Kategória: Agrárgazdaság, Növénytermesztés | 2024/11/15
Korábban a művelés legfontosabb céljának a növények igényének legjobban megfelelő talajállapot kialakítását tartották. Ez a törekvés a növény szempontjából a szántóföldi és a kertészeti termelésben a minőség előfeltételeként igazolódott. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a növény számára kedvező lazultság és aprózottság elérése során elporosodhat a szerkezet, a talaj visszatömörödhet, a környezet károsodhat.
A növények igénye valójában igény egy adott talajréteg lazultságára, aprózottságára, nedvességtartalmára, és az ezzel járó összes kedvező tényezőre. Ha ez nem teljesülhet, a talajállapottal szembeni tűrés kap nagyobb jelentőséget. A művelés célja - újabb felfogásban - a talaj szerkezetének és felszínének védelme, biológiai tevékenységének, nedvesség-, levegő- és hőforgalmának kedvező befolyásolása. A talaj kímélésének, mint művelési célnak a hangsúlyozása nem jelenti a növények igényének teljesítéséről való lemondást. Tapasztalatok és egzakt kutatási eredmények bizonyítják, hogy a megkímélt szerkezetű talajon könnyebben és kisebb energiával érhető el a növény számára kedvező talajállapot. Az ökológiai növénytermesztést alapozó talajművelés célja az előbbinél tágabb: a művelés célja a talajvédelem és a növénytermesztés igényei közti harmónia megteremtése és fenntartása olyan takarékos és kímélő módszerekkel, amelyek hosszabb időszak alatt sem növelik a gazdálkodás kockázatát.
A talajműveléssel szemben támasztott követelmények
Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés és talajállapot legfontosabb jellemzői:
- a talaj mély bolygatása mellőzhető, ha fizikai állapothiba nincs;
- a művelés mélysége igazodjék a talaj állapotához. A környezet védelmét és a növények fejlődését akadályozó talajállapot (tömör réteg a gyökérzónában) esetén javító, mélyebb - lazításos - művelésre lehet szükség;
- a mélyebb, javító műveléssel kialakított kedvező talajállapotot lehetőleg hosszú ideig megőrizzük;
- kedvező nedvességforgalom fenntartása (a talaj alkalmas legyen csapadékos időszakban és öntözéskor a víztöbblet befogadására, száraz időszakban pedig a mélyebb rétegekből a víz gyökérzónába juttatására);
- kedvező biológiai tevékenység kialakulása és megőrzése (a biológiai szerkezet, a beérés, a művelhetőség érdekében);
- a tarlómaradványok kihasználása a nedvesség vesztés csökkentésére, a felszín védelmére (elhordás, lehordás, kifúvás akadályozása), a gyomkelés korlátozására.
A felsorolt elvárásokból következően a talajszerkezet kímélése és tartós megóvása általában nem valamely mélyebb vagy sekélyebb műveléssel, hanem a körülményekhez leginkább alkalmazkodó, a javulást és a kedvező állapot fenntartását szavatoló gazdálkodási módszerekkel lehetséges. A javító műveléssel kialakult kedvező talajállapot fenntartásához a termesztéstechnológiát (menetszám, öntözés, trágyázás, talajlazító növények) is észszerűsíteni szükséges.
A talajállapot-romlás megelőzése érdekében kerülendő:
- a tarló mélyhántása vagy felszántása nyári és nyár végi betakarításkor;
- a felszín nyitva hagyása, bármely nyári és nyár végi lazító művelést követően (a talajkiszáradás miatt romlik a következő beavatkozások minősége);
- fedetlen felszín hagyása nyári időszakban (mivel fokozza a nedvesség vesztést);
- a gyakori mélyszántás vagy a minden évben való szántás (a felrögösítés lehetősége, valamint a szerves anyag fogyás miatt);
- a talaj indok nélküli mély bolygatása (több menetes visszatömörörítésre kényszerít);
- bármely művelési vagy termesztés technológiai eljárás, amely kiváltja, vagy fokozza a talajok tömörödését, és ennek következtében javító (és általában mélyebb) művelésre kényszerít;
- a sokmenetes, porosító magágykészítés (több menet akkor szükséges, ha rossz minőségű - rögös - az alapművelés és az elmunkálás;
- a kártevők és kórokozók elszaporodása, mivel a drasztikus kémiai beavatkozások mellett mélyforgatásra vagy a tarlómaradványok elégetésére kényszerít;
- az elgyomosodás, mivel a korlátozás mélyebb, és többszöri művelést tesz szükségessé.
Az ökológiai talajművelés előnyei
Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés legfontosabb jellemzője a talaj természetes folyamatainak előmozdítása és fenntartása. Módszereiben és hatásaiban is jelentősen eltér a hagyományos és az intenzív műveléstől.
Az ökológiai talajművelés előnye a növénytermesztés és a környezetvédelem között megteremthető harmónia, amely a termesztés eredményességét is csökkentő környezeti károk megelőzésének biztosítéka lehet. A talaj állapotára vetített kedvező hatások - jó művelhetőség, mérsékelt elhordhatóság és tömöríthetőség, jobb beérési hajlam, tágabb művelhetőségi nedvességtartomány - mindazok, amelyeket a hagyományosan művelt, gyakran bolygatott és taposott talajainkon általában nélkülözünk. A talajállapot-javulás ökonómiai előnyét a takarékos művelés kisebb kockázata adja.

Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Családi gazdaság: rugalmas alkalmazkodás
Hasznot keresni – kötelesség – írta Széchenyi István, a legnagyobb magyar a tiszttartójának. Azt keresnék a magyar családi gazdaságok is, ám az utóbbi években egyre sikertelenebbek ebben. Ezt szemléletesen mutatják a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint 2026. június 1-jén 163 ezer gazdaság volt az országban, és tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a számuk.Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.Új a kuratórium, de a munka a megkezdett úton folytatódik
Miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, mint alapítói joggyakorló 2026. július 3-án tett közzé pályázati felhívást a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségekre. a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában új, öt fős testület kezdte meg a munkát a szeptemberi tanévnyitó után. A kuratórium elnökének Umenhoffer Pétert választották, akivel az új megbízatása kapcsán beszélgettünk.Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.Találja meg az Önnek való tartalmat