai ökogazdálkodás? 

Vegyes érzéseink lehetnek ezzel kapcsolatban, hiszen az egyik oldalon a támogatások segítik az átállást, de a másik oldalon gyakorlatilag idehaza nincsenek piaci lehetőségek. A nyugat-európai piac is indikálja azt, hogy megtorpant az elmúlt években a biotermékek iránti kereslet. Ennek egyik oka az, hogy a vásárlóerő elfáradt, és napjainkban kétszer is meggondolja a vásárló, hogy milyen árazású terméket vesz le a polcról. Nincs ez másképp nyugaton sem, ahol ugyan az igény jelentősen nagyobb az ökológiai minősítésű élelmiszerekre, de a piaci helyzet ugyan ezt a tendenciát mutatja. A hazai termelők egy jelentős hányada biztonságos játékot űz, és jellemzően lucerna telepítésbe kezd az átállításkor. A probléma akkor kezdődik, amikor az átállt területeket nem állítják be az intenzívebb növénytermesztésbe – legyen az gabona vagy kapás kultúra – hanem lassú víz módjára a takarmánykultúrát éveken keresztül bent tartják. Az ilyen gazdálkodók jó része úgynevezett párhuzamos gazdálkodást folytat – tehát a területek további részein szokványos gazdálkodást folytatnak. Lokálisan elmondhatjuk, hogy több „régi” bio gazdálkodó is abbahagyta az ökológiai gazdálkodást. Ennek oka szintén a piaci bizonytalanság.

Milyen nehézségekkel kell megküzdeni az öko termékek piacra való juttatásának a szempontjából? Segíti-e a kereskedelem az öko-termékek elterjedését? A „Farm to fork” szemlélet terjedését a leghatékonyabban a REL-en keresztül lehet megvalósítani. De elegendő-e a helyi piac?

Az első kihívás egyértelműen a költségek féken tartása, hogy elérhető árú terméket lehessen a piacra dobni. További kihívás, hogy Magyarországon jelenleg még nincs nagy kultusza a bio termékek fogyasztásának. A „Farm to Fork” személet napjainkban nagy hangsúlyt kap, hiszen lerövidíti, sőt, bizonyos esetekben ki is zárja a termelő és a kereskedő közötti feldolgozási lépcsőket, és ezzel mind a termelő, mind a fogyasztó jelentős megtakarításokat tud elérni. A REL-ek irányába történő nyitás abszolút pozitív, ám ennek egyik hátulütője, hogy a termelő – feldolgozott termékek esetén – nem minden esetben látja át a feldolgozási folyamatot részleteiben, mely ebben az esetben teljes egészében őt terheli, és ezzel vagy az előállított termék minőségének romlását idézi elő, vagy pedig további költségeket generál az előállítás során. Az ökológiai termékek helyi, akár közintézményi elhelyezésével a belső piacok sokkal kiegyensúlyozottabbá tudnának válni, és minden bizonnyal a termelési, sőt a kockázatvállalási hajlandóság is minden bizonnyal megnőne.

Az EU 2030-ra 25 százalékra szeretné növelni a tagországok biogazdálkodásba vont területét, addig idehaza 2027-ig a jelenlegi 300 ezer hektárt a duplájára szeretnék növelni, ami a mezőgazdasági terület 10-11 százalékát teszi ki. Ennek megvalósítását a támogatási rendszer is ösztönzi, hiszen az új pályázati felhívások jelentős fejlesztési lehetőségeket kínálnak a biogazdálkodók számára is. Segíti-e az átállást a támogatáspolitika?

Igen is, és nem is. A normatív és ökológiai támogatások kompenzálják a gazdálkodókat az ökológiai gazdálkodásból eredő bizonytalanságért és a kieső hozamokért. A fejlesztések lehetősége ugyan adott, de nagy tőkét igényelnek. A támogatás elnyeréséig sokszor jelentős idő telik el – és ez az utófinanszírozással nagy nehézségek elé állíthatja a beruházókat. A beruházások bekerülési költsége az elmúlt években borzasztóan elszaladt, és sajnos azóta sem ment lejjebb. Az építőanyagok, eszközök, gépek drágák – még támogatás mellett is.

Beszéljünk az ökológiai termelésről. Hogyan lehet a hozamot növelni? Az ökológiai mezőgazdaság tudásintenzív és nem pedig inputintenzív. Innovatív agronómiai megoldásokat kínál a gazdák számára, hogy a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák nélkül is termelhessenek minőségi élelmiszereket. Mit mondhatunk a biológiai növényvédelemről, annak helyzetéről?

A hozamok növelését leginkább az alaposan megválasztott fajtákkal, illetve a megfelelő tápanyag-utánpótlással tudjuk elősegíteni. Korábban osztrák gabonafajtákkal dolgoztunk, melyek egy nagyon jól eladható, középszerű minőséget tudtak produkálni; ám már évek óta áttértünk a mi tájegységünk nemesítőházainak a fajtáira. A tájhoz illeszkedő fajták alkalmazása óta kiemelkedő malmi minőséget tudunk előállítani, illetve a szalma mennyisége is jelentősen nagyobb, ami viszont az állatok teleltetése miatt fontos.

A növényvédelem jobbára a mechanikai növényvédelemben merül ki. Ez nyilvánvalóan bizonyos speciális eszközöket is igényel, mint a gyomfésű, a forgókapa, illetve a sorközművelő kultivátor. Kapás kultúrák esetében, a bio gazdaságokban a kézi kapálás jelenleg is a növényvédelmi műveletek részét képezi. A gyomszabályozást a mechanikai gyomirtáson túl a vetésforgó alapos megválasztásával tudjuk segíteni. Az állományi kezelések során bizonyos szerek felhasználhatóak, ezeket mindig az adott termelő tanúsító szervezetének engedélyezett szerei között lehet megtalálni. A teljesség igénye nélkül a kezeléseket viszonylag jó hatékonysággal el lehet végezni a gabonákban a baktériumok és a gombák ellen, kapás kultúrák esetében pedig a rovarkártevők ellen is. Az utóbbi években a növények kondicionálására kiváló lombtrágyák jelentek meg, melyeket levéltrágyaként lehet alkalmazni. Természetesen ezeknek a szereknek az alkalmazása sem jelent teljes biztonságot, a gazdálkodónak minden esetben gyorsan kell tudnia reagálni a felmerülő helyzetekre.

Biztonságosak-e az öko-élelmiszerek? 

Az ökológiai élelmiszerek egy bizalmi helyzetet feltételeznek a fogyasztó, a tanúsítószerv és a termelő/feldolgozó között. Ez a bizalmi helyzet arra alapoz, hogy az elkészülő termék teljes életútja alatt az ökológiai gazdálkodás szabályainak megtartása mellett készül el, terem meg. Ha a termék nyomon követhetőségének útja megszakad, az kockáztatja a termék ökológiai státuszát is. Cégcsoportunk a biogazdálkodás feltételrendszerén túl, önként vállalta az ISO 9001 minőségirányítási rendszer kialakítását és tanúsítását több, mint két évvel ezelőtt. Ezzel partnereinket és vevőinket kívánjuk biztosítani a szabvány adta többletkövetelményeknek való megfeleléssel. A minőségirányítási rendszerünket hibrid módon az ISO 9001 szabványrendszer alapulvételével, de több élelmiszeripari szabvány – mint pl. az IFS és az FSSC – élelmiszer-specifikus pontjainak ötvözésével alakítottuk ki. 

Milyen nehézségekkel küzdenek a bio(öko)-termelők? 

A földet nem lehet becsapni. A talajok szokványos, intenzív gazdálkodásból történő átállását követően a termőföld sok esetben kimerült. A talajjavítás és a regeneratív gazdálkodás azonban erre a problémára számos alternatívát kínál. A tápanyagot ökológiai gazdálkodásban elsődlegesen szervestrágyából kell pótolni. A tápanyag ilyen módon történő beszerzése és folyamatos rendelkezésre állása nagy kihívást jelenthet. Általános probléma továbbá az évről évre visszatérő aszályos időszak, és az azt váltó hatalmas mennyiségű csapadék váltakozása. A csapadék nagyrésze ősszel és télen esik le, egyenetlenül – ezt az éghajlatváltozásnak köszönhetjük. A vízérzékeny kultúrák termesztése öntözés nélkül évről évre egyre lehetetlenebbé válik. Cégcsoportunk az aszály ellen öntözőrendszerek létesítésével, telepítésével védekezik. Jelenleg több, mint hétszáz hektár öntözhető területtel rendelkezünk. Az intenzíven öntözött csemegekukorica területe éves szinten háromszáz hektár a társaságunknál. A tábláinkat center-lineárokkal és csévélődobos módszerrel öntözzük. A légköri aszály ellen – mely sokszor a növények pollen-anyagait is károsítja és sokszor a kötések és így a termés hátrányára válik – sajnos érdemben védekezni nem lehet.

Fontos-e az üzemméret egy termelő számára?  Hogyan kell átállni a biogazdálkodásra, és hogyan működik egy teljesen átállt gazdaság?

Az üzemméretnél fontosabb az, hogy egyrészről a folyamatok jórészének elvégzésére rendelkezzen legalább néhány alapvető eszközzel; másrészről pedig az, hogy ökológiai gazdálkodás esetén legyen meg a növénytermesztés – állattenyésztés egyensúlya. Utóbbit indokolja a vetésforgó kapcsán folytonosan rendelkezésre álló takarmány, melyet érdemesebb saját célra feletetni, illetve a szervestrágyával történő tápanyag-utánpótlást a saját üzeméből pótolhatja.

Az átállás - ez is a legnehezebb feladat - szemléletváltással kezdődik. Meg kell tanulni elengedni a berögzült szokásokat. A feltételrendszer egyértelmű utasításokkal, útmutatással látja el a gazdálkodókat. A teljes átállás akkor valósul meg, ha minden terület és állat megkapja az ökológiai minősítést. Ha ezt egy gazdálkodó meglépi, akkor olyan vetésforgót, tápanyaggazdálkodást, növényvédelmet kell kialakítania és fenntartania, ami illeszkedik a szabályrendszerbe, illetve gazdaságilag is hatékonyan tud működni. A teljes átállás - véleményünk szerint - leggazdaságosabban az állattenyésztés átállításával együttesen tud megvalósulni. Az átállást követően teljesen új piacokra kell a gazdálkodónak termelnie, ami szintén nagyon komoly kihívás lehet.

Végezetül: miért érdemes öko-termékeket fogyasztani? Mennyire terjed a tudatos vásárlói magatartás?

A biotermékek nem tartalmaznak a termelés és a feldolgozás során hozzáadott, a feltételrendszer alapján tiltott vegyianyagot, ezért fogyasztásuk egészségesebb, mint a szokványos termékeké. Az ilyen termékek előállítása során a termelők sokkal nagyobb gondot fordítanak az ökoszisztéma megóvására, a biodiverzitás fenntartására és a környezetbarát anyagok felhasználására. Megkockáztatjuk, hogy a biotermékek fogyasztása a legtudatosabb vásárlói magatartás, mivel a termékek áruk alapján is jól különválaszthatók a szokványos termékektől. A hazai fogyasztás nagyban marad el a nyugati színvonaltól, de értékelendő, hogy a nagyobb bevásárlóközpontok már évek óta szerepeltetnek biotermékeket a polcokon – és ezzel közelebb hozzák a termékeket az átlag fogyasztókhoz is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az agrárium húzóágazat Bács-Kiskun vármegyében
Bács-Kiskun vármegye gazdaságában mindig is meghatározó szerepet töltött be az agrárium. A vármegye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna-melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. Gáspár Ferenccel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnökével az agrárium helyzetét elemeztük.
A gazda keze: létfenntartás állati és növényi termékekből
Ha nem lenne mezőgazdaság és állattenyésztés, nem lenne mit ennünk, hiszen minden falat a gazda keze nyomát viseli – jelentette ki Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke azon a szemléletformáló kampányrendezvényen, amelyet Tények ízekre szedve neveztek el. Ezzel nem kisebb feladatot vállalt a kamara, mint a bizalomépítést az állati eredetű termékek iránt, és a tartós párbeszéd fenntartását a gazdák és a társadalom között.
Burgonyatermelés: csökkenő termelés és fogyasztás
Több krumplit eszünk, mint amennyit termelünk. A burgonya mindig népélelmezési termék volt, a világban is a rizs és búza után a legfontosabb eledel. Már csak a néprajzi irodalomban lehet találkozni az olyan kifejezésekkel, mint „ma pipice, holnap gánica”. Ez leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy mindkét nap krumplit ettek a szegényebb falusi emberek.
Többszörösen nehezített úton a vetőmagszektor
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság első, stratégiai jelentőségű lépcsőjét jelenti, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács éves küldöttgyűlésén, Gödöllőn. A negatív környezeti változásokon kívül az ágazatot az elmúlt években érzékenyen érintette az orosz-ukrán konfliktus, amelynek révén a két fontos célországba szállított kukorica és napraforgó vetőmagok exportja töredékére esett vissza.
Földügyletek a családon belül
A magyar termőföldek több mint 2/3-át egyéni gazdaságok használják, melyek javarészt családi gazdasági formában működnek. Szerepük nem csak gazdasági értelemben jelentős, hanem társadalmi szempontból is meghatározóak a vidék életében. Nem véletlen tehát, hogy jelenleg is komoly támogatásokat biztosítanak a családi gazdaságok működéséhez, ahogy ugyanez igaz a családon belüli földügyletekre is egyszerűbb szabályok vonatkoznak.
A DélKerTÉSZ komplex szolgáltatást nyújt a tagjainak
A Délalföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) eddig is azon dolgozott, hogy a 450 tag termelési feltételei minél korszerűbbé, hatékonyabbá váljon. Ám a klímaváltozás újabb és újabb kihívásai miatt további jelentős beruházásokra van szükség ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű magyar zöldség és gyümölcs legyen elérhető a magyar boltok polcain. A magyar termelőknek a világpiaci árak mellett kell hatékonynak és versenyképesnek kell lenniük, kellő hozamot kell elérni magas minőség mellett. Nagypéter Sándorral, a DélKerTÉSZ elnökével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza