Ismerjük meg a fenntarthatósági minősítések rendszerét

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Szerző: (Hajtungy), 2024/11/16

Szeles Gábor
 a MedMan Solutions reputáció menedzsment és ESG szakértője

Hogyan mutassuk be az Ön tevékenységét?

Az ESG szabályozás és keretrendszer szakértőjeként dolgozom, de régebb óta foglalkozom a vállalati hírnév, reputáció témakörével, ami kapcsolható az ESG kötelezettségek végrehajtásához is. 

A hírnév nem ismertséget, marketing tevékenységet jelent, hanem a vállalatok szűkebb és tágabb környezeti magatartását elemezzük, ami sokkal komplexebb tevékenység. A reputáció (avagy hírnév) kifejezés azt jelenti, hogy egy adott személyt, szervezetet, márkát miként értékelnek a velük direkt vagy indirekt kapcsolatban lévő vélemény- és érdekcsoportok. Azt tükrözi, hogy az illető vagy az adott cég mennyire felel meg az érdekgazdák elvárásainak. A reputációt sokan összetévesztik az imázzsal, holott előbbi esetében egy értékelő jellegű, és tapasztalaton alapuló véleményről van szó, míg az imázs lényege, hogy milyen kép él az emberek fejében. 

A hírnév modern, korszerű felfogásban a vállalatok immateriális vagyoneleme, ami a cég jó hírét, közmegbecsülését és elismertségét, a belé vetett bizalmat jelenti, míg az imázs alatt inkább általánosan kialakított képet, elképzelést értünk. Egy céget önmagában az, hogy jó termékeket gyárt, vagy kiváló szolgáltatásokat nyújt, nem tesz sikeressé. Ahhoz, hogy ezeket meg is vásárolják, szüksége van a pozitív hírnévre (tapasztalat), amit viszont a vállalati kommunikáció tud kiaknázni és támogatni. Hozzáteszem, hogy az immateriális vagyon kimutatása a tőzsdei cégeknek igen fontossá vált, már csak azért is, mert a tőke, a vagyon egyre nagyobb részét teszik ki az immateriális, azaz a láthatatlan vagyon.

Érdemes-e, szükséges-e az agrár cégeknek foglalkozniuk a hírnévvel?

Azt gondolom, hogy igen, mert aki versenyben van más vállalatokkal a piacukon, ott a hírnév megkülönböztető erő és értéknövelő tényező. Van tehát haszna a cégnek abból, ha a hírnevének építésével törődik, gazdálkodik vele. Leginkább azon agrárszereplőknek lehet hasznos, kifizetődő ez, akik nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek vagy nemzetközi beszállítókkal versenyeznek a piacon. Ez megerősíti azt a felvetést, prekoncepciót, hogy a hírnév nem csak a nagy cégeknek fontos. Tehát fontos ez a kicsiknek is, mert a korábbi, szájról szájra terjedő, személyes kapcsolatokon nyugvó kereskedelem ideje előbb-utóbb lejár, illetve ennek vannak korlátjai is, ezért nem árt felkészülni. 

A hírnévvel való foglalkozás nem üzemméret függő. Kicsi lehet egy start up cég is, amelyik az agráriumnak fejleszt a dróntól kezdve a mesterséges intelligencia alkalmazásig eszközöket, technológiákat – ők szintén fontos szereplői az agráriumnak, hiszen ezt a szektort is elérte a precíziós gazdálkodáson keresztül a digitális „forradalom”. Esetünkben ugyanolyan fontos a hírnév, mint egy hagyományos szereplőnek. Összefoglalva: a reputációra igaz a régi, örökbecsüs szaknévsori szlogen: aki kimarad, az lemarad.

Térjünk rá az ESG rendszerre, s a három pillér magyarázatára.

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül e 3 területen szükséges a vállalatoknak a fenntarthatóságot támogató/elérő intézkedéseket, aktivitásokat tenni, és ezen erőfeszítésekről elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok (és lehetőségek!) nyomon követése. Ez a rendszer ma már arra ösztönzi a cégeket, hogy a tevékenységüket, működésüket korszerűsítsék, fokozatosan csökkentsék karbonkibocsátásukat és minden szempontból fenntarthatóvá váljanak. Új kihívásokra kell új válaszokat adnunk, ami azt is jelenti, hogy a régi, bevett módszerekkel már nem lehet jó válaszokat adni. A befektetők, a szabályozók, a fogyasztók és a dolgozók (és minden egyéb, a vállalattal kölcsönhatásban lévő érdekgazda) részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek, és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket. Az ESG-hez kapcsolódó szabályokat az ESG-törvény (2023. évi CVIII. törvény) foglalja össze, és elsődleges célja a zöldátállásra történő felkészülés támogatása, ami a magyar cégeknek versenyelőnyt biztosíthat. 

Mennyire terjedt el az ESG rendszer?

Az ESG szemlélet egyes elemei már most is számos vállalatnál jelen vannak – ilyenek például a gyerekbarát munkahely, a munkakörülmények javítása, vagy a kisebbségvédelem szempontjai. De ide tartozik az is, ha megújuló energiaforrásból fedezi a vállalat az energiaszükségletét. 

A rendszer adaptálását fontolgató cégeknek első lépésként a fenntarthatósági célkitűzéseiket kell megfogalmazniuk, majd ezután a társaság jelenlegi állapotát mérik fel a meghatározott szempontok szerint, ideális esetben tapasztalt tanácsadók bevonásával. Ezt követi a jelentés, valamint a jövőbeni állapot elérését biztosító stratégia készítése és a külső hitelesítés megszerzése. Azért is érdemes megtenni már most az első lépéseket, mert a bankrendszer is egyre inkább figyelembe veszi a hitelezésnél ezeket a szempontokat, így a forrásszerzés során is jobb eséllyel indul egy felelősen működő vállalat. Ha ma ez még nem is minden esetben van így, a szabályozás és a gyakorlat trendjei ezt az irányt erősítik. Ezért is érdemes ezzel már most foglalkozni. 

Kezdjük a környezeti pillér magyarázatával…

A bolygó lakosai, cégjei, vállalatai előtt számos kihívás áll: klímaváltozás, öko-lábnyom csökkentése, lineáris gazdaságról körkörös gazdaságra való átállás, a növekvő társadalmi egyenlőtlenség, a gazdasági és társadalmi igények közötti egyensúly megtalálása, a természeti erőforrások megőrzése. Olyan kibocsátások csökkentését kell célul tűzni, mint az üvegházhatású gázok, a lég-, a víz- és a talajszennyezés. Ide tartoznak az erőforrás felhasználási kérdések is, például, hogy egy gyártó szűz vagy újrahasznosított anyagot használ a termelés során, és hogyan gondoskodik egy vállalat arról, hogy a termékeibe bekerült alapanyagok az agrárium esetében „a farmtól az asztalig” programelvnek megfelelően minél inkább vissza legyenek forgatva a gazdaságba, és ne a hulladéklerakóban végezzék. Hasonlóképpen elvárt, hogy a vállalatok gondosan bánjanak a vízkészletekkel. Ide tartozik a biodiverzitás kérdése is, és az is, hogy milyen pozitív környezeti hatása van az üzleti tevékenységüknek – például egy számítógépekkel foglalkozó vállalat a tevékenységével csökkenti az e-hulladék mennyiségét. Jelentéstétel szempontjából elmondható, hogy ez a legkomplexebb pillér, bár a többi sem sétagalopp.

Mi tartozik a társadalmi pillér alá?

A társadalmi pillér alá egy sor olyan téma és kérdés tartozik, amely HR, illetve személyzeti ügyeket takar, vagyis a dolgozók vannak fő fókuszban (például dolgozóik fejlődése), de itt jelentenek a vállalatok a termékeik biztonságáról és minőségéről is – hiszen a társadalom szempontjából ennek is van nem is kis relevanciája. E szemüveggel vizsgálják a saját ellátási láncukat is, például vizsgálat tárgyát képezi az etikátlan beszállítói magatartással kapcsolatos kérdések.  

Mit tartalmaz a vállalatirányítás fejezete?

A vállalatirányitás témakörében egy sor, a menedzsmenttel összefüggő kérdést tárgyalunk, például az igazgatótanács diverzitása, a vezetőség kompenzációja, illetve, hogy az mennyire van összhangban a fenntarthatósági célokkal. A vállalatirányítási elveknél a szabályozottság és a transzparencia kiemelten fontos kritérium. Ez izgalmas terület, de még nem letisztult a kép, mert a jelentőségét mintha elfelejtették volna a cégek. Mindenki jobban izgult a másik két pillér megvalósulásáért, azért, hogy az ellátási láncban mindenki zöld legyen, mint az irányítás fejlesztéséért, átalakításáért. Pedig fontos, hogy milyen a szervezeti kultúra, hogy létezik-e a vállalati jóllét, hogy milyen a vállalati légkör, hogy mennyire törődnek a dolgozók egészségével, és sorolhatnám. Sok aspektusa van ennek a pillérnek is. 

Miben különböznek az agrárvállalkozások jelentéskötelezettségei más szektor cégeinek a kötelezettségeitől?

Jó a kérdés, mert nincs egy séma, amit minden cégre rá lehet húzni. Az agrárvállalkozásoknál például nagyon nagy az energiafelhasználás. 
A cég energiafelhasználásában célul kell tűzni, hogyan lehet csökkenteni a fosszilis energiaforrás felhasználását, és hogyan lehet zöld energia (Nap, szél, geotermikus energia) felhasználására áttérni. Górcső alá lehet venni a szállítást, a logisztikai tevékenységet is, hogy ott milyen környezetkárosító kibocsátási értékekkel működnek, mert számos mérési pontot kell megvizsgálni. Az ESG-vel kapcsolatos standardok, ajánlások és a hazai törvény számos ajánlást ad a kibocsátási értékek csökkentésére. Napjainkban is fontos kérdés a víz felhasználása. A nyári aszály után jött az árvíz, ugyanakkor arról cikkeznek, hogy Magyarország el fog sivatagosodni. A környezet védelme a vízbázisunk megtartására is ösztönzi a cégeket, ami a vízkészlet fenntartható módon történő megtartását jelenti. Az agrárcégeknél az öko-lábnyom csökkentésére kell fókuszálni, amit egyébként az Európai Unió támogatáspolitikája is előír.

Kikre vonatkozik az ESG jelentéstételi kötelezettsége?

A 2024-es üzleti évtől csak a 30–35 legnagyobb, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalat esetén lesz kötelező a jelentés megírása. Az első körben csak az 500 főnél nagyobb, tőkepiacon szereplő nagyvállalkozások érintettek, amelyeknek az árbevétele 20 milliárd, vagy a mérlegfőösszege 10 milliárd forint feletti. A 2026-os évben a második körbe a hasonló méretű, de tőzsdén nem jegyzett, 250 fő feletti vállalkozások, míg a 2027-es évtől a tőzsdén jegyzett kkv-k is érintettek lesznek. És szépen lassan eljutunk majd odáig, hogy mindenkire vonatkozni fog.

Végezetül: mi a tapasztalat az ESG jelenlegi gyakorlatával kapcsolatban?

Az a tapasztalatom, hogy a cégek egyelőre csak ismerkednek az ESG rendszerrel, egyáltalán az alapokkal, mert a core bizniszen van a hangsúly a mindennapokban. Ez a jelentéstételi kötelezettség további plusz nagy adminisztratív (és beruházási) terhet tesz rájuk. Mondhatom, hogy nem örülnek neki, a kicsik egyelőre nem is foglalkoznak az ESG kérdésével. Kérdés, hogy az agrárium szereplői hogyan fognak reagálni, ha kötelező lesz a jelentés megírása, hiszen az ESG szempontok figyelembevételével kell fokozatosan átalakítani a cég működését. Sajnos, nem lesz egyszerű, főként úgy, hogy közben a klímaváltozás hatásaival is meg kell küzdeniük, ám pont a fenntartható működésben rejlő előnyök, értékek miatt érdemes ennek az átalakításnak minél előbb neki kezdeni. A halogatás egyre drágább lesz mind reputációs, mind pedig a prognosztizálható szabályozási környezet szempontjából, tehát érdemes mielőbb lépni.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Brojleristállók építéseBorászat: A korrupció marketingeszköz - a francia és magyar paradoxonFontos változások a földforgalmi szabályokban