Embargó és cselekvési terv

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Agrárium-info, 2015/01/28

Sok ágazati szereplő reméli, hogy a közelgő orosz államelnöki látogatás nyomán legalább részben újra megnyílik számunkra ez a nagyon fontos piac.

Oroszország augusztus 7-én vezetett be teljes embargót a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. A tilalmat október 21-től a marha- és sertésbelsőségekre, lisztre és sertés-, valamint marhazsírra is kiterjesztette.

Az Európai Bizottság közleménye szerint az EU 344,3 millió eurót költött az orosz élelmiszerembargó miatt veszteséget szenvedett európai mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatására.

Túligénylés

Az orosz importtilalom negatív hatásainak kivédésére bevezetett második európai uniós keretből Magyarország 4295 tonna gyümölcs- és zöldségféle után kaphat támogatást, a kifizetéseket 2015. június 30-ig kell lebonyolítaniuk a tagállamoknak, a kifizetések még nem kezdődtek meg – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A közlemény emlékeztet: az Európai Bizottság az orosz importtilalom negatív hatásainak kezelésére két rendeletet hozott. A rendeletek az egyes gyümölcs- és zöldségféléket termelő termelői szervezetek és termelői szervezetben tagsággal nem rendelkező termelőknek nyújtandó ideiglenes támogatásokat szabályozzák.

Az első rendelet által előirányzott összes tagállamra vonatkozó keretösszeg 125 millió euró volt, amit a termékek piacról való kivonására, zöldszüretre és be nem takarításra lehetett felhasználni. Az első rendelet azonban nem tudta betölteni a szerepét, mert Lengyelország az előzetes bejelentésekkel önmagában több támogatást kért, mint az összes tagállamra megállapított keretösszeg – idézi fel az FM. A rendelet kihirdetését követően a Bizottság 2014. szeptember 10-én értesítette a tagállamokat arról, hogy a keret kimerülése miatt nem fogad több értesítést. A tagállamoknak ettől az időponttól 6 hét állt rendelkezésre a benyújtott bejelentések valódiságának felülvizsgálatára, tekintettel a keret túllépésre.

A benyújtott támogatási igénylések alapján a tagállamok a 125 millió eurós keretösszeg mintegy 29,8 százalékát használnák fel. A jogosulatlan bejelentések aránya tehát rendkívül magas volt, a fennmaradó keretösszegről a Bizottság a későbbiekben dönt – mutat rá a közlemény. (Várhatóan február elején születik meg az összeg további felosztásáról a rendelet – a szerk.)

Az új rendeletben (165 millió eurós kerettel) nem változtak a támogatható műveletek és az ezek pénzügyi támogatására vonatkozó szabályok. Az első rendelet alapján beérkezett igények támogathatók a második rendelet keretéből. A tagállamoknak ezúttal nem kell versenyezniük a támogatásért, mert a Bizottság a nyújtható maximális támogatás mértékét tagállamonként kvótákban határozta meg.

A Bizottság 13 tagállam számára összesen 403 085 tonna támogatható maximális mennyiséget irányzott elő, de a megállapított kvótán felül minden tagállamnak lehetővé teszi további legfeljebb 3000 tonna termék támogatását, Magyarország 4295 tonna termékre kaphat támogatást – közölte a tárca.

Az új rendelet szerint nem a tervezett, hanem a már végrehajtott műveletekről kell a tagállamoknak értesítenie a Bizottságot.

Helyszíni ellenőrzés

Az október 15-i adatok szerint 11 tagállam összesen 40 017 tonna terméket jelentett be, ami 7 530 677 euró uniós támogatási igényt jelent. A tagállamoknak legkésőbb 2015. február 15-ig van lehetősége értesíteni a Bizottságot a 2014. szeptember 30. és december 31. között végrehajtott műveletekről, az intézkedések végrehajtását követően pedig 2015. június 30-ig kell lebonyolítani a kifizetéseket, a kifizetések még nem kezdődtek meg.

Magyarország a támogatás igénybevételéhez az uniós jogszabályoknak megfelelően módosította a vonatkozó nemzeti jogszabályt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a sorrendbe állított kérelmek alapján ellenőrzi a ténylegesen támogatható mennyiségeket. A be nem takarítás és a zöldszüret műveletek támogathatóságához a helyszíni ellenőrzéssel a végrehajtás előtt meg kell bizonyosodni arról, hogy az érintett területet megfelelően művelték, nem volt részleges betakarítás, vagyis a termék a termőterületen van és forgalmazható minőségű.

Az FM kifejti: ezeknél idén is gondot jelenthet, hogy nem biztos, hogy a termékek érését követően a gazdák egyszerre tudták biztosítani, hogy ne takarítsák be a termékeket és a gyümölcs, illetve zöldség a forgalmazási előírásoknak megfeleljen. A termelők ugyanis csak úgy tudták garantálni a forgalmazható minőséget, ha a terméket leszüretelték és tárolták. A már leszüretelt és betárolt termékek csak a piacról való kivonási műveletekben tudnának részt venni, amennyiben a korábbi bejelentés erre a műveletre vonatkozott – olvasható a válaszközleményben.

Célzott fejlesztés

Az orosz kormány lépése különösen azért kellemetlen, mert szinte „ütemre” akkor történt, amikor a zöldség-gyümölcs ágazat középtávú célprojektje megindult. A szükséges lépéseket felölelő cselekvési program azokat a lépéseket tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy 2020-ra a piaci igények és az azokhoz igazodó 3,53 millió tonna jó minőségű zöldség-gyümölcs termés Magyarországon megtermelhető legyen.

A cselekvési program végrehajtásával a jelenlegi 380 ezer tonnás zöldséghajtatás mintegy 200 ezer tonnával növelhető, tehát elérheti az 580 ezer tonnát, a gombafélék mennyisége pedig a jelenlegi 25 ezer tonnáról további 25 ezer tonnával növelve az 50 ezer tonnát. A fedett területen történő termesztésből tehát együttesen 630 ezer tonnás termeléssel lehet számolni.

A szabadföldi, friss piaci és feldolgozóipari célú zöldségtermesztés fejlesztésének eredményeként a jelenlegi 1300 ezer tonna termésmennyiséget – 400 ezer tonnával emelve – 1700 ezer tonnára növelhetjük. Így a szabadföldi és hajtatásos zöldség-, valamint a gombatermelés összesen 625 ezer tonnányi termelésnöveléssel a hétéves időszak végére elérheti a 2330 ezer tonnás termelést.

A gyümölcstermelés esetén 400 ezer tonna termésnövekedéssel számolhatunk, azaz a jelenleg átlagosan 800 ezer tonna körüli szint 200 ezer tonnával emelkedhet. A zöldség-gyümölcs termelésünk tehát mindösszesen 3530 ezer tonnára növelhető és ezen belül a friss piaci áruk aránya növelhető. A fejlesztések eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35%-kal (18,5 t/ha-ról 25 t/ha-ra), míg a gyümölcstermesztésé 70%-kal (10 t/ha-ról 17 t/ha-ra) emelhető. Magyarország ezzel az EU-átlag fölé emelkedne.

Növekvő aktívum

Az ágazat jelenlegi 200 milliárd Ft körüli elsődleges termelési értéke így mintegy 130–140 milliárd Ft-tal növekedne, ami a jelenlegi 600 milliárd Ft-os áruértéket 900–1000 milliárd Ft-ra emelné. Ez jelentős exportbevétel-növekedést is jelentene, ami a jelenlegi 70 milliárd Ft körüli aktívumunkat az import visszaszorításával többszörösére emelné. A cselekvési programban vázolt fejlesztés reális alapokat teremt a zöldség-gyümölcs ágazatban rejlő vidéki eltartóképesség és munkahelyteremtés megvalósításához. Sikeres fejlesztés esetén a tervezett százezer új munkahely a zöldség-gyümölcs ágazat területén megvalósítható, amely a főfoglalkoztatású munkavállalókat, a részmunkaidős és alkalmi munkavállalókat, valamint a segítő családtagokat is magában foglalja. Az új munkahelyek 80%-a a termesztésben, míg 20%-a a feldolgozóiparban jöhet létre.

Zöldség-gyümölcs termelésünk mindösszesen 3530 ezer tonnára növelhető

Ezzel szoros összefüggésben a 2014–2020 évekre vonatkozó Vidékfejlesztési Program keretében kell elindítani a hosszú távú, a beruházók szempontjából tervezhető kertészeti fejlesztést, mert a jelenlegi negatív folyamatokat csak a termelésfejlesztés és az árukínálatunk jelentős bővülése képes megfordítani. Mindehhez az öntözés fejlesztése (térségi és üzemi), a szántóföldi zöldségtermesztés, a biogáz-, biomassza- és termálenergián alapuló hajtatásos kertészet és gombatermesztés, a gyümölcsültetvények és a feldolgozóipar, valamint az áruvá készítés fejlesztési programjai szükségesek.

A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló eszközök egy adott ágazat érdekében való koncentrált alkalmazását segíti a termékspecifikus alprogramok megalkotása, így különösen a fűszerpaprika a hagyma és a dinnye termékek vonatkozásában.

A kézműves és háztáji termék-előállítás vonatkozásában különös figyelemmel kell kezelni a pálinka-, gyümölcsbor-előállítás, lekvár- és szörpkészítés fejlesztését.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai