A korszerű állattartás feltételei

Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: B. K., 2024/11/12

Az állattartó épületek állapota nagyon eltérő lehet. A modern gazdaságokban az épületek jól felszereltek és állapotuk kiváló, míg kisebb vagy elavult gazdaságok esetében a helyzet nem mindig ilyen kedvező. A trendek a modernizáció és a fenntarthatóság irányába mutatnak, azonban a kisebb gazdaságok számára még mindig kihívást jelenthet az épületeik korszerűsítése.

Mire kell figyelni az állattartó épületek tervezésekor? 

Az épületeknek tartósnak, és időjárásállónak kell lenniük. Gyakran használnak téglát, betont vagy fémvázat. Jó hőszigetelés szükséges, különösen az érzékeny állatok (pl. szarvasmarha, sertés) számára. A megfelelő szellőzés és világítás kulcsfontosságú az állatok egészsége érdekében. Az épület elhelyezésekor figyelembe kell venni a terület klímáját, a széljárást és a napsugárzást. A napfény maximális kihasználása télen segíthet a fűtési költségek csökkentésében, míg a nyári túlmelegedés elkerülésére árnyékolást lehet biztosítani. A fertőző betegségek elkerülése érdekében biztosítani kell a megfelelő higiéniát (pl. rendszeres tisztítás, fertőtlenítés). Az épületnek könnyen tisztíthatónak kell lennie, és a trágya eltávolítása egyszerű legyen. A megfelelő vízelvezetés elengedhetetlen annak érdekében, hogy elkerüljék a nedvesség felhalmozódását.

Fontos, hogy az épületek belső hőmérséklete optimális legyen az adott állatfaj számára. A túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet negatívan befolyásolhatja az állatok egészségét és teljesítményét. A páratartalom szabályozása szintén lényeges, mivel a túl magas páratartalom légzőszervi problémákat okozhat. Az épületnek tartalmaznia kell hatékony etetési és itatási rendszereket, amelyek lehetővé teszik az állatok könnyű hozzáférését a takarmányhoz és vízhez. Az automata rendszerek növelhetik a hatékonyságot és csökkenthetik a munkaigényt. Az állattartó épületek mérete az adott állatok számától és fajtájától függ. Minden állatnak elegendő férőhelyet kell biztosítani a mozgáshoz és a pihenéshez. Fontos a csoportos és egyéni tartási rendszerek kialakítása, attól függően, hogy milyen fajta és korú állatokat tartanak. Az épület tervezésekor ügyelni kell az állatok biztonságára, hogy minimalizálják a sérülésveszélyt. Az állatjóléti szempontok, mint például a stresszmentes környezet biztosítása, szintén kiemelten fontosak. Ezek az alapvető szempontok az állattartó épületek tervezése kapcsán.

Milyen a mai állattartók épületeinek az állapota?

A mai állattartó épületek állapota jelentősen változhat attól függően, hogy milyen régióról, gazdaságról vagy konkrét termelési módszerről beszélünk. Az általános helyzetet több tényező befolyásolja. A nagyüzemi gazdaságokban gazdálkodók általában modern, technológiailag fejlett épületeket használnak. Ezek az épületek magas szintű automatizációval rendelkeznek, mint például automata etetőrendszerekkel, klímaberendezésekkel a hőmérséklet- és páratartalom-szabályozásához, szellőzőrendszerekkel és természetes fényhez való hozzáféréssel. A trágyakezelő rendszerek a higiénia fenntartásában segítenek. Ezek az épületek kiváló állapotban vannak, hiszen a folyamatos karbantartásnak, fejlesztéseknek köszönhetően hosszú távon fenntarthatóak, és az állatok jólétét szolgálják.

A közepes méretű és kisebb gazdaságoknál vegyes a kép. Az épületek állapota változhat, mivel sok gazdálkodó számára nehézséget okozhat a modern technológiák bevezetése, különösen a költségek miatt. Ennek eredményeként egyes épületek jól karbantartottak és részlegesen korszerűsítettek (pl. javított szellőztető vagy világítási rendszerek). Másokban még mindig hagyományos rendszereket használnak, ami nagyobb munkaerőigénnyel és kevésbé optimális állattartási körülményekkel jár. Ezen épületek állapota erősen függ a gazdálkodó anyagi helyzetétől és a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférésétől.

Sok kisebb, családi gazdaság még mindig régi, elavult épületeket használ, amelyek nem mindig felelnek meg a modern állattartási előírásoknak. Ezek az épületek gyakran rossz állapotban vannak, hiányzik belőlük a megfelelő szellőztetés, hőszigetelés vagy világítás. Az automatizáció hiánya miatt ezekben az épületekben az állattartás munkaigényesebb, és az állatok körülményei sem optimálisak. Az ilyen épületekben a higiéniás körülmények is problémát jelenthetnek, ami növelheti a betegségek kockázatát.

Fenntarthatóság és zöld megoldások

A modern állattartó épületeknél egyre inkább előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok. Ezek közé tartozik a napenergia vagy más megújuló energiaforrások használata, a helyi vízforrások fenntartható használata, s a környezetbarát trágyakezelés, komposztálás vagy biogáz előállítása. Sok országban, így Magyarországon is, különböző támogatások és pályázati lehetőségek állnak rendelkezésre az állattartó gazdaságok korszerűsítésére, amelyek segítik a gazdákat abban, hogy a régi épületeiket felújítsák vagy új, modern létesítményeket építsenek. Az állatjólétre vonatkozó szabályozások egyre szigorúbbak, ami ösztönzi a gazdákat a korszerű épületek és rendszerek kialakítására.

Milyen támogatások vehetők igénybe az épületek fejlesztéséhez?

Magyarországon és az Európai Unióban számos támogatási forma érhető el az állattartó épületek fejlesztéséhez, modernizálásához. Ezek a támogatások különösen fontosak a gazdálkodók számára, mivel segítenek az épületek korszerűsítésében, az állatjólét javításában, valamint a gazdaságok fenntarthatóságának növelésében.

A Vidékfejlesztési Programban (VP) az Állattartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás az állattartó gazdaságok fejlesztését célozza meg, beleértve az épületek korszerűsítését, a technológiai fejlesztéseket, valamint az állatjóléti és higiéniai feltételek javítását. A támogatható tevékenységek: új épületek építése vagy meglévő épületek felújítása; korszerű szellőztető, fűtő- és hűtőrendszerek beépítése; trágyakezelési rendszerek fejlesztése; automatizált etetési és itatási rendszerek kiépítése. A támogatás mértéke akár 40–70 százalék is lehet, a gazdaság helyétől és típusától függően (fiatal gazdák vagy hátrányos helyzetű térségek esetén magasabb támogatási arány érhető el). A mezőgazdasági termelők és állattartók pályázhatnak, akik a fejlesztések révén javítani szeretnék a termelés hatékonyságát és az állattartási körülményeket.

A zöldítési támogatás és fenntarthatósági programok célja a környezettudatos és fenntartható állattartást támogató épületfejlesztések finanszírozása. Ide tartozhatnak a megújuló energiaforrások telepítése az állattartó épületekben, például: Napenergia-rendszerek, a biogáz-termelés a trágyából, vízfelhasználás optimalizálása és a víztakarékos technológiák alkalmazása. A támogatási intenzitás általában 40–60 százalék körül mozog, attól függően, hogy milyen fejlesztésről van szó, és milyen régióban található a gazdaság.

A fiatal gazdák induló támogatása a fiatal gazdák számára biztosít pénzügyi támogatást, hogy modernizálhassák gazdaságukat, beleértve az állattartó épületek fejlesztését is. Támogatott tevékenységek keretében az épületek építését, felújítását, valamint az állattartási technológiák korszerűsítését is támogatja. A támogatás összege: a fiatal gazdák induló támogatása fix összegű, amelyet szabadon felhasználhatnak különböző beruházásokra, beleértve az állattartó épületek fejlesztését.

Az állatjóléti támogatások az állatjóléti feltételek javítását segíti elő, különösen a baromfi- és a sertéságazatban. A támogatás célja, hogy az állattartó épületek megfeleljenek a szigorúbb állatjóléti előírásoknak. Támogatható tevékenységek: az állatok számára nagyobb férőhely biztosítása; jobb szellőzés, világítás, hűtési rendszerek kiépítése; higiéniai rendszerek és trágyaeltávolítás fejlesztése. Az állatjóléti támogatás egy részét az épületek fejlesztésére is fel lehet használni, különösen, ha azok közvetlen hatással vannak az állatok jólétére.

A GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) keretében az Innováció és technológiai fejlesztések szolgálnak fejlesztési forrásokat. Ez a program az innovatív technológiák bevezetését ösztönzi a mezőgazdasági ágazatban, beleértve az állattartó épületek korszerűsítését. Támogatott projektek: intelligens gazdasági rendszerek telepítése (pl. automatizált etetés, monitoring rendszerek); fenntartható épületmegoldások alkalmazása, mint a zöld tetők vagy energiahatékony szigetelés. A támogatás akár 50-70 százalékos is lehet, különösen, ha a projekt fenntarthatósági célokat szolgál.
Igénybe vehetők a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatásai is, amelyek a mezőgazdasági termelők és állattartók fejlesztési lehetőségeit bővítik. A NAK különféle programokat és támogatásokat kínál az épületfejlesztéshez, modernizáláshoz és az állattartási körülmények javításához. Fontos megemlíteni a tanácsadás és pályázati segítség lehetőségét. A NAK tanácsadással is segíti a gazdálkodókat, hogy megfelelően tudják igénybe venni a különböző támogatási formákat.

Végül a Regionális fejlesztési programokról is szót kell ejteni. E program keretében az ország egyes régiói, különösen a kevésbé fejlett térségek, külön regionális támogatásokra pályázhatnak, hogy állattartó épületeiket korszerűsítsék és megfeleljenek a modern követelményeknek. A pályázók köre: elsősorban a hátrányos helyzetű területeken működő gazdák vehetik igénybe, akik az épületeik korszerűsítésével növelni tudják termelési kapacitásukat és javíthatják az állattartási körülményeiket.

A felsorolásokból kitűnik, hogy az állattartó épületek fejlesztéséhez számos támogatás érhető el Magyarországon, melyek célja, hogy segítse a gazdálkodókat modern és fenntartható technológiák alkalmazásában. A támogatások révén a gazdaságok energiahatékonyságát, az állatok jólétét és a termelés hatékonyságát növelhetik. Érdemes figyelni a különböző pályázati kiírásokat, amelyek folyamatosan jelennek meg, és fontos igénybe venni a tanácsadói szolgáltatásokat is, hogy minél hatékonyabban lehessen élni a támogatások nyújtotta lehetőségekkel.

Mi az különbség az épületeknél állatfajonként?

Az állattartó épületek kialakítása jelentősen eltér attól függően, hogy milyen állatfajokat tartanak bennük. Minden fajnak megvannak a speciális igényei, amelyeket az épületeknek biztosítaniuk kell, hogy optimális környezetet nyújtsanak az egészségükhöz, jólétükhöz és a hatékony termeléshez.

1. Szarvasmarha (tejelő és hízómarha)
•Térigény: A szarvasmarhák nagy állatok, ezért nagyobb teret igényelnek a mozgáshoz és pihenéshez. A padozatnak erősnek és kényelmesnek kell lennie, hogy elkerüljék a lábsérüléseket.
• Szellőzés: A marhák érzékenyek a hőstresszre, különösen a tejelő tehenek. Az épületeknek jól szellőzőknek kell lenniük, hogy elkerüljék a túlmelegedést nyáron, de ugyanakkor megfelelő szigetelést is kell biztosítani a téli hideg ellen.
• Etetési rendszerek: A tejelő tehenek számára különösen fontos a megfelelő etetési rendszer, hiszen a takarmányozás nagyban befolyásolja a tejtermelést. Az automatikus etetőrendszerek egyre gyakoribbak a modern gazdaságokban.
• Trágyakezelés: A nagy mennyiségű trágya hatékony eltávolítása és kezelése kulcsfontosságú. Sok helyen folyékony trágyakezelő rendszereket alkalmaznak.

2. Sertés
• Hőszabályozás: A sertések kevésbé képesek szabályozni a testhőmérsékletüket, ezért különösen fontos a megfelelő hőmérséklet fenntartása az épületekben. A sertésólak gyakran klímaberendezésekkel vannak ellátva, hogy elkerüljék a túlmelegedést és a lehűlést.
• Padló és férőhely: A padozatnak csúszásmentesnek és könnyen tisztíthatónak kell lennie, mivel a sertések hajlamosak a lábsérülésekre és a fertőzésekre. A padozat gyakran rácsos, hogy könnyebb legyen a trágyakezelés.
• Térszervezés: A tenyésztési célú épületek esetében fontos az elkülönítés: külön kell választani a kocákat, malacokat és hízósertéseket. A kocák számára fialóhelyiségek is szükségesek, ahol megfelelő fűtést biztosítanak a malacoknak.
• Etetési és itatási rendszerek: Automata etető- és itatórendszerek a modern sertésólak alapfelszereltségei, amelyek segítenek a munkaerő csökkentésében és a takarmányozás optimalizálásában.

3. Baromfi (tyúk, csirke, pulyka stb.)
•Tömegtermelés és ketrecrendszerek: A baromfiépületek általában nagy befogadóképességűek, hiszen a csirkéket és tyúkokat tömegével tartják. A hagyományos ketrecrendszerek mellett egyre elterjedtebbek a mélyalmos és szabadon tartásos rendszerek, amelyek több helyet biztosítanak az állatok számára.
• Szellőzés és világítás: A baromfik érzékenyek a hőmérséklet-ingadozásokra, ezért fontos a jól szellőztetett és megfelelően világított környezet. A mesterséges világítás szabályozása a tojáshozam növelésében is segíthet.
• Higiénia: A baromfiépületekben a betegségek gyorsan terjedhetnek, ezért a megfelelő higiéniai rendszerek és fertőtlenítési eljárások elengedhetetlenek.
• Takarmányozás: Automata etetőrendszerek és itatórendszerek szükségesek, hogy nagy mennyiségű állatot egyszerre lehessen etetni.

4. Juh és kecske
• Térigény: A juhok és kecskék általában nagyobb csoportokban élnek, és fontos, hogy megfelelő teret biztosítsanak számukra a mozgáshoz és pihenéshez.
• Hőszigetelés: Bár ezek az állatok jól alkalmazkodnak a hideghez, az épületeknek megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a széltől és az esőtől. Télen különösen fontos a száraz alom biztosítása.
• Szellőzés és páratartalom: Ezek az állatok érzékenyek a magas páratartalomra, amely légzőszervi betegségeket okozhat, így a megfelelő szellőztetés elengedhetetlen.
• Etetési rendszerek: A juhok és kecskék számára szükséges a könnyen hozzáférhető etetőhely, és fontos a takarmány minősége, hiszen a tejhozam és a húsminőség is nagyban függ ettől.

5. Ló
• Istállók kialakítása: A lovak nagy méretű állatok, így tágas, jól szellőző istállókra van szükségük. Az egyéni boxoknak elegendő mozgásteret kell biztosítaniuk.
• Higiénia és almozás: A megfelelően karbantartott alom kulcsfontosságú, hiszen a lovak lába érzékeny a fertőzésekre és a sérülésekre. Az alomnak száraznak és tisztának kell lennie.
• Szellőzés és fény: A lovak számára elengedhetetlen a jó szellőzés és a természetes fény. A friss levegő és napfény hiánya negatívan hathat az egészségükre és teljesítményükre.
• Mozgásigény: Az istállók mellett fontos, hogy a lovak számára megfelelő legelő vagy karám álljon rendelkezésre, ahol mozoghatnak.

Minden állatfajnak speciális igényei vannak, amelyekhez igazodni kell az épületek tervezésénél és kialakításánál. A megfelelő méretű tér, a szellőzés, a hőmérséklet-szabályozás, a higiénia és az etetési rendszerek mind kulcsfontosságúak az állatok jóléte és a gazdaság hatékonysága szempontjából. A modern technológia és automatizálás egyre inkább jelen van a különböző állattartó épületekben, hogy optimalizálják az állattartás körülményeit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban