2025. 04. 03., csütörtök
Buda, Richárd
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Októberben véget ért az őszi betakarítás

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Forrás: Agrárium infó, 2024/11/10

Az ütemesen végzett őszi munkáknak köszönhetően október első hetéig befejeződött a napraforgó betakarítása, és végéhez közeledik a kukoricáé is. A termény tárolásához a raktárkapacitás biztosított – tájékoztatott Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette azt is, hogy az idei aszály a kukoricánál okozta a legnagyobb károkat, de a többi növényfajt is megviselte. A hektáronkénti hozamok ennek megfelelően csökkentek a korábbi időszakokhoz képest.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján a napraforgó betakarítása fejeződött be legkorábban. A napraforgó népszerűsége továbbra is erős, az idei 680 ezer hektáros terület a tavalyi adatot és az elmúlt öt év átlagát is meghaladja. Ezt a kultúrát is megviselte a nyári aszály, de a kukoricához képest kisebb mértékű károk keletkeztek. Országosan 2,5 t/ha-os hozam alakult ki, ami 13 százalékkal alacsonyabb a tavalyi értéknél és 4,9 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. Az egyes vármegyék között lényeges eltérések vannak, a hektáronkénti hozamokban nagy szórás (1,8 t/ha-tól 3 t/ha-ig) mutatkozik. A kukoricához hasonlóan a dunántúli vármegyék jellemzően kedvezőbb, míg a dél-alföldi és a közép-magyarországi vármegyék gyengébb hozamokat produkáltak. Az összes napraforgótermés meghaladja az 1,7 millió tonnát, ami – a kedvezőtlen idei időjárás ellenére – az elmúlt öt év átlagát kis mértékben meghaladja.

A kukoricát a területek négyötödéről már betakarították, a 874 ezer hektáros idei területen az országos termésátlag eddig 5,6 t/ha körül alakul. A nyári aszály a kukoricát viselte meg legjobban, ennek következtében az idei termésátlag jelentős mértékben elmarad a tavalyi és az elmúlt öt év termésátlagaitól is. A legkedvezőbb – 7,5 t/ha körüli – átlagokat a nyugat-dunántúli vármegyékből jelentették, a legalacsonyabbakat – 3,5-4 t/ha körüli átlagokat – pedig a dél-alföldi és a pesti vármegyékből. A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen 4,9 millió tonnás kukoricatermés valószínűsíthető.

Kedvező hír, hogy idén a szója 112 ezer hektáros termőterülete lényegében megduplázódott a tavalyi területhez és az elmúlt öt év átlagához képest is. A többi őszi betakarítású szántóföldi növényhez hasonlóan a szójánál is látszik a nyári aszály kedvezőtlen hatása, a 2,3 t/ha-os országos termésátlag elmarad a tavalyi és az elmúlt öt év átlagos hozamadataitól is. Ugyanakkor a betakarított terület növekedésének köszönhetően a szója idei összes terméseredménye közel 50 százalékkal magasabb a tavalyinál, illetve 60 százalékkal meghaladja az elmúlt öt év átlagos termését is. A szója vetésforgóban betöltött szerepe jelentősen emelkedett, ami komoly segítséget adhat a hazai fehérjetakarmány-deficit csökkentéséhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza