Entz Ferenc iskolaalapító munkásságára emlékeztek

Kategória: Agrárgazdaság | Forrás: MATE , 2024/12/07

Nyitrainé Dr. Sárdy Diána köszöntője nyitotta meg az ünnepi ülést. A főigazgató külön köszöntötte az Entz család megjelent tagjait, Dr. Hegedűs Attilát, az Entz-napi ünnepség programfelelősét, Dr. Bács Márton alpolgármestert, s nem utolsós sorban az esemény előadóit és vendégeit. A főigazgató kiemelte, hogy a Budai Campuson folyó szakmai munka mind a kertészet, tájépítészet és élelmiszertudomány területén széles körben elismert, a Campus örömmel ad helyet szakmai rendezvényeknek. Az Entz nap különlegessége, hogy a kertészettudomány, szőlészet-borászat területén megtartott előadások mellett velünk vannak az Entz család tagjai is és a Rippl-Rónai művészeti Intézet két színinövendékének előadását is élvezhetjük. Egy sokszínű, szakmai és művészeti értékeket ötvöző műsorral készültünk kedves vendégeinknek. A köszöntő végén Nyitrainé Dr. Sárdy Diána felkérte Dr. Entz Géza urat az ünnepi ülés levezetésére.

Dr. Entz Géza levezető elnök a köszöntőjében elmondta, hogy az Entz-napok rendezvénye 9 évvel ezelőtt az A1-es előadóteremben vette kezdetét, utána a Könyvtárban, majd az Elnöki tanácsteremben szűkebb körbe került, és most ismét kinyílt egy sokkal szélesebb, persze főleg szakmai közönség számára, hiszen egy olyan ünnepről van szó, amely ennek a sokágú, de mégis egy összefüggő egységet képviselő intézménynek a múltjával foglalkozik. Felidézte azt a bölcsességet, hogy a múlt nem mögöttünk van, hanem rajta állunk. Ez azt jelenti, hogy fontos kell legyen számunkra, és időről időre vizsgálat tárgyát kell képezze az, hogy min állunk. Ez az intézmény a magyar polgári fejlődés egyik ágának, tudományos és gazdasági, gyakorlati ágának a történetével párhuzamosan, annak a részeként jött létre. De hogy ez hogyan történt, nagyon fontos kérdés, és az eddig elhangzott előadások is sokszor ebbe az összefüggésbe illeszkedtek. De ugyanilyen fontos a hely szelleme is, ami már egy földrajzi kapcsolódást is jelent, és ebben az esetben egy különleges helyzetről van szó. Nem minden egyetem mondhatja el magáról, hogy azon a helyen, ahol még a kezdetek kezdetén a történelmi gyökerei voltak, ott volt képes szervesen egy olyan korszerű és ma is jól működő egységgé fejlődni, ahol elindult a magyar kertészet egyetemi oktatása. A helyszín nagyon fontos, amelynek a fönntartása mindannyiunk közös feladata.

Az első előadás Dr. Saly Noémitől, az „Encz úr és a violaszín bogyók. A mindent túlélő gellérthegyi fügefákról” címmel hangzott el. Saly Noémi áttekintette a gellérthegyi fügefák eredetére vonatkozóan rendelkezésre álló történeti forrásokat, megállapítva, hogy bár a fügét a törökök megjelenése előtt is ismerték hazánkban, a törököknek fontos szerepe volt e gyümölcs budai elterjedésében. Entz Ferenc a Gellért-hegyet úgy ismerte, mint a tenyerét, és az általa elszaporított, violaszín gyümölcsöt termő növényeket messze földön a legkiválóbb fügének tartották. Fialowski Lajos 1902-ben így írt: „A Gellért-hegyet a Főváros rendezésének veszedelme fenyegeti. Álljunk résen, hogy a törökpirosítóval (Peganum) és más ritkaságokkal együtt a fügefácskákat is a tudomány és a jövő nemzedék számára megőrizzük!” Az ősi eredetű, keskeny karéjos levelű, dió nagyságú gyümölcsöt termő fügebokrokat a 60-as években még látták, napjainkra azonban eltűntek. Helyette szélesebb karéjú levelekkel díszítő, nagyobb gyümölcsű bokrokat telepítettek. „Vajon fellelhető lenne-e még valahol az az ősi fügecserje a Gellért-hegyen” - zárta a mondandóját ezzel a megválaszolatlan kérdéssel Dr. Saly Noémi.

A következő előadást Kosztka Ernő kertész-kertépítő vállalkozó tartotta, aki az elmúlt időben a sokak által követett „kalapos kertész” néven vált népszerű kertészeti szaktanácsadóvá az interneten. Kosztka Ernő személyes élettörténete és tapasztalatai alapján mesélt a kertészeti ágazat mostani állapotáról és jövőjéről. Előadását azzal kezdte, hogy 37 évvel ezelőtt nem vették fel a Kertészeti Egyetemre, de utána mégis több diplomát szerzett az egyetem falai között. Külön megemlékezett a Bálint Gazdával való barátságáról, akit mentorának tartott. Az ő javaslatára kezdett bele a kertépítésbe, amit ma már a kerttervezés és kertfenntartás feladatai is kiegészítenek. A gyümölcstermesztéssel soha nem szakított, jóllehet ez a tevékenység gazdasági értelemben hol boldogságot, hol keserűséget okoz. A gyümölcsök feldolgozásával alakították ki a Kakukk-hegyi lekvárium lekvárkülönlegességeit kínáló termékkört. Felvállalta az ismeretterjesztést, a közösségi és egyéb médiafelületeken gyakran vállal előadásokat, bemutatókat, szaktanácsadást: „Tudja meg a nép, hogy a kertészet is egy nagyon komoly diszciplináris tudást igénylő terület!”

Zárásként elmesélte Bálint Gazda történetét, ami számára erőt ad a legnehezebb időszakokban. Bálint Gyuri bácsi nagyon keveset beszélt a munkatáborról. De egyszer elmondta, hogy amikor úgy érzi, nehéz helyzetben van, mindig eszébe jut a negyedik nap. A munkatáborban négyen voltak egy koszton, és megegyeztek, hogy minden nap más vágja fel a kenyeret. Pontosan azért, hogy egyformára vágják. Ő volt a negyedik. Mindenki nagyon igazságosan, egyenlő szeletekre szelte a kenyeret, ő mindig türelemmel kivárta a negyedik napot, és nehéz pillanatokban mindig felidézte magában, miért is várta annyira annak ellenére, hogy tudta, ugyanolyan vastag szeletet fog vágni mindenki. De mindenkinek a saját napján, az ő esetében a negyedik napon, a morzsa is őt illette.

A harmadik előadást Dr. Entz László, Entz Ferenc szépunokája tartotta „A kertészettől az idegsebészetig és talán vissza?” címmel. A szépunoka elmondta, hogy ebben az épületben volt a szalagavató bálja, majd kitért arra, hogy Entz Ferencnek volt egy első élete, orvos volt. Elmesélte, hogy édesapja, aki az Entz-napokon több alkalommal adott elő, érsebész volt, és soha nem terelte őt ebbe az irányba, de a példája mindenképpen meghatározó volt. Kisgyermek korában nagy érdeklődéssel nézte, amikor édesanyja filézte a csirkét, és 10 éves korától át is vette ezt a feladatot. Nem akart kifejezetten orvos lenni, hanem elsősorban sebész, ahol a manuális készségeknek nagy szerepe van. Ösztöndíjjal tanult Bonnban és az USA-ban, ez utóbbi helyszínnek volt szerepe abban, hogy idegsebész lett. Doktori munkája az epilepszia sebészeti kezelése lett, amellyel kapcsolatos kutatásait részben New Yorkban végezte el. Röviden bemutatta a műtéti technikákat, és az általuk kidolgozott új vizsgálati módszereket. Belekezdett gerincsebészeti munkákba is, amit Zürichben sajátított el. Bemutatta nővérét, Saroltát, aki gimnáziumi tanár és perinatális (születés időszaka körüli idő) tanácsadó, Domokos öccsét, aki közgazdász és nagy szerepe van abban, hogy a robotsebészet elindulhatott Magyarországon, így ő sem tudott elszakadni az orvosi területtől. Zsófi borász, aki itt végzett az egyetemen és a férjével saját borászatuk van. Az előadása végén elmesélte, hogy pár éve elkezdtek biokertészkedni, ami nagy örömet jelent számukra, és nagy céljuk a saját fogyasztásra szánt zöldségek megtermelése.

Az ünnepi ülés végén, a szervezők nevében Dr. Hegedűs Attila tartott előadást „Epilógus és köszöntők a 10. jubileumi év hajnalán” címmel. Dr. Hegedűs Attila megköszönte a remek előadásokat. Felhívta a figyelmet, hogy idén nyáron a Magyar Tudomány folyóiratban megjelent a Tudósportré sorozat első része, melyet Balázs Ervin osztályelnök úr felkérésére ő írt Entz Ferencről. Ez a portré azzal zárul, hogy Entz Ferenc 1877-ben meghalt, de számos műve ma is él. Ezek legfontosabb eleme az általa alapított iskola, ami jelenleg a MATE Budai Campusa. Kiemelte, hogy Entz oktatási elveinek legfontosabb elemei ma is érvényesülnek a MATE Budai Campusán gondozott képzésekben.

Entz Ferenc leszármazottjai minden generációban kivételes személyiségeket adtak a magyar tudománynak, többek között mindkét olyan szakterületen is, amit Entz Ferenc a hivatásának tekintett. Az ünnepség keretében elhangzott előadásban Entz László idegsebészeti munkájáról kaphattak képet a résztvevők, a tavalyi eseményen Entz Bertalan szemészorvost ismerhették meg, Entz Zsófia pedig borászként dolgozik. A szervezők nevében felköszöntötték az idén 70 éves Entz Boldizsárt, aki Ghána tiszteletbeli konzulja. A meglepetés a Berzsenyi Gimnázium indulója volt, hiszen Entz Boldizsár ebben a gimnáziumban érettségizett. Entz Gézát 75. születésnapja alkalmából köszöntötték. Mindkét ünnepelt a Tornai Pincészet számos nemzetközi borverseny első helyezését elhozó borkülönlegességét vehette át a pincészet igazgatójától, Tornai Tamástól. Ezenkívül a Krajcsovics Károly ötvös-iparművész által készített egyedi Entz Emlékérmet is átvehették.

A professzor végül hangsúlyozta, hogy a MATE Budai Campusát régebben alapították a legtöbb, nemzetközileg jelentős agrártudományi egyetemnél (BOKU, Wageningen stb.). A hagyomány persze nem minden, de hagyományok nélkül sokkal kevesebb kapaszkodó kínálkozik a minőségi oktatás eléréséhez vezető úton. Kiemelte, hogy Entz Ferenc legfontosabb munkája nem oktatástörténeti adalék, hanem máig eleven, lélegző valóság. Mőcsényi Mihály híres mondata, hogy „az ősi földet meg kell őrizni. Itt vannak a gyökereink, itt kell maradnunk. Történelmi jogunk van hozzá!” Mőcsényi Mihály kijelentése az arborétum és az arborétum területén álló összes épület minden négyzetcentiméterére igaz.

Az ünnepi ülést Entz Géza azzal zárta, hogy felkérte az ünneplő közönséget, hogy helyezzék el a hála koszorúját Entz Ferenc A épület előtt álló szobránál.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai