Újjáéled a műtrágyagyártás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Botos Tibor, 2015/01/28

A régió legnagyobb nitrogén-műtrágyagyára lesz Pétfürdőn – jelentette be decemberben Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa. A fejlesztés több száz új munkahelyet jelent, a termékeket itthon és több mint tíz külföldi országban értékesítik. A fejlesztéssel várhatóan tízszázalékos energiacsökkentést ér el a cég, termelési kapacitása pedig 65 százalékkal nő. 2016 végétől 1 millió 650 ezer tonna műtrágya gyártását tervezik évente.

Bige László a legfontosabbnak a magyar piac ellátását nevezte, de hozzátette: a környező tíz országba, ahol saját cégeikkel jelen vannak, gond nélkül el tudnák adni a teljes termelésüket. A gyárbővítés azt jelentené, hogy a pétfürdői lenne a régió legnagyobb műtrágyagyára, 220 új munkahelyet teremtve. A fejlesztést várhatóan 2016 végén fejezik be.

Kulcstényező az energia

A bejelentés egy nehéz üzleti huzakodás után teszi ki a pontot. A hazai műtrágyapiacot ugyanis az elmúlt években a belső viták éppúgy feszültté tették, mint a külső, a viszonylag olcsó energia birtokában jó árakat ajánló keleti konkurencia térnyerése. Az energia más szempontból is kulcstényező – komoly károkkal szembesülnének a hazai gyártók, ha Moszkva netán elzárná a gázcsapokat. Amennyiben mégis sor kerülne az Ukrajnán keresztül történő szállítás leállása miatt az ipari felhasználás korlátozására, akkor az évi 500 millió köbméter gázt igénylő Nitrogénműveknek némi védettséget jelent, hogy olyan, négyes szintű besorolása van, amely szerint csak az utolsó körben zárnák el a cég irányában a vezetékeket. (A 2009. januári orosz–ukrán gázárkonfliktus alkalmával a magyar kormány csak az egyes-kettes szintre sorolt felhasználóknál rendelt el korlátozást.) Az évi 1,1 millió tonnát előállító nitrogénműtrágya-gyárnak nincsenek kihasználatlan kapacitásai, és a teljes termelésnek megvan a piaca.

A nitrogénalapú műtrágyák magyar piacának 70 százalékát kiszolgáló Nitrogénműveknek bármilyen korlátozás miatti esetleges termeléscsökkenése a többszereplős piac ellenére is egyensúlytalanságot okozna az agrárium ellátásában. Ezt fokozhatja, hogy a gázcsapok elzárása a folyamatos orosz szállításra jobban rászoruló horvát és szlovák gyártókat kapacitásaik kiesése miatt keményebben érintené, mivel ezekben az országokban első körben az ipari nagyfogyasztóknál rendelik el a használati korlátozást.

Hozamnövelés

Márpedig a műtrágyaellátás a mezőgazdaságban napjainkra kemény kulcstényezővé vált, mivel a növekvő élelmiszerigény folyamatos talajerő-utánpótlás nélkül aligha valósítható meg. A Kleffmann Group – amely több mint 20 éve működik Magyarországon és évről évre fontos információkkal látja el a piacot, legyen szó növényvédelemről, vetőmagról, műtrágyáról, gépekről vagy egyéb, a mezőgazdaságot érintő területről – felmérése is ezt igazolja.

A termésszint kialakításában a biológiai alapok (fajtatulajdonság), a tápanyag-utánpótlás, az agrotechnika és a növényvédelem nagyságrendileg azonos arányban vesznek részt. A fenti tényezők megfelelő változtatása a hozam növekedését eredményezi. Mivel a föld lakossága folyamatosan növekszik, egyre több termést kell produkálnunk a rendelkezésre álló mezőgazdasági területeken. A növénynemesítés egyre nagyobb potenciállal rendelkező fajtákat állít elő, egyre pontosabban ismerjük a növények élettani folyamatait, egyre precízebb mennyiségben és időpontban tudjuk adagolni a tápanyagokat, az agrotechnikai módszerek helyes megválasztásával pedig a növények számára optimális életkörülményeket teremthetünk. A hozam növelésére tehát többféle lehetőség is adott.

A fent említett tényezők közül kis eltéréssel ugyanakkor legnagyobb arányban a tápanyag-utánpótlás a legmeghatározóbb. Ne feledjük a Liebig-féle minimumtörvényt, miszerint a termés nagyságát mindig az a tápanyag korlátozza, amelyik a szükséglethez viszonyítva a legkisebb mértékben áll rendelkezésre. Ha ennek arányát növeljük, a termés is egyenes arányban fog mindaddig növekedni, ameddig egy másik tápanyag nem kerül minimumba. Fontos megjegyezni, hogy az optimális adagnál lényegesen kevesebb vagy lényegesen több műtrágyamennyiség egyaránt veszélyezteti a jó hasznosulást és a gazdaságos hatékonyságot.

Korszerűbb módszerek

Hazánkban a több mint 4 millió hektár teljes megművelt területen összesen közel 1,4 millió tonna mononitrogén, NPK-alapú komplex (beleértve a csak P- és K-alapú műtrágyákat is) és mikrogranulált műtrágyát használtak fel.

A hazai talaj- és időjárási viszonyaink között a nitrogén-műtrágyázás hatékonysága a legnagyobb. Köz­tudomású, hogy legnagyobb arányban a nitrogéntartalmú készítményeket használják a gazdák. A felhasználásnak két jellemző munkacsúcsa az alaptrágya és a fejtrágya kijuttatásának időszaka: ősszel szeptember első és október utolsó hetében, tavasszal március elején és április végén.

A mikrogranulált műtrágyákat tavaly a legnagyobb területen kukoricában juttatták ki a gazdák, ezt követően napraforgóban, kalászosokban, repcében és elenyésző arányban egyéb kultúrákban is. Felhasználásuk egy év alatt közel megháromszorozódott: 2013-ban országos szinten már 265 ezer hektáron végeztek velük tápanyag-utánpótlást. Használatuk gyakorisága kedvező tulajdonságuknak – nagyobb fajlagos felület, nagyobb hatékonyság, azonnali elérhetőség a gyökerek számára, drasztikusan csökkenő szállítási költség – köszönhetően várhatóan tovább fog növekedni a jövőben.

A lombtrágyák és biostimulátorok használata egyre nagyobb hangsúlyt kap nemcsak a kertészeti, hanem a szántóföldi kultúrákban is. Előbbi országosan felhasznált mennyisége tavaly több mint 7000 tonna, utóbbi mennyisége közel 1200 tonna volt. Igaz, hogy minden tápelem pótolható levélen keresztül is lombtrágyákkal, azonban a makroelemek ily módon történő hasznosulása átlagosan alulmúlja a gyökéren keresztül történő felvételt. Jelentőségük tehát elsősorban a mikroelemek pótlásában van. A lombtrágya-készítményeknél kiemelkedő jelentősége van a tökéletes vízoldhatóságnak, mivel a nem oldat formában jelenlévő tápanyagot a növények levélen keresztül képtelenek felvenni. Az utóbbi időkben egyre terjedőben van a természetes eredetű, szerves anyagokat, növényi kivonatokat, vitaminokat tartalmazó növekedésszabályzók, a biostimulátorok használata.

A szakma egyébként általánosságban is aggódik a talajerőpótlás visszaesése miatt. Egy tanácskozáson ősszel Czerván György, a földművelésügyi tárca államtitkára elmondta, a talajok tápanyagmérlege szerint a ’90-es évek óta – sajnos – több tápanyagot veszünk ki a termőföldből, mint amennyit pótolunk. Ezt sajnos az sem ellensúlyozza, hogy a felhasználás azóta, ha mérsékelten is, de emelkedik (összes hatóanyag-felhasználás a 2009. évi 60 kg/ha-ról 2013-ra 93 kg/ha-ra nőtt!).

Magyarországon a műtrágya felhasználása nemcsak a fejlett nyugati, de még a szomszédos (pl. Lengyelország, Románia stb.) országokhoz képest is elmarad. A nehézségeket fokozza, hogy a hazai termőföld területe évente 2000–2500 hektárral csökken, több mint 2 millió hektárt tesznek ki az eróziónak kitett területek, miközben talajaink termőképessége több mint két évtizede csökken, a műtrágya- és szervestrágya-használat aránya pedig jóval elmarad a kívánatostól (az EU-országokban az ásványi/szerves trágya aránya 1/1).

érdemes szóját termeszteni

A tanácskozáson felhívták a figyelmet a nagy tápanyagigényű szója világpiacon betöltött növekvő jelentőségére is. A világ szójatermelésének (~308 millió tonna) negyedét Kína vásárolja meg, ami folyó gazdasági évben 73 millió tonnát jelent, és ami 2 évvel ezelőtt még csak 60 millió tonna volt, 2020-ra pedig az igény meghaladja a 100 millió tonnát. Mi indokolja ezt a nagyarányú növekedést? Az, hogy a világ minden második sertését Kínában nevelik, ami óriási igényt indukál a különféle takarmányok iránt (1 kg hús előállításához 4 kg takarmányra van szükség!). Ez pedig a szóját, mint takarmánynövényt a kukorica mellett a világpiacon a legkeresettebb termények közé emeli. A fogyasztói jövedelmek emelkedése és az egyre növekvő népesség élelmiszerrel való ellátása okán középtávon a főbb növényi és állati eredetű termékek globális felhasználásának jelentős (12–34%) növekedésére lehet számítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai