Nyertes pályázatok kifizetési kérelem nélkül

Kategória: Agrárgazdaság, Agrártámogatások | Szerző: B. K., 2024/11/20

A Vidékfejlesztési Program (VP) közel hétezer nyertes pályázatra szeptember elejéig nem érkezett kifizetési kérelem. Ezekre pedig nagy szükség lenne ahhoz, hogy forrásvesztés nélkül lehessen lezárni az előző uniós ciklus pénzügyeit – mondta a Bábolnai Gazdanapokon tartott kerekasztal-beszélgetést felvezető előadásában Detre Miklós, a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokért felelős elnökhelyettese. Ez a támogatási okirattal rendelkező gazdálkodóknak és az apparátusnak is nagyon komoly feladat – jegyezte meg. Mint kifejtette a VP-n belül 73 intézkedésben összesen 70 ezer igénylést nyújtottak be a gazdálkodók, amelyekre 50 ezer támogatói okiratot adtak ki. Ezekre pedig a kincstár már több mint 66 ezer kifizetési kérelmet teljesített, 1390 milliárd forintértékben.

Forrásvesztés-veszély

A gazdanapok idején viszont egészen pontosan 6936 olyan nyertes pályázatról számolt be a MÁK elnökhelyettese, amelyekre a jogosult termelők nem nyújtottak be kifizetési kérelmet. Az ezek mögött lévő összeg óriási: 592 milliárd forint odaítélt, de kérelem hiányában ki nem fizetett támogatásról van szó. Dettre Miklós szerint a kifizetési kérelmek beérkezése elengedhetetlen feltétele annak, hogy az előző uniós ciklus 2025. december végi zárását teljesíteni tudják, és Magyarország forrásvesztés nélkül tudja lehívni az európai uniós agrárforrásokat. Legkésőbb 2025. augusztus 1-jéig be kell érkezniük a még hiányzó kifizetési kérelmeknek ahhoz, hogy azokat az apparátus év végéig fel is tudja dolgozni.

A MÁK elnökhelyettese beszámolt arról is, hogy a jelenlegi uniós ciklusban, a II. pillér keretében 2900 milliárd forintra pályázhatnak majd a gazdálkodók. Eközben idén is jó ütemben halad az agrártámogatások kifizetése, hiszen a 35. hétre fordulva (vagyis augusztus 26-áig) már közel 700 milliárd forintot utaltak a jogosult gazdálkodóknak, mondta az elnökhelyettes. (Az Agrárközgazdasági Intézet jelentése szerint június 31-én 593,1 milliárd forintnál tartottak, és a folyósított támogatási összeg 61,9 százaléka származott európai uniós forrásból.)

Nem változott az előző évekhez képest, hogy a kifizetések döntően a közvetlen támogatások keretében jutnak el a gazdálkodókhoz, de miután Magyarország él az uniós források 80 százalékos nemzeti költségvetési kiegészítésének lehetőségével, és az előző ciklus kifutása miatt a II. pilléres, beruházási típusú támogatásokat is fizetik, utóbbiak is nagy súlyt képviselnek a kifizetett támogatásokon belül. Megemlítette a nemzeti támogatásokat is, amelyek ugyan az összes támogatáson belül összegszerűen kisebb jelentőségűek, de az érintett gazdálkodók számára rendkívül fontosak.

Kiszáradtak a pénzügyek is

A földeken pusztító aszály a pénzügyi szektorban is beköszöntött, mondta Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója. Már 2023 harmadik negyedévétől stagnálást, illetve enyhe csökkenést tapasztalnak az agrárhitelek piacán, különösen az élelmiszeripari vállalkozásoknál. Most mindenki kivár, a beruházásokban öntözésfejlesztési pályázatokon nyertes támogatott projektek megvalósítása okoz némi mozgást: a gazdálkodók most azon dolgoznak, hogy jövő év szeptemberéig befejezzék a beruházásokat.

Szintén a stagnáló hitelállományt emelte ki Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, hangsúlyozva, hogy az 1800 milliárd forintos agrár-hitelállomány nominális szinten maradása pedig azt jelenti, hogy reálértéken tavaly év eleje óta több százmilliárd forintos a csökkenés.

Vetésszerkezet-váltás

A gazdanapokon központi téma volt a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. Erről beszélt Nagy István agrárminiszter is, aki szerint az időjárási szélsőségek felértékelték a vízmegtartást, az erdőtelepítést, a klimatikus viszonyoknak megfelelő talajművelést, valamint az öntözésfejlesztést. A termelői magatartásban az már jól látható, hogy a károk utólagos kezelése fontosabbá vált, és a gazdálkodók ebben az évben már 715 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást, állam díjtámogatással. Nagy István szerint azonban elkerülhetetlen a vetésszerkezet megváltoztatása, amivel évtizedes szokásokat kell felülírnia a gazdálkodóknak. Nő a jó fajtaválasztás jelentősége, fontosabbá válik az ajánlott technológia követése, a megfelelő vetésforgó és talajművelés, valamint az optimális tápanyagpótlás – tette hozzá.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai