2026. 11. 23., hétfő
Kelemen
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Talajmegújító mezőgazdaság

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Szerző: Lukács Gergely Sándor, 2024/11/11

Az egyik ígéretes élelmiszer alapanyag előállítási rendszer a talaj-megújító mezőgazdaság (TMMG), a mezőgazdaság olyan technológiai keretrendszere, amely segíti a termőtalaj regenerációját, az élővilág sokféleségének (biodiverzitás) növelését, a víz- és tápanyagciklusok javítását, az ökoszisztéma szolgáltatások bővítését, a szénmegkötés támogatását, és növeli a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességét. A TMMG központjában a talaj és termesztett környezet egészsége áll az egészséges talaj – egészséges növény – egészséges ember hármasával.

A talajmegújítási folyamat során javuló ökológiai változatosság és tápanyag körforgás lehetővé teszi a műtrágya, szerves trágya, növényvédő szerek használatának jelentős csökkentését. 

A talajmegújító mezőgazdaság (TMMG) alapelvei 

1. A talajbolygatás minimalizálása 
2. Növényi változatosság 
3. Takart talajfelszín 
4. Élő gyökerek 
5. Állatok integrálása 

1. A TMMG-ben a szántás kizárt és talajvizsgálatra alapozott, okszerűen végzett forgatás nélküli, minimális talajművelés a cél, ugyanis a termőtalaj minél inkább bolygatott, annál gyorsabban veszti el a szerkezetét és humusz tartalmát. Direktvetés vagy szántás nélküli művelés (notill) alkalmazható. A gyakori szántás, forgatás miatt szerkezetét és humusztartalmát vesztett talaj gyorsan tömörödik, csapadéktól eliszapolódik, kiszáradáskor cserepesedik, vízbefogadó képessége, tápanyag és nedvességtartó kapacitása lecsökken, a gyökerek optimális fejlődését akadályozza. 

2. A TMMG a termesztett növények változatosságára alapozott széles vetésforgót alkalmaz, az együtt termesztett növényekkel és a sok növényfajból álló másodvetésű keverékekkel, takarónövényekkel. A vetésforgó és a takarónövények segítenek a fertőzések, kártevők és gyomok kontrolljában. A TMMG változatos ökoszisztémát alakít ki és tart fenn, a talajban és a felszín felett is, javítja a talajszerkezetet és a megfelelő mikrobiális életközösséggel a folyékony szén útvonalon keresztül segítik a talajban kötött szerves szén mennyiségének emelését. 

3. A TMMG-ben a talajtakarás elsődleges szerepe, hogy a talaj ott maradjon, ahol van, hiszen a takaratlan talajfelszín szabad prédája a csapadéknak és a szélnek. Az eróziós kockázat leghatékonyabban az egész éven át takart talajfelszínnel valósítható meg, amelyet a főnövények és takarónövények, két növényi kultúra között pedig a talaj felszínén hagyott szármaradványok, a mulcs biztosítják. A takart talajfelszínnek kiegyenlített a hőháztartása, a takarás csökkenti a csapó eső erejét, javítja a beszivárgást és a nedvesség tárolását. 

4. Az egész évben élő gyökerek állandó táplálékkal látják el a gyökérzónában élő mikrobák milliárdjait, amik a biokémiai folyamatok során jelentős szerepet játszanak a tápanyagok feltárásában, körforgásban tartásában. A mikrobák anyagcseretermékei táplálják a növényeket és stabilizálják a talajt tartós morzsák képzésével. A gyökerekkel együtt élő mikrobák, elsősorban a mikorrhiza és sötét endofita gombák jelentős szerepet játszanak a talajban tartósan tárolt szerves szén megkötésében. Az élő gyökerek lehetnek a főnövényeké - szója, kukorica, búza, napraforgó, repce- termesztési időszakon kívül pedig a takarónövényeké. A fajokban gazdag takarónövény keverékek és legelők a leghatékonyabban javítják a talajokat. 

5. A haszonállatok integrálása emeli a TMMG-t magasabb szintre, ugyanis a termőföldeken, kontrollált időszakban és térben, legeltetéssel tartott állatok a talaj egészségére és az ökoszisztéma szolgáltatások javítására is nagy hatással vannak. A leggyorsabban javuló talajok világszerte a holisztikus legeltetéssel is rendelkező gazdaságokban találhatóak meg. 

A talaj-megújító mezőgazdaságban rejlő lehetőségek hasznosításához a gazdának hat szabályt kell betartania: 

1. hagyd abba a talajművelést; 
2. tartsd a talaj takarót a talaj felszínén, hogy felfogjon minden csepp esőt; 
3. legyenek folyamatosan élő gyökerek a talajban az év minden napján, hogy azok váladékával táplálkozhassanak a mikroorganizmusok; 
4. adj szerves anyagokat a talaj felszínéhez; 
5. hasznosítsd a napfényt a lehető legtöbb napon keresztül; 
6. használj mikorrhiza gomba tartalmú oltóanyagokat. 

A mikorrhiza gombák lebontják és a növények számára felvehetővé teszik a talaj tápanyagokat, de az agyon művelt szántókon csaknem az összes mikróba halálra van ítélve. 

Amíg a művelt terület óránként 51 mm eső beszivárgását teszi lehetővé, addig a nem művelt terület 153 mm-t óránként. A nem művelt, talajtakaróval fedett területeken a szén fokozatosan tárolódik fel. A feltáródás 5-6-szor lassúbb, mint a művelt területeken. Ennek pedig a klímaváltozás szempontjából rendkívüli a jelentősége. 

A nem művelt területeken nagyobb méretűek a talaj szemcsék, amelyek közepén oxigénmentes körülmények alakulnak ki, optimális feltételeket biztosítva az Azospirillum brasilense nitrogénmegkötő baktériumoknak. Ezek a baktériumok minden növény kultúra talajában képesek nitrogént megkötni, ha a talajt nem bolygatják meg. Így jelentősen bővíthető a növények rendelkezésére álló egyik legfontosabb tápanyag, a nitrogén; kiváltva a túlnyomórészt fosszilis energia hordozókkal előállított nitrogén műtrágyát. 

A talajmegújító mezőgazdaság javítja a talaj felső rétegének szerkezetét és termőképességét, rengeteg üvegházhatású szenet köt meg, lehetővé teszi, hogy a gyökérzet mélyre nyúljon le, és az intenzív esők vize gyorsabban szivárogjon be a talajba. Végsősoron több víz marad helyben, amit a növény a szárazabb időszakokban felhasználhat, márpedig ez az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékjárás, a növekvő hőség miatt létfontosságú.

A regeneratív mezőgazdaság célja a talaj és az ökoszisztémák egészségének helyreállítása és fenntartása. A hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben, amelyek kimeríthetik a talajt és szennyezhetik a környezetet, ez a megközelítés fokozza a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a vízvisszatartást és csökkenti az eróziót. Ezzel nemcsak a terméshozamok fenntarthatóságát biztosítja, hanem hozzájárul a szén-dioxid megkötéséhez is, ami kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben. Lukács Gergely Sándor Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban című kiadványa ennek a módszernek az alapelveit tárgyalja.

A kiadvány megrendelhető a Szaktudás Kiadó oldalán az alábbi linkre kattintva.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza