2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Októberben véget ért az őszi betakarítás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/11/10

Az ütemesen végzett őszi munkáknak köszönhetően október első hetéig befejeződött a napraforgó betakarítása, és végéhez közeledik a kukoricáé is. A termény tárolásához a raktárkapacitás biztosított – tájékoztatott Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette azt is, hogy az idei aszály a kukoricánál okozta a legnagyobb károkat, de a többi növényfajt is megviselte. A hektáronkénti hozamok ennek megfelelően csökkentek a korábbi időszakokhoz képest.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján a napraforgó betakarítása fejeződött be legkorábban. A napraforgó népszerűsége továbbra is erős, az idei 680 ezer hektáros terület a tavalyi adatot és az elmúlt öt év átlagát is meghaladja. Ezt a kultúrát is megviselte a nyári aszály, de a kukoricához képest kisebb mértékű károk keletkeztek. Országosan 2,5 t/ha-os hozam alakult ki, ami 13 százalékkal alacsonyabb a tavalyi értéknél és 4,9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban nagy szórás (1,8 t/ha-tól 3 t/ha-ig) mutatkozik. A kukoricához hasonlóan a dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a dél-alföldi és a közép-magyarországi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak. Az összes napraforgótermés meghaladja az 1,7 millió tonnát, ami – a kedvezőtlen idei időjárás ellenére – az elmúlt öt év átlagát kis mértékben meghaladja.

A kukoricát a területek négyötödéről már betakarították, a 874 ezer hektáros idei területen az országos termésátlag eddig 5,6 t/ha körül alakul. A nyári aszály a kukoricát viselte meg legjobban, ennek következtében az idei termésátlag jelentős mértékben elmarad a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagaitól is. A legkedvezőbb – 7,5 t/ha körüli – átlagokat a nyugat-dunántúli vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat – 3,5-4 t/ha körüli átlagokat – pedig a dél-alföldi és a pesti vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen 4,9 millió tonnás kukoricatermés valószínűsíthető.

Kedvező hír, hogy idén a szója 112 ezer hektáros termőterülete lényegében megduplázódott a tavalyi területhez és az elmúlt öt év átlagához képest is. A többi őszi betakarítású szántóföldi növényhez hasonlóan a szójánál is látszik a nyári aszály kedvezőtlen hatása, a 2,3 t/ha-os országos termésátlag elmarad a tavalyi és az elmúlt öt év átlagos hozamadataitól is. Ugyanakkor a betakarított terület növekedésének köszönhetően a szója idei összes terméseredménye közel 50 százalékkal magasabb a tavalyinál, illetve 60 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagos termését is. A szója vetésforgóban betöltött szerepe jelentősen emelkedett, ami komoly segítséget adhat a hazai fehérjetakarmány-deficit csökkentéséhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza