Felbolydult a gabonapiac – mire lesz elég ez a mennyiség és minőség?

Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | Szerző: B. K., 2024/11/14

A 2024/2025-ös gabonaszezon indulásakor a legtöbbször az időjárás hatásairól volt szó: a korai érésnek köszönhetően idén minden eddiginél korábban, július 25-én jelentette be az Agrárminisztérium, hogy gyakorlatilag befejezték a nyári aratást a gazdálkodók, és a termés nagy része már a tárolókban van. Az őszi búza betakarított területe 864,5 ezer hektárt, termésmennyisége 5 millió tonnát tett ki, míg termésátlaga megegyezik a tavalyival, országosan 5,8 tonna/hektár volt. Ezek az adatok önmagukban egy nyugodt szezont is sejtethetnének, hiszen – ahogyan az aratás végén Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta – az étkezési búza kategóriába sorolható termés is elegendő az 1,1 millió tonna körüli hazai éves őrlési szükséglet kielégítésére.

Ráadásul a gabonapiacot a korábban vártnál jobb állapotban érte az aratás: sokak azt várták, hogy az ótermés – a búzáé és a kukoricáé is – beragad a raktárakba, de a kombájnok megindulása idején kiderült, hogy a reméltnél sokkal jobban pörgött a búzaexport, igaz az árak alacsonyak voltak. A gabonakivitel a tavalyi év második felében pörgött fel, akkor 2022 hasonló időszakához képest 58 százalékkal nagyobb mennyiséget vittek ki a magyar exportőrök. Csak a tavalyi második fél évben összességében 3,3 millió tonna termény hagyta el az országot. Az ütem idén sem lankadt, hiszen az idei első negyedévben újabb 2,1 millió tonna gabonát szállítottak ki Magyarországról. Külön örömet jelentett, hogy az első háromhavi export felének célországa Olaszország volt, ami azért is okozott nagy megnyugvást a szakmai berkekben, mert ez a fontos piac az ukrán gabonadömping idején elveszni látszott.

Az időjárás elvitte a minőséget 

A búza minősége azonban jóval gyengébb lett, mint szokott – mondta az Agráriumnak Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Gabonaszövetség) gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A szakmabeliek szerint a búzatermés minőségét leginkább az befolyásolta negatív irányba, hogy a hőmérséklet nem fokozatosan melegedett föl tavasszal, illetve a növény sem kapta egyenletesen a csapadékot, hanem ezek hullámokban zúdultak rá, amit a növény nem tudott megfelelően tolerálni. A szélsőséges időjárás következtében az érési időszakból két-három hét is kimaradt, ami gyengítette a búza beltartalmát. Elmaradt a téli fagy, amit pedig „szeret” a búza, áprilisban pedig, a vegetációs időszakban, egy olyan szélsőséges hideg érkezett, ami megviselte a búzát, csakúgy, mint a május közepétől egy hónapon keresztül tartó csapadékos időszak. Lakatos Zoltán szerint Magyarországon a szántóföldi gabonatermesztés csak intenzív módon, optimális tápanyagpótlással és megfelelő talajműveléssel folytatható. Az idei gyenge minőség ugyanakkor nem termelői hiba, a gazdálkodók megtettek mindent, amire a növénynek szüksége van, de ezt egyszerűen felülírta az időjárás – hangsúlyozta.

Eközben az a helyzet állt elő, hogy aratás után a szűkös jobb minőséget egyszerre keresték a malmok, az exportőrök és a takarmányipar is. Akkor ugyanis már látszott, hogy a kukorica idén gyengébben teljesít majd, így a takarmányfeldolgozók is keresték a 13 százalékos vagy annál magasabb fehérjetartalmú búzát. A malomipar is próbált betárolni a jobb minőségből, mert tartani lehet attól, hogy a jövő év első felében már sokkal nagyobb erőfeszítéssel lehet csak összevásárolgatni az őrlésre alkalmas búzatételeket.

Verseny a jó búzáért

A búzaszezonban mindig van valami csavar – idén a beltartalmi kérdések mellett az is szerepet játszott a piac alakulásában, hogy a német termés is gyenge minőségű lett, ezért ott is van kereslet a jó búzára. Ütemesen drágult is a jó minőségű termény ára, Ezek miatt a jó minőségű búza tonnánkénti ára hamar fel is emelkedett 80 ezer forint körüli szintre, a javító búzáért pedig szeptember környékén már 100 ezer forintot is megadtak volna. Eközben a takarmánybúzáért a 64-65 ezer forint volt a piacon elérhető maximális ár, ami gyakorlatilag azóta is ezen a szinten maradt. De ez egyben azt is jelenti, hogy – a tavalyihoz hasonlóan – ismét erőteljesebben vált ketté a piac.

Kismértékben emelhették az árat

Nyáron a malomipari cégek arról nyilatkoztak, hogy költségnövekedéseik miatt szeptembertől árat emelnek. Egyébként már idén februárban és márciusban is megpróbálkoztak egy százalékosan két számjegyű, de kilónként legalább tízforintos átadásiár-emelést végrehajtani, de az akkori információk szerint, csupán néhány cég ennek körülbelül a felét tudta elfogadtatni. Szeptemberben aztán a legtöbb malomipari vállalkozásnak sikerült az átadási árait emelnie, bár az áremelés mértéke elmaradt a korábban beharangozottól. Néhány malom az új árak meghirdetésével október elejéig várt - Lakatos Zoltán szerint arra apellálva, hogy abban az átmeneti hónapban piacot tudnak szerezni. Az áremelés a cégvezető szerint nem számottevő mértékű, a gyakorlatban maximum 8-10 forint kilogrammonként, százalékosan pedig 5 százalék annak ellenére, hogy a nyáron a malmok még két számjegyű áremelést harangoztak be.

A lisztpiacot a malmok átadásiár-emelésétől függetlenül felforgatta, hogy a boltokban már nyáron kénytelenek voltak szembesülni egy nagymértékű drágulással. A kormány ugyanis július 1-jétől kivezette a kötelező akciókat, ami után a kiskereskedelem a korábban hatósági áras (a közkeletű kifejezéssel „ársapkás” ) termékeket – mint amilyen például a liszt is volt – átárazta, és a fogyasztói árakat felemelte legalább az átadási árak szintjére. Utóbbiak ugyanis az ársapka bevezetésének ideje óta – az egyes érintett termékeknél eltérő mértékben – emelkedtek. A lisztnél ennek következtében a fogyasztók azt tapasztalhatták, hogy a bolti árak a KSH szerint a júniusi átlagosan 178 forintról 46,6 százalékos növekedéssel júliusra 261 forintra növekedtek. Ez egyértelműen a hatósági beavatkozás megszűnésének a hatása volt, augusztusban ugyanis a statisztikai hivatal már csak a júliusinál egy forinttal magasabb búzaliszt-átlagárat mért.

Az áremelés szükségességét a malmok azzal indokolták, hogy az aratás környékén tonnánként még 63-65 ezer forintos áron elérhető malmi minőségű búza ára hamar 80 ezer forintra emelkedett. Ezt Lakatos Zoltán annak tudja be, hogy az aratás eredményeként a magtárakba kerülő 2024-es termésnek csak a szokásosnál jóval kisebb aránya éri el a malmi minőséget.

Toxinháború

A kukorica betakarításának előrehaladtával pedig – legalábbis a takarmánykeverők és az ipari feldolgozók szerint – egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a piacon a tengeri toxinfertőzöttsége jelent majd nagy problémát. Ez a kérdés egyelőre vita tárgya: a Gabonaszövetség szeptember végén arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az idei kukoricatermésben a forróság hatását nem csak a szokásosnál jóval alacsonyabb mennyiségben, hanem a termény gyengébb minőségében is tetten lehet érni. Ráadásul a szövetség szerint, az idei termés aflatoxinnal fertőzött, és ez a baj súlyosabb a 2022-esnél, nagyobb területet érint, és magasabbak is az értékek. Mint bejelentették: a hozzájuk érkezett információk alapján elmondható, hogy a betakarított kukorica több mint 40 százalékában a toxin jelenléte határérték fölötti. 

Erre reagált az Agrárminisztérium is, és közölte: „mindenki végezze felelősen a maga dolgát a kukoricapiacon, ne a feszültséget gerjessze, és akkor a 2022-es évhez hasonlóan kezelhető lesz a toxinhelyzet az idei termés esetében is”. A tárca szerint a hőstressz okozta gombafertőzések sajnos rendszeres velejáróivá válnak a növénytermesztésnek, de felelős termelői, feldolgozói hozzáállással ennek következményeit lehet kezelni. A fogyasztók szempontjából pedig az a legfontosabb, hogy a hatályos jogszabályok és az ellenőrzések minden esetben garantálják, hogy az élelmiszerekbe és a takarmányokba ne kerülhessen határérték feletti fertőzött áru. Végül pedig a tárca nyilatkozata leszögezte: nem változott az álláspontjuk az Ukrajnából származó import ügyében, az onnan történő behozatali tilalom eltörlését nem tervezik, amíg a problémára nem születik uniós szintű megoldás. 

Csökkenhet a kukorica felhasználás mértéke

Lakatos Zoltán szerint ugyanakkor a toxinprobléma mindenképpen kifejti a hatását, mégpedig úgy, hogy a takarmányfeldolgozók emiatt csökkentik a takarmánykeverékekben a kukorica arányát és búzával, illetve más takarmánynövényekkel helyettesítik. Így akár a korábbi megszokott 1,4 millió tonna körüli mennyiségről akár 800-900 ezer tonnára is lecsökkenhet a kukorica takarmánycélú felhasználása, értelemszerűen pedig az általában 1,3 millió tonnás takarmánybúza-igény nőni fog. De az arányok vélhetően toxin nélkül is változnának, hiszen most olyan gyenge a kukorica fehérjetartalma, hogy sok esetben még a takarmánybúzáé is jobb. Ez viszont Lakatos szerint nem jelenti azt, hogy a takarmányminőségű búza ára majd érezhetően feljebb kúszik.

Az idei „kukoricahelyzet” a malomipari szakértő szerint hatással lesz a vetésterületre is: a búzáé emelkedik, a kukoricáé pedig csökken. Éppen ellenkezőleg, mint 2023-ról 2024-re, amikor a búzával bevetett terület 1,033 millió hektárról 875 ezer hektárra esett vissza, míg a kukoricáé 789 ezerről 907 ezer hektárra nőtt. Lakatos Zoltán becslései szerint a búza vetésterülete akár 950 ezer hektár is lehet. 

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban