2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újjáéled a műtrágyagyártás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Botos Tibor, 2015/01/28

Beruházások időszakát éli a hazai műtrágyapiac. Szükség is van rá, mivel évről évre kevesebb tápanyagot pótlunk vissza termőterületeinkbe, mint amennyit termelésünkkel kivonunk belőle.

A régió legnagyobb nitrogén-műtrágyagyára lesz Pétfürdőn – jelentette be decemberben Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. A fejlesztés több száz új munkahelyet jelent, a termékeket itthon és több mint tíz külföldi országban értékesítik. A fejlesztéssel várhatóan tízszázalékos energiacsökkentést ér el a cég, termelési kapacitása pedig 65 százalékkal nő. 2016 végétől 1 millió 650 ezer tonna műtrágya gyártását tervezik évente.

Bige László a legfontosabbnak a magyar piac ellátását nevezte, de hozzátette: a környező tíz országba, ahol saját cégeikkel jelen vannak, gond nélkül el tudnák adni a teljes termelésüket. A gyárbővítés azt jelentené, hogy a pétfürdői lenne a régió legnagyobb műtrágyagyára, 220 új munkahelyet teremtve. A fejlesztést várhatóan 2016 végén fejezik be.

Kulcstényező az energia

A bejelentés egy nehéz üzleti huzakodás után teszi ki a pontot. A hazai műtrágyapiacot ugyanis az elmúlt években a belső viták éppúgy feszültté tették, mint a külső, a viszonylag olcsó energia birtokában jó árakat ajánló keleti konkurencia térnyerése. Az energia más szempontból is kulcstényező – komoly károkkal szembesülnének a hazai gyártók, ha Moszkva netán elzárná a gázcsapokat. Amennyiben mégis sor kerülne az Ukrajnán keresztül történő szállítás leállása miatt az ipari felhasználás korlátozására, akkor az évi 500 millió köbméter gázt igénylő Nitrogénműveknek némi védettséget jelent, hogy olyan, négyes szintű besorolása van, amely szerint csak az utolsó körben zárnák el a cég irányában a vezetékeket. (A 2009. januári orosz–ukrán gázárkonfliktus alkalmával a magyar kormány csak az egyes-kettes szintre sorolt felhasználóknál rendelt el korlátozást.) Az évi 1,1 millió tonnát előállító nitrogénműtrágya-gyárnak nincsenek kihasználatlan kapacitásai, és a teljes termelésnek megvan a piaca.

A nitrogénalapú műtrágyák magyar piacának 70 százalékát kiszolgáló Nitrogénműveknek bármilyen korlátozás miatti esetleges termeléscsökkenése a többszereplős piac ellenére is egyensúlytalanságot okozna az agrárium ellátásában. Ezt fokozhatja, hogy a gázcsapok elzárása a folyamatos orosz szállításra jobban rászoruló horvát és szlovák gyártókat kapacitásaik kiesése miatt keményebben érintené, mivel ezekben az országokban első körben az ipari nagyfogyasztóknál rendelik el a használati korlátozást.

Hozamnövelés

Márpedig a műtrágyaellátás a mezőgazdaságban napjainkra kemény kulcstényezővé vált, mivel a növekvő élelmiszerigény folyamatos talajerő-utánpótlás nélkül aligha valósítható meg. A Kleffmann Group – amely több mint 20 éve működik Magyarországon és évről évre fontos információkkal látja el a piacot, legyen szó növényvédelemről, vetőmagról, műtrágyáról, gépekről vagy egyéb, a mezőgazdaságot érintő területről – felmérése is ezt igazolja.

A termésszint kialakításában a biológiai alapok (fajtatulajdonság), a tápanyag-utánpótlás, az agrotechnika és a növényvédelem nagyságrendileg azonos arányban vesznek részt. A fenti tényezők megfelelő változtatása a hozam növekedését eredményezi. Mivel a föld lakossága folyamatosan növekszik, egyre több termést kell produkálnunk a rendelkezésre álló mezőgazdasági területeken. A növénynemesítés egyre nagyobb potenciállal rendelkező fajtákat állít elő, egyre pontosabban ismerjük a növények élettani folyamatait, egyre precízebb mennyiségben és időpontban tudjuk adagolni a tápanyagokat, az agrotechnikai módszerek helyes megválasztásával pedig a növények számára optimális életkörülményeket teremthetünk. A hozam növelésére tehát többféle lehetőség is adott.

A fent említett tényezők közül kis eltéréssel ugyanakkor legnagyobb arányban a tápanyag-utánpótlás a legmeghatározóbb. Ne feledjük a Liebig-féle minimumtörvényt, miszerint a termés nagyságát mindig az a tápanyag korlátozza, amelyik a szükséglethez viszonyítva a legkisebb mértékben áll rendelkezésre. Ha ennek arányát növeljük, a termés is egyenes arányban fog mindaddig növekedni, ameddig egy másik tápanyag nem kerül minimumba. Fontos megjegyezni, hogy az optimális adagnál lényegesen kevesebb vagy lényegesen több műtrágyamennyiség egyaránt veszélyezteti a jó hasznosulást és a gazdaságos hatékonyságot.

Korszerűbb módszerek

Hazánkban a több mint 4 millió hektár teljes megművelt területen összesen közel 1,4 millió tonna mononitrogén, NPK-alapú komplex (beleértve a csak P- és K-alapú műtrágyákat is) és mikrogranulált műtrágyát használtak fel.

A hazai talaj- és időjárási viszonyaink között a nitrogén-műtrágyázás hatékonysága a legnagyobb. Köz­tudomású, hogy legnagyobb arányban a nitrogéntartalmú készítményeket használják a gazdák. A felhasználásnak két jellemző munkacsúcsa az alaptrágya és a fejtrágya kijuttatásának időszaka: ősszel szeptember első és október utolsó hetében, tavasszal március elején és április végén.

A mikrogranulált műtrágyákat tavaly a legnagyobb területen kukoricában juttatták ki a gazdák, ezt követően napraforgóban, kalászosokban, repcében és elenyésző arányban egyéb kultúrákban is. Felhasználásuk egy év alatt közel megháromszorozódott: 2013-ban országos szinten már 265 ezer hektáron végeztek velük tápanyag-utánpótlást. Használatuk gyakorisága kedvező tulajdonságuknak – nagyobb fajlagos felület, nagyobb hatékonyság, azonnali elérhetőség a gyökerek számára, drasztikusan csökkenő szállítási költség – köszönhetően várhatóan tovább fog növekedni a jövőben.

A lombtrágyák és biostimulátorok használata egyre nagyobb hangsúlyt kap nemcsak a kertészeti, hanem a szántóföldi kultúrákban is. Előbbi országosan felhasznált mennyisége tavaly több mint 7000 tonna, utóbbi mennyisége közel 1200 tonna volt. Igaz, hogy minden tápelem pótolható levélen keresztül is lombtrágyákkal, azonban a makroelemek ily módon történő hasznosulása átlagosan alulmúlja a gyökéren keresztül történő felvételt. Jelentőségük tehát elsősorban a mikroelemek pótlásában van. A lombtrágya-készítményeknél kiemelkedő jelentősége van a tökéletes vízoldhatóságnak, mivel a nem oldat formában jelenlévő tápanyagot a növények levélen keresztül képtelenek felvenni. Az utóbbi időkben egyre terjedőben van a természetes eredetű, szerves anyagokat, növényi kivonatokat, vitaminokat tartalmazó növekedésszabályzók, a biostimulátorok használata.

A szakma egyébként általánosságban is aggódik a talajerőpótlás visszaesése miatt. Egy tanácskozáson ősszel Czerván György, a földművelésügyi tárca államtitkára elmondta, a talajok tápanyagmérlege szerint a ’90-es évek óta – sajnos – több tápanyagot veszünk ki a termőföldből, mint amennyit pótolunk. Ezt sajnos az sem ellensúlyozza, hogy a felhasználás azóta, ha mérsékelten is, de emelkedik (összes hatóanyag-felhasználás a 2009. évi 60 kg/ha-ról 2013-ra 93 kg/ha-ra nőtt!).

Magyarországon a műtrágya felhasználása nemcsak a fejlett nyugati, de még a szomszédos (pl. Lengyelország, Románia stb.) országokhoz képest is elmarad. A nehézségeket fokozza, hogy a hazai termőföld területe évente 2000–2500 hektárral csökken, több mint 2 millió hektárt tesznek ki az eróziónak kitett területek, miközben talajaink termőképessége több mint két évtizede csökken, a műtrágya- és szervestrágya-használat aránya pedig jóval elmarad a kívánatostól (az EU-országokban az ásványi/szerves trágya aránya 1/1).

érdemes szóját termeszteni

A tanácskozáson felhívták a figyelmet a nagy tápanyagigényű szója világpiacon betöltött növekvő jelentőségére is. A világ szójatermelésének (~308 millió tonna) negyedét Kína vásárolja meg, ami folyó gazdasági évben 73 millió tonnát jelent, és ami 2 évvel ezelőtt még csak 60 millió tonna volt, 2020-ra pedig az igény meghaladja a 100 millió tonnát. Mi indokolja ezt a nagyarányú növekedést? Az, hogy a világ minden második sertését Kínában nevelik, ami óriási igényt indukál a különféle takarmányok iránt (1 kg hús előállításához 4 kg takarmányra van szükség!). Ez pedig a szóját, mint takarmánynövényt a kukorica mellett a világpiacon a legkeresettebb termények közé emeli. A fogyasztói jövedelmek emelkedése és az egyre növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása okán középtávon a főbb növényi és állati eredetű termékek globális felhasználásának jelentős (12–34%) növekedésére lehet számítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza