Kategória: Agrárgazdaság, Állattenyésztés | Szerző: (Hajtungy), 2024/11/13
Negyedszázada, hogy először hallottam a Győri „Előre” Htsz haltermékeiről, amelyek ekkor még csak elsődleges feldolgozáson mentek keresztül. Azóta sok víz lefolyt a Mosoni Dunán is, és ez idő alatt a cég, véleményem szerint, az ország legjobb halfeldolgozó vállalkozásává fejlődött. A robbanásszerű fejlődés nagy mértékben Szilágyi Gábor nevéhez, munkásságához köthető, hiszen a cég ügyvezető igazgatója éppen két évtizede dolgozik Kisbajcson. A Győri „Előre” Htsz nevét ma már nem találjuk a cégjegyzékben, ugyanis a jogutód cég elnevezése Bajcshal Kft. A névváltoztatás is jelzi, hogy a vállalkozás a kor kihívásainak minden szinten meg tud felelni.
A Bajcshal Kft. – mondjuk ki – az országban egyedülálló termékpalettával dicsekedhet. A dicsekedés szót Szilágyi Gábor persze, azonnal visszautasítja, mert szerinte – miként a titulus – nem ez a fontos. A legfontosabb ugyanis az, amit a cég honlapján hirdet: „Cégünk kiemelten fontosnak tartja, hogy az üzemünkből csak egészséges, hormonoktól, hozamfokozóktól, mesterséges anyagoktól mentes, friss haltermékek kerüljenek ki. Üzemünk IFS élelmiszer-biztonsági szabvány szerint dolgozik, amely átfogja az élelmiszer készítés teljes folyamatát, ezzel biztosítva azt, hogy a tanúsítvánnyal rendelkező élelmiszerek élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalanok legyenek. A vállalkozás 2022. október 1-jétől Bajcshal Kft. néven folytatja a tevékenységét, de csak a nevünk változott, 1954 óta változatlan az elkötelezettségünk a minőség mellett.”
Szilágyi Gábor
ügyvezető igazgató
Szilágyi Gábor halászati szakmérnöki végzettséggel, fiatal szakemberként Siófokról, a Balatoni Halgazdaságtól került Kisbajcsra, a Győri „Előre” Htsz élére, ugyanis a Htsz akkori vezetője, Vida András nyugdíjba ment, és a céget a V95 Kft. tulajdonosi köre vásárolta meg. Nagy kihívást jelentett a cég vezetése, mert szinte a nulláról indultak a feldolgozást illetően. De Gábor nem ijedt meg a feladattól. A kezdetleges, lerobbant műszaki állapotban sokkal inkább a lehetőségeket látta meg, mint a nehézségeket. Ebben az elhatározásában a családi háttere és a cégtulajdonosok bizalma is erősítette. A családi háttérről annyit érdemes elmondani, hogy a tavaly elhunyt édesapja, Szilágyi István a Duna ercsi szakaszán halász szakemberként dolgozott, s a hal iránti szeretetet már egészen fiatalon beoltotta a két fiúgyermekébe, Gáborba és Ákosba. Ákos ma is az egyik legjobb tokhalszaporítója az országnak, és szorosan együtt dolgozik a bátyjával.
A cégnek kialakult vevőköre volt, de a technológia, az infrastruktúra színvonala az akkori kor alsó szintjén helyezkedett el. A vállalkozásnak minden engedélye megvolt a haltermékek gyártásához, csak éppen a feltételek hiányoztak az előre lépéshez, a fejlődéshez. Az ügyvezető hálásan gondol vissza az uniós pályázatok első megjelenési időszakára, mert ezek nélkül a támogatások nélkül nem tudták volna a fejlesztéseket megvalósítani. A tulajdonosok is zöld utat adtak ahhoz, hogy 50-60 százalékos támogatottsági szinttel megkezdhette a beruházások megvalósítását. Persze, kis lépésekkel kezdték meg a fejlesztéseket, ami azt jelentette, hogy először a hűtőkapacitást bővítették. (Csak zárójelben: a hűtőkapacitásból ma sincs elegendő, ennek fejlesztése folyamatos feladat.)
Az mondható, hogy 2007-2008-ban a kisebb léptékű pályázatokon nyertek, de 2009-2013-ig már a nagy beruházásokat is meg tudták valósítani, aminek köszönhetően már a teljes technológia korszerűsítését, megújítását is végrehajtották. Ezt követően egy kis szünetet tartottak annak érdekében, hogy a finanszírozási hátteret megerősítsék. Öt év után, 2018-2019-ben azonban újabb nagy változtatás mellett döntöttek, s az egész feldolgozó üzemet a 2014-es tervek, elképzelések alapján olyan mértékben alakították át a technológián keresztül az épületek szintjéig, aminek köszönhetően a Bajcshal Kft. is megérkezett a 21. századba. Ma már olyan feldolgozó gépekkel, kiszolgáló berendezésekkel, épületi infrastruktúrával rendelkeznek, amivel minden magas szintű gyártási, fogyasztói igényt ki tudnak elégíteni, mégpedig hosszútávon. Ma már nem kell a korszerűtlen technológia okozta problémákkal foglalkoznia a cégnek, elég a karbantartásra, a szükséges alkatrész cserékre odafigyelni.
Az üzem több ezer tonna hal feldolgozására alkalmas kapacitással rendelkezik, de karácsonykor ez a kapacitás is szűkösnek bizonyul, miközben az évközi igényeket kényelmesen kiszolgálják. Sajnálatos, hogy a 6,7 kilogramm/fő/év hazai halfogyasztással az Európai Unióban az utolsó helyen állunk, mivel a magyar ember leszokott a halételek fogyasztásáról, a baromfi és a sertéshús a legnépszerűbb az étrenden. A fogyasztók drágállják a hal, a haltermékek, és a halételek árait, holott, ha végig gondolnák, hogy a piaci méretű hal termelése két-három évig eltart, ami jelentős termelési költségeket emészt fel, akkor megértenék, hogy a hal ára nem magas. Gyorsan tegyük ehhez hozzá, hogy a rendszeresen, hetente legalább egy alkalommal elfogyasztott halétel jelentős mértékben hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, és meghosszabbítja az életünket, ami által kevesebb gyógyszert kell megvennünk, s ami szintén költséghatékonnyá, mondhatni olcsóbbá teszi a hal fogyasztását.
Kisbajcson is küzdenek azzal, hogy igen hektikus a piac, hiszen évente két alkalommal, húsvétkor, de leginkább karácsony idején lendül fel a hal iránti kereslet, míg év közben a gyártási kapacitások egy része kihasználatlan. Mivel ekkora a különbség a karácsonyi időszak és az év többi hónapja között, igen nehéz egy olyan korszerű üzemet eredményesen működtetni, amely a legkorszerűbb technológiával van felszerelve. Ahogy az ügyvezető is fogalmazott, nekik sikerült legalább az év utolsó negyedét úgy alakítani, hogy a forgalmuk 40 százalékát ebben az időszakban realizálják. Sajnos, a magyar családok először a halról mondanak le, ha megszorul a családi kassza, mert a hal nem a hétköznapi étrend része. S ezt a mostani években is erősen megérezték a hazai halfeldolgozók. A jövő azonban reményt keltő, mert a horgász piac mellett (ez a haltelepítések szempontjából igen fontos az ágazatnak) a feldolgozott haltermékek piaca fog tovább nőni, mert elfogynak azok a halkedvelő fogyasztók, akik élő halat visznek haza, és otthon dolgozzák fel a pontyot, a harcsát, a csukát, a balint, az amurt, a busát, és még sorolhatnánk.
A fogyasztónak azt is tudomásul kell vennie, hogy egy ilyen korszerű feldolgozóban állandó jelleggel több mint ötven család keresi a kenyerét, míg az év közbeni külső munkaerőközvetítőktől igénybe vett dolgozók létszáma is megközelíti a negyvenet. Karácsonykor viszont 120 főre duzzad a létszám annak érdekében, hogy a megnőtt igényeket maximálisan ki tudják szolgálni. A munkaerő megtartása pedig nagy felelősség a vezetőség számára, ezért is elsődleges szempont, hogy a partnereket és a dolgozókat a megállapodások szerint időben kifizessék. Az ügyvezető büszke lehet arra, hogy az ígéreteknek eleget tudtak tenni úgy, hogy életben is maradtak.
Ám az utóbbi két-három évben nem sikerült eredményesen gazdálkodni, aminek okai a covid-járvány megjelenése, a háborúk kitörése, és az azt követő energia-, alapanyag-, csomagolóanyagár, és egyéb költségtényezők drasztikus megemelkedése. A helyzetet súlyosbította a bérköltségek, üzemanyagárak komoly növekedése is. Tudomásul kell venni, hogy az árszintek már nem fognak visszatérni a 2020-as évek árszintjéhez, ami azért probléma, mert a megnövekedett költségszinteket nem lehetett a termékek áraiban érvényesíteni. Az árak emelésében ugyanis a piac nem hajlandó többet elfogadni, s ha a helyzet így marad, akkor az lesz az eredménye, hogy az édesvízi halfeldolgozás nem lesz rentábilis. Minden más halászati, mezőgazdasági és a feldolgozóipari területen dolgozó cégek, termelők kaptak nem beruházás célú, vissza nem térítendő, krízis típusú támogatást, kompenzációt a piaci anomáliák kezelésére, a halfeldolgozás viszont nem részesült ebben a segítségben, holott a minden területen megjelent drasztikus áremelkedés érzékenyen érintette a halfeldolgozókat is.
Az ügyvezető nem véletlenül jegyezte meg, hogy igen költségérzékenyen dolgoznak, minden forint kiadására odafigyelnek, aminek következtében az elmúlt két évtizedben sikerült a nulláról elindulni, és eljutni a jelenlegi fejlettségi szintre, de ez a fejlődés most megtorpant. Pedig 20 százalék fölött van a saját napenergia felhasználásuk, a vizet többször használják fel, és takarékos hűtési technológiával dolgoznak. A megépített hűtőtárolók azért takarékosak, mert mindig vastagabb szigetelést választottak, mint ami az adott hőfokra szükséges lenne. Mondhatjuk, hogy minden területen a hosszú távú megtakarításra is koncentráltak a beruházások megvalósításakor, s ennek ellenére is nehéz olyan szinten működtetni a feldolgozót, hogy legalább ne legyenek veszteségesek.
Mindeközben a friss hal termékpiacon mások számára is iránymutató, példaértékű minőséget képviselnek a Bajcshal logóval ellátott termékek, ugyanakkor idehaza az utóbbi években sok kis halfeldolgozó támogatásból létesült, de ezek az vállalkozások kényszerhelyzetben végzik a munkájukat. Egyrészt azért, mert most tanulják a szakmát, másrészt értékesítési kényszerben vannak a támogatások visszafizetése miatt, mivel, ha nincs egy bizonyos árbevétele a cégnek, akkor a támogatási összegeket vissza kell fizetniük. Ez pedig a nagy és stabil halfeldolgozó cégeknek rontja a piaci helyzetét, mert ezek a kis cégek jelentősen alá mennek a termékek árainak, így elvész a kis profit is.
A friss hal termékek piacát sokféle hatás éri. A haltermelés oldaláról a külpiaci hatások elkerülhetetlenek, s a klímaváltozás is komoly kihívásokat okoz a haltermelőknek. Nem is gondolnánk, hogy egy meleg tél esetében kisebb igény mutatkozik az édesvízi halak, és termékek iránt, mert az Északi tengerről is relatíve nagy mennyiségű halat tudnak lehalászni, amely halmennyiség megjelenik az európai piacon. De ezt nem lehet előre betervezni, miként azokat az eseményeket sem, mint a covid járvány és a háborúk kitörése, ami az energiaellátást teszi bizonytalanná, kiszámíthatatlanná.
A Bajcshal Kft. szerencsére nincs kitéve az élő halpiacnak, mert egy tulajdonosi kézben van a feldolgozó a nagyatádi V95. Kft. néven működő tógazdasággal. A nagyatádi tógazdaságban 300 hektár vízterületen termelik a halat az intenzív afrikai harcsatelep mellett. Gábor mindkét céget irányítja, de gyorsan hozzá kell tenni, hogy a hallal piaci árszinten, alapon számolnak el egymással. Ez az együttműködés azonban nagy biztonságot is jelent mindkét cégnek, mert a nehéz időszakban is jól működnek a piaci kapcsolatok. Ennek is köszönhető, hogy a mai napig talpon vannak, és a cégcsoport az egyik vezető vállalkozása a hazai akvakultúrának.
Az ügyvezető, már csak a végzettsége miatt is, aktívan foglalkozik a haltermeléssel is. Ebben kiváló partnere a tógazdaság vezetője, Boros Attila, aki szép birodalmat épített ki a telepen. A klímaváltozás eddig nem tapasztalt problémákkal állítja szembe a hazai haltermelőket, s ez a nagyatádi telepet sem kerüli el. A felmelegedett vízben másként viselkednek a termelt halfajok, mert nem könnyen viselik el a 30-32 Celsius fokos vizet, és nem könnyű a halállományt életben tartani. Nem véletlen, hogy az egyetemi kutatókkal szoros kapcsolatot tartanak a különböző új termelési adatok begyűjtésére, az adatok elemzésére annak érdekében, hogy a termelési technológiát a megváltozott klímaviszonyokhoz igazodóan tudják változtatni. Sok még a megválaszolatlan kérdés, különösen a dunántúli völgyzáró gátas tógazdaságoknál, mert ezeknél a tavaknál egyre gyakrabban kell vízhiánnyal, aszállyal számolni. Egyébként az intenzív gazdaság megépítését azért szorgalmazták a tógazdaság telephelyén, hogy annak vízellátása biztonságos legyen még akkor is, ha a víz előtisztításra szorul. Ugyanakkor az afrikai harcsa a halfeldolgozásban meghatározó szerepet kapott, mert kiváló halételeket lehet belőle készíteni.
A megtermelt halat a saját hét halboltjukban is értékesítik. Év közben a nem tradicionális halfogyasztó környezetben nem gazdaságos a halboltot nyitva tartani, miközben karácsonykor több halat is tudnának eladni. De a halfogyasztás növelése is célja a cégnek, ezért is fontos a halboltokat nyitva és fenntartani. A Győr és környékbeli halboltokban egyébként egész évben tisztességes forgalmat bonyolítanak, mert a fogyasztók már megszokták a Bajcshal márkanévvel ellátott jó minőségű és ízletes haltermékeket.
Az igazgató a gazdasági környezettel kapcsolatban jegyezte meg, hogy az Európai Unió szigorú környezetvédelmi, fenntarthatósági, zöld szabályozása miatt versenyhátrányba kerülnek a magyar cégek azokkal szemben, akiknek nem kell ezeknek az előírásoknak megfelelniük. Ezek az import ázsiai termékek jóval gyengébb minőségűek, és sokkal olcsóbban jelennek meg az uniós és a magyar piacon, ami árletörő hatással van a magyar termékekre.
A haltermékekről szólva az igazgató elmondta, hogy a friss halszelet és halfilé fogy el a legnagyobb mennyiségben. A saját megtermelt halfajokból széles skálán mozog az halételek készítése. A halászlé termékcsaládjukban hat féle termék kapható, ez már nagyon keresett a fogyasztók körében. Többféle halat füstölnek, amiből az afrikai harcsa teszi ki a legnagyobb volument, s amit a szálkamentessége és az ízvilága miatt könnyű megszerettetni a fogyasztókkal. Új termék a szeletelt füstölt hal, és tokféléket is füstölt formában kínálják.
Friss hír, hogy a szeletelt, füstölt tokhaluk két csillagot kapott az idei, augusztusban megrendezett londoni Great taste-n, azaz a nagy kóstoló versenyen. (Csak zárójelben: a szakértő zsűri vakon kóstolja a benevezett ételeket úgy, hogy nem ismerik sem a gyártót, sem a csomagolást, és csak maximum három csillagot osztanak ki ebben a kategóriában. A két csillag tehát igen magas elismerést jelent a cégnek.)
A termékpalettán a halsaláták, halpástétomok, és a kaviár is megtalálható. A kaviár a csúcstermékük, ami jelenleg kecsege, vágótok, és szibériai tok ikráiból készül, de egy-két éven belül a viza kaviárral is megjelennek a piacon. A kaviárok is Great taste díjasok, 2019-ben a Classic szibériai kaviár, 2021-ben pedig az Osetra kaviár (ez a Magyarországon őshonos vágótok terméke) is csillagot nyert a versenyen. A cég egyik különleges terméke a Szigetköz egyik helyi specialitása, a panírozott ecetes hal. Ezt a terméket elsősorban a győri és mosonmagyaróvári vásárlók keresik, de az utóbbi időben megfigyelhető, hogy országszerte egyre többen érdeklődnek a marinírozott haltermék iránt.
S ha már a csillagokról szó volt, meg kell említeni, hogy a híres Bocuse d’Or 2016-ban Budapesten rendezett szakácsversenyen Széll Tamás a Bajcshal kecsege és a kecsege kaviár termékével érte el a nagy sikert, és győzött a versenyen. Ez azért nagy szó, mert különleges elvárásoknak kellett a haltermékeknek megfelelniük, különben nem lehettek volna a verseny beszállítói. A Bajcshal kiválóan helyt állt, és az óta is a magas elvárásoknak megfelelően készítik el a termékeiket. Nem véletlen, hogy a cég számos nívós étterem és szálloda rendszeres beszállítója.
Bár az igazgató még 56 évesen ereje teljében dolgozik, de már most építi a vezetői utánpótlás csapatát. Egy ember csak úgy tudja a céget jól irányítani, ha kiváló szakemberekkel veszi körbe magát. Gábor ezt tette, ezért a vezetői utánpótlással már nem lesznek gondok, mert már ma is jól működnek az egységek az igazgató vigyázó szeme nélkül is. Ez persze, nem jelenti azt, hogy Gábor ne az üzem körbejárásával kezdené a napját, mert így lehet leginkább megbeszélni a napi teendőket, megoldani a problémákat, a régi recepteken javítani, és új termékek receptjét kitalálni. Az igazgató a gondos gazda magatartását még otthonról hozta, mivel az édesapa példáján megtanulta, hogy csak közösségben lehet nagyot alkotni.
Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban
Hírlevél feliratkozásA kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza