2025. 04. 02., szerda
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Talajmegújító mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: Lukács Gergely Sándor, 2024/11/11

Az egyik ígéretes élelmiszer alapanyag előállítási rendszer a talaj-megújító mezőgazdaság (TMMG), a mezőgazdaság olyan technológiai keretrendszere, amely segíti a termőtalaj regenerációját, az élővilág sokféleségének (biodiverzitás) növelését, a víz- és tápanyagciklusok javítását, az ökoszisztéma szolgáltatások bővítését, a szénmegkötés támogatását, és növeli a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A TMMG központjában a talaj és termesztett környezet egészsége áll az egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember hármasával.

A talajmegújítási folyamat során javuló ökológiai változatosság és tápanyag körforgás lehetővé teszi a műtrágya, szerves trágya, növényvédő szerek használatának jelentős csökkentését. 

A talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) alapelvei 

1. A talajbolygatás minimalizálása 
2. Növényi változatosság 
3. Takart talajfelszín 
4. Élő gyökerek 
5. Állatok integrálása 

1. A TMMG-ben a szántás kizárt és talajvizsgálatra alapozott, okszerűen végzett forgatás nélküli, minimális talajművelés a cél, ugyanis a termőtalaj minél inkább bolygatott, annál gyorsabban veszti el a szerkezetét és humusz tartalmát. Direktvetés vagy szántás nélküli művelés (notill) alkalmazható. A gyakori szántás, forgatás miatt szerkezetét és humusztartalmát vesztett talaj gyorsan tömörödik, csapadéktól eliszapolódik, kiszáradáskor cserepesedik, vízbefogadó képessége, tápanyag és nedvességtartó kapacitása lecsökken, a gyökerek optimális fejlődését akadályozza. 

2. A TMMG a termesztett növények változatosságára alapozott széles vetésforgót alkalmaz, az együtt termesztett növényekkel és a sok növényfajból álló másodvetésű keverékekkel, takarónövényekkel. A vetésforgó és a takarónövények segítenek a fertőzések, kártevők és gyomok kontrolljában. A TMMG változatos ökoszisztémát alakít ki és tart fenn, a talajban és a felszín felett is, javítja a talajszerkezetet és a megfelelő mikrobiális életközösséggel a folyékony szén útvonalon keresztül segítik a talajban kötött szerves szén mennyiségének emelését. 

3. A TMMG-ben a talajtakarás elsődleges szerepe, hogy a talaj ott maradjon, ahol van, hiszen a takaratlan talajfelszín szabad prédája a csapadéknak és a szélnek. Az eróziós kockázat leghatékonyabban az egész éven át takart talajfelszínnel valósítható meg, amelyet a főnövények és takarónövények, két növényi kultúra között pedig a talaj felszínén hagyott szármaradványok, a mulcs biztosítják. A takart talajfelszínnek kiegyenlített a hőháztartása, a takarás csökkenti a csapó eső erejét, javítja a beszivárgást és a nedvesség tárolását. 

4. Az egész évben élő gyökerek állandó táplálékkal látják el a gyökérzónában élő mikrobák milliárdjait, amik a biokémiai folyamatok során jelentős szerepet játszanak a tápanyagok feltárásában, körforgásban tartásában. A mikrobák anyagcseretermékei táplálják a növényeket és stabilizálják a talajt tartós morzsák képzésével. A gyökerekkel együtt élő mikrobák, elsősorban a mikorrhiza és sötét endofita gombák jelentős szerepet játszanak a talajban tartósan tárolt szerves szén megkötésében. Az élő gyökerek lehetnek a főnövényeké - szója, kukorica, búza, napraforgó, repce- termesztési időszakon kívül pedig a takarónövényeké. A fajokban gazdag takarónövény keverékek és legelők a leghatékonyabban javítják a talajokat. 

5. A haszonállatok integrálása emeli a TMMG-t magasabb szintre, ugyanis a termőföldeken, kontrollált időszakban és térben, legeltetéssel tartott állatok a talaj egészségére és az ökoszisztéma szolgáltatások javítására is nagy hatással vannak. A leggyorsabban javuló talajok világszerte a holisztikus legeltetéssel is rendelkező gazdaságokban találhatóak meg. 

A talaj-megújító mezőgazdaságban rejlő lehetőségek hasznosításához a gazdának hat szabályt kell betartania: 

1. hagyd abba a talajművelést; 
2. tartsd a talaj takarót a talaj felszínén, hogy felfogjon minden csepp esőt; 
3. legyenek folyamatosan élő gyökerek a talajban az év minden napján, hogy azok váladékával táplálkozhassanak a mikroorganizmusok; 
4. adj szerves anyagokat a talaj felszínéhez; 
5. hasznosítsd a napfényt a lehető legtöbb napon keresztül; 
6. használj mikorrhiza gomba tartalmú oltóanyagokat. 

A mikorrhiza gombák lebontják és a növények számára felvehetővé teszik a talaj tápanyagokat, de az agyon művelt szántókon csaknem az összes mikróba halálra van ítélve. 

Amíg a művelt terület óránként 51 mm eső beszivárgását teszi lehetővé, addig a nem művelt terület 153 mm-t óránként. A nem művelt, talajtakaróval fedett területeken a szén fokozatosan tárolódik fel. A feltáródás 5-6-szor lassúbb, mint a művelt területeken. Ennek pedig a klímaváltozás szempontjából rendkívüli a jelentősége. 

A nem művelt területeken nagyobb méretűek a talaj szemcsék, amelyek közepén oxigénmentes körülmények alakulnak ki, optimális feltételeket biztosítva az Azospirillum brasilense nitrogénmegkötő baktériumoknak. Ezek a baktériumok minden növény kultúra talajában képesek nitrogént megkötni, ha a talajt nem bolygatják meg. Így jelentősen bővíthető a növények rendelkezésére álló egyik legfontosabb tápanyag, a nitrogén; kiváltva a túlnyomórészt fosszilis energia hordozókkal előállított nitrogén műtrágyát. 

A talajmegújító mezőgazdaság javítja a talaj felső rétegének szerkezetét és termőképességét, rengeteg üvegházhatású szenet köt meg, lehetővé teszi, hogy a gyökérzet mélyre nyúljon le, és az intenzív esők vize gyorsabban szivárogjon be a talajba. Végsősoron több víz marad helyben, amit a növény a szárazabb időszakokban felhasználhat, márpedig ez az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékjárás, a növekvő hőség miatt létfontosságú.

A regeneratív mezőgazdaság célja a talaj és az ökoszisztémák egészségének helyreállítása és fenntartása. A hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben, amelyek kimeríthetik a talajt és szennyezhetik a környezetet, ez a megközelítés fokozza a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a vízvisszatartást és csökkenti az eróziót. Ezzel nemcsak a terméshozamok fenntarthatóságát biztosítja, hanem hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez is, ami kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Lukács Gergely Sándor Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban című kiadványa ennek a módszernek az alapelveit tárgyalja.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza