Fatime
2027-re 500 ezer hektárra emelkedhet az ökológiai gazdálkodás területe
Kategória: Fenntartható gazdálkodás, Növénytermesztés | Forrás: Vetőmag Szövetség, 2024/12/09
A jövő évtől induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat.
Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4 százaléka, amely elmarad a körülbelül 10 százalékos uniós átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban az uniós átlaghoz képest túlsúlyban van a kaszálásra, illetve legeltetésre használt területek aránya (55 százalék, míg az EU-ban 41 százalék). A szántóföldi kultúrák hazánkban a teljes ökoterület 37 százalékát teszik ki (az uniós átlag 45 százalék), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5 százalék) az EU-ban tapasztaltnak (13 százalék).
Az ökológiai szántóink jellemző kultúrája a kalászos gabona és kukorica (38 százalék), de ugyanekkora területet foglalnak el a zöldtakarmány-növények is (36 százalék), mely utóbbi csoport domináns képviselője a lucerna. Emellett nagyobb mértékben termesztenek még napraforgót, borsót, édesköményt, hagymát, burgonyát, szóját és kölest is.
„A környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytató ökológiai gazdálkodás által termelt élelmiszer növényvédő szerek maradványától mentes, és a műtrágyahasználat mellőzése miatt gazdagabb talajélettel rendelkező öko földekről származó termények bizonyos tápanyagokban, mikro- és makro-elemekben is gazdagabbak lehetnek a konvencionális megfelelőjükhöz viszonyítva. Ezek egyértelműen a fogyasztók egészségének hosszú távú megőrzését támogatják. Az ökológiai termesztés növeli a biológiai sokféleséget mind a talajban, mind afölött, és a körforgásos gazdálkodásra, csökkentett külső erőforrás-felhasználásra való törekvése is óvja a természeti környezetünket, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül. A termelők saját földjük hosszú távú, fenntartható művelését nyerik az öko átállással, és akár újfajta piaci lehetőségeket is találhatnak a helyi rövid értékesítési láncok kiépítése formájában. Ami nagyon fontos, hogy az öko növénytermesztés alacsonyabb termelékenységét szükséges lenne javítani egyrészt célzott agrotechnika használatával, másrészt alkalmas növényfajták termesztésével.” hangsúlyozta dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.
A Vetőmag Szövetségben négy éve külön munkacsoport foglalkozik az ökológiai gazdálkodással. A munkacsoport fontos feladata, hogy az öko vetőmagpiacot és növénynemesítést érintő kérdésekben konzultáljon a hatósággal, állami szervekkel, és segítse a felkészülést a 2036-os átállásra, amikortól már csak öko vetőmagot használhatnak az öko gazdák, ismertette dr. Mikó Péter.
Az ágazat fejlődése érdekében emiatt fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat. Az öko gazdák fajtaválasztásának elősegítése érdekében minél több információt szükséges biztosítani fajtatesztek útján, mely segítségével nemcsak országosan, hanem a saját régiójukban született eredményeket is megismerhetik.
A munkacsoport 2020-ban többismétléses kisparcellás kísérleteket indított, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál. 2024-ben már a negyedik őszi búza és a harmadik tönköly fajtatesztek zárultak. Fontos tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt évek során, melyekkel felvértezve újabb növényfajok (tritikálé, őszi borsó) tesztelését is elindították idén ősszel. Az egyes évek részletes eredményei az ÖMKi honlapján elérhetőek és letölthetőek, sőt ugyanott egy hároméves összefoglaló is elérhető már. A kisparcellás öko fajtakísérletek nemcsak a gazdák fajtaválasztását segítik, hanem egyúttal a vetőmag-forgalmazóknak is fontos információt nyújtanak, mert annak eredményei alapján tudják meghatározni, hogy melyik fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű fémzárolt vetőmagra a következő években. Ily módon az ökoban használható fajták azonosításával egyrészt fejlődik a vetőmagszektor, másrészt a még jobb tulajdonságokkal bíró, új fajtákat előállító nemesítői munka anyagi háttere is biztosítottá válik.
Mint dr. Mikó Péter kifejtette: a megtermelt öko termények döntő többsége még mindig feldolgozatlanul hagyja el az országot. Azonban az is jól látható, hogy a kézműves pékségek terjedése, a bio zöldségek és -gyümölcsök iránti hazai kereslet, illetve a célzott feldolgozás növekedése, vagy a kiskereskedelmi áruházláncok választékának ilyen irányú bővítése új, belföldi termékláncok kialakulását hozza magával, ezzel megindítva az exportált mennyiség csökkenését, amely várhatóan tovább fog folytatódni a jövőben.
A magyar állam és az Európai Unió is támogatja az ökológiai gazdálkodókat pénzügyileg és dedikált akcióterv meghirdetésével is. A hazai KAP keretében pedig lehetőség van az átállás támogatására: az újabb ötéves program 2025 januárjától indul, és várhatóan nagy mértékben fogja gyarapítani a hazai tanúsított ökológiai területek méretét és az öko vállalkozások számát. Az unió által meghirdetett „Zöld Megállapodás”, és az azt szolgáló stratégiai tervek értelmében az évtized végéig több mint duplájára (25 százalékra) kell emelni az öko területek arányát Európában. Ebben európai és tagállami szintű akciótervek fognak segíteni. Így a Nemzeti Cselekvésterv az Ökológiai Gazdálkodásért is az öko ágazat fejlődését célozza, amely számos területen tartalmaz a hazai öko gazdálkodást ösztönző megoldásokat, hogy az öko területek aránya 10%-ra, azaz 500 ezer hektárra emelkedhessen 2027 végére. Ezek az ösztönzők mind előrevetítik a szektor további fejlődését.
Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben.
Ajánlott kiadványok
Dr. Nagy János:
Kukoricanemesítés, hibridválasztás, vetőmagtermesztés - Kukorica. A nemzet aranya VI.
Jordán László:
Növényvédelem - Új kihívások és teljesítésük
Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságban
Dr. Szalai József:
Növények fenntartható termesztése
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza