2025. 08. 20., szerda
István
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egy, két, hárs: Elindulnak a mézes hetek - A hársméz népszerűsítéséért kampányolnak

Kategória: Agrárgazdaság, Élelmiszeripar | Forrás: AMC SAjtó, 2024/11/14

A téli időszak kedvelt immunerősítője, a hársméz áll az idei mézfogyasztást ösztönző kampány fókuszában – hangzott el az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által szervezett sajtótájékoztatón. A következő időszakban az OMME javaslatára a fajtamézek élettani és gyógyhatásaira hívják fel a figyelmet. Míg tavaly a vérnyomáscsökkentő hatásairól nevezetes napraforgóméz megismertetése volt a cél, idén a megfázásos időszak egyik természetes csodaszerét, a hársmézet népszerűsítik.

A fajtamézek, azon belül is a hársméz áll a következő hetekben zajló méz fogyasztásösztönző kampány középpontjában. A méz nem csak kitűnő immunerősítő a téli időszakban, de kiváló vitaminforrás is.

 A kampányt beharangozó sajtótájékoztatón Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta: rajtunk, magyar fogyasztókon rengeteg múlik, hogy a magyar mézeket részesítsük előnyben, ezért keressünk és vegyünk közvetlenül méhésztől termelői mézet. Ennek elsősorban amiatt van jelentősége, mert a hagyományos Uniós exportpiacainkat Európán kívüli, ellenőrizetlen körülmények között előállított olcsó méz vagy mézhamisítvány árasztotta el, ami óriási károkat okoz a magyar méhészeti ágazatban – figyelmeztetett az államtitkár.

 A hársméz most különösen ajánlott csemege, hiszen kifejezetten a meghűléses, torokfájós időszakban segítheti a gyógyulást. Hogy miért éppen a hársméz a főszereplője az idei mézkampánynak, arról Bross Péter, az OMME elnöke beszélt.

 Kampányunkkal többek között a fajtamézekre irányítjuk a figyelmet, hiszen a legtöbben az akác- és a virágmézet részesítik előnyben mézvásárlásánál, miközben rendkívül gazdag a repertoár. A napraforgómézre fókuszáltunk tavaly, idén a hársméz áll a figyelem központjában. Nem csak kitűnő mézalternatíva, de egészségre gyakorolt hatásai is egyedülállóak, ráadásul hazánkban a fajtamézek között az egyetlen olyan méz, mely őshonos növényről származik – az ezüstlevelű hársfáról” – tette hozzá. A mézet és azon belül a fajtamézeket 2018 óta népszerűsíti fogyasztásösztönző kampányokkal az Agrármarketing Centrum.

Ondré Péter, a Társaság ügyvezetője elmondta: a novemberi-decemberi időszakban fogyasztásösztönző kampány keretében közösségi média felületeken, valamint televíziós spotokkal népszerűsítik a hársméz előnyeit. Az Agrármarketing Centrum a kampány során elsősorban arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a méz nem csak a téli időszak kedvelt immunerősítője, de a termelői mézek változatos fajtái különböző ízvilággal és különböző egészségre gyakorolt hatással rendelkeznek, így érdemes a sokak által ismert akác- és virágmézek helyett – vagy mellett - különlegesebb fajtákat is megismerni.

 A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy idén is lesz Európai Mézes Reggeli, amelyhez több mint ezer óvoda és iskola csatlakozott országszerte. Az eseményt 2024. november 15-én a Heves vármegyei Szihalmon tartják.

 

Háttér

2024-ben Magyarországon összesen 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel, a méhcsaládok száma 1,2 millió. A méhsűrűség négyzetkilométerenként 13 méhcsalád, ez nálunk a legmagasabb a világon. Összehasonlításul, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhcsalád van, és 600 ezren méhészkednek összesen. A megtermelt méz mennyiséges évente 25 ezer tonna, a hazai mézfogyasztás átlagosan 1 kg/fő/év. Magyarországon évente 10 ezer tonna méz fogy, amelyből 6000 tonna a közvetlen, termelői értékesítés és 4000 tonna az áruházláncokban történő értékesítés. A méhészeti ágazat közvetett haszna óriási, hiszen a beporzás révén az egész mezőgazdaság, az egész élelmiszeripar a méhek tevékenységén múlik. Ha nem lennének méhek, akkor minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól.

Miért hársméz?
hársméz azon ritka mézek közé tartozik, mely felhasználásában elsősorban a közvetlen fogyasztás ajánlott. Ennek oka a többi mézek közül kiemelkedően zamatos íze. A jellegzetesen erős aromája miatt nem javasolt használata sütemények készítéséhez, kávé vagy tea ízesítéséhez. Mint általában a mézek, a hársméz is jótékony hatással bír az egészségre. Különösen a lázzal járó légúti betegségek esetén fejti ki pozitív hatását, de köhögés, torokfájás, hörghurut esetén is jó szolgálatot tesz illóolajai, farnezol tartalma és egyéb hatóanyagai révén.

Ajánlott kiadványokDr. Csapó János:
A méz, bor és pálinka hamisítása és annak kimutatása - Élelmiszer-hamisítás II.
Ruff János:
A méhészmester könyve
Csonka Imre:
Méhcsaládok téli felkészítése és tavaszi fejlesztése
Bereczkiné Kardeván Kinga - Kovács Gáborné:
Kistermelői élelmiszer-előállítás
Csonka Imre:
Valami baj van a méhekkel - Méhbegetségek és környezeti ártalmak
Dr. Ludányi István - Dr. Csaba György:
Méhész leszek I.
Dr. Ludányi István - Dr. Baranyi Aranka:
Méhész leszek II.
Véha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozás

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szójatermelés: a bátrak sikeresek voltak
A szója a XX. század karrier növénye a világban. Magyarországon ingadozott a termőterülete, az utóbbi években 50-60 ezer hektár átlagában stabilizálódott. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői szerint a cél a 100 ezer hektáros termelés, így a jelenlegi import fele kiváltható lenne. A termőterülete növekszik is az utóbbi években, a gazdák alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, s ennek egyik lehetősége a szójatermelés.
Kedvetlenek a szilva és a dinnye termelők
Aktualitását veszítheti a régi anekdota. Édesapám minek szedjük ezt a sok szilvát? - kérdezi az ifjú legény az apjától. Hát fiam, ha anyád meggyógyul, lekvár lesz belőle, ha nem, akkor pálinka. Hamarosan szilva sem lesz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint a szilva termőterülete folyamatosan csökken, jelenleg már csak hatezer hektáron termelnek szilvát.
Verseny a jövő versenyképességéért
Fogynak a gazdák. Nem fogyókúráznak, hanem számuk csökken látványosan. Az elmúlt tíz évben százezerrel csökkent a gazdaságok száma. Az utánpótlás is akadozik. A gazdaságirányítóknak csak a 4.9 százaléka 35 év alatti – amit Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hibahatár kategóriának említett. A középfokú agrárképzésben tanulók száma is 2,4 százalékkal csökkent 2024-ben az előző évhez képest. A végzettek fele sem akar tanult szakmájában elhelyezkedni, 20 százalékuk külföldön tervezi a jövőjét. A szakmai karrierjüket megfontoltan tervező fiatal gazdáknak két pályázat is támogatja sikeres jövőjüket.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 
Kiszáradt kutak: csak öntözéssel nem lesz fenntartható a mezőgazdaság
Hajdú Vármegyében gazdálkodó ismerősöm szomorúan, de beletörődéssel meséli, hogy az idén megint vesztesége lesz a napraforgó és a kukorica földjein. Három éve, amikor a mostaninál még kevésbé váratlanul tört be az aszály, már elszenvedte a veszteséget. A 2023-2024 év kicsit jobb volt a hajdúságiaknak is, de a négy év átlagában veszteséget könyvelnek el. A Debrecen környéki falvakban már akkora a talajok vízhiánya, hogy a hat-nyolc méter mély ásott kutak kiszáradtak.
Új megközelítés kell a bogyós gyümölcsök termesztésében
Bár az éghajlatváltozás komoly hatással van a bogyós gyümölcsök hazai termesztésére, a megfelelő termesztéstechnológiával és fajtaválasztással változást lehetne elérni ezen a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem által szervezett szakmai napon számba vették az ágazat lehetőségeit és bemutatták a korábban indított agrárerdészeti kísérlet eddigi eredményeit is.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza