Cecília
Egyre több különleges ízvilágú szaloncukor színesíti a kínálatot
Kategória: Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2024/12/06
A hagyományos ízesítéstől a különleges gyümölcsök és fűszerek felhasználásával készült szaloncukrokig, idén is rendkívül széles termékpalettából választhatnak a fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint a legújabb trend a csípős és az édes ízek kombinációja, mennyiségben azonban így is a zselés szaloncukorból fogy el a legtöbb.
Szaloncukor nélkül elképzelhetetlen a karácsony, ez az az édesség, amely a Kárpát-medencében megkoronázza az ünnepet. Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el Magyarországra és vált népszerűvé a XIX. század végére. Közös történelmünk miatt a szaloncukor hazánk mellett Szlovákiában és Romániában is hagyományos dísze a karácsonyfának.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint az elmúlt közel másfél évszázadban sem veszített népszerűségéből a termék, sőt, egyre nagyobb szeletet hasít ki a karácsonyi édességkínálatból. Éves szinten csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a magyar fogyasztók – háztartásonként egy kilogramm az átlag –, az értékesítés pedig szezonról szezonra emelkedik.
A gyártók tapasztalatai szerint a hagyomány és az innováció szépen megfér egymás mellett. A zselés szaloncukor továbbra is a legtöbbek kedvence, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes mellett azonban ma már egyre több különleges szaloncukor jelenik meg a kínálatban. A hagyományos ízek vonzzák azokat, akik a jól ismert, megnyugtató ízeket keresik, amelyek kulturális örökséghez vagy gyermekkori emlékekhez kötődnek, ilyen például a zselés szaloncukor. Az innovatív édességeket, amelyek különleges ízkombinációkat vagy modern technikákat alkalmaznak, azok értékelik, akik új és izgalmas dolgokat szeretnének kipróbálni.
Az idei szezonra jellemző egyik új trend a „swicy” ízek térnyerése, amely az édes és csípős ízek ötvözetét jelenti. Így például borssal vagy csilivel kombinált szaloncukrokat is találni a boltok kínálatában. Népszerűek a fahéjas-szegfűszeges-narancsos-kardamomos ízkombinációk is, amelyek kifejezetten a karácsonyi időszakhoz kapcsolódnak. Az újdonságok közé tartozik a likőrös szaloncukor, valamint az egzotikus gyümölcsök és fűszerek - birs, körte, rumos szilva, kávé, mangó, maracuja, chili, gyömbér - felhasználásával készült szaloncukrok is. A nagy gyártók mellett a kis, kézműves cégek is képviseltetik magukat a piacon. Utóbbiak a különleges, egyedi édességek terén remekelnek.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Komoly versenyhátrányban vannak a legális pálinkafőzdék a piaconA Győri Likőrgyár Zrt. Magyarország egyik legrégebbi és meghatározó szeszesital-gyártó vállalata, melynek jogelődjét Győrben 1884-ben alapították. A hagyományokra épülő, de korszerű, piacorientált vállalatként ma is fontos szereplője a hazai szeszesital-iparnak. Barabás Attila, a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymestere, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatója és a Pannonhalmi Pálinkárium vezetője személyesen mutatta be a gyár működési részleteit, s azt is, hogy a tradíciók és az innováció közti egyensúlyt sikerült megteremteniük.ZILDA tejüzem: a minőségi tejtermékek gyártója
A Makrom Kft. ZILDA tejüzeme a Ceres Holding tulajdonában magas minőségű, tartósítószermentes tejtermékeket gyárt. A ZILDA tejüzem fő tevékenysége a prémium minőségű, GMO-mentes alapanyagból, A2-es tejből készült tejtermékek előállítása. A mágocsi tejüzemben évente 2 millió liter tejet dolgoznak fel. A tejüzemben jártunk, ahol Mohai-László Viktória üzemvezetővel, és Kiss József kereskedelmi vezetővel beszélgettünk.Példa értékű a DélKerTÉSZ társadalmi felelősségvállalása
A DélKerTÉSZ immár évek óta jelentős gazdasági, klimatikus és piaci kihívásokkal néz szembe. Nincs ez másként az idei évben sem, de a szövetkezet olyan védőernyőt biztosít a 450 tagnak, amellyel a legnehezebb időszakon is túl tudnak lendülni. A DélKerTÉSZ a társadalmi felelősségvállalás terén is sokat tesz a közösség érdekében.Vadgasztronómia: egészséges a vadhús, de nem fogy
A vadhús vegyszer- és hormonmentes, be lehetne és kellene vonni a mindennapi étkezésekbe - buzdította a potenciális vásárlókat Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadgasztronómiai fesztiválon. A statisztika őt igazolja, az egy főre jutó fogyasztás 10-30 dekagramm között ingadozik évente.Tornai Pincészet: a kiváló fehérborok szentélye
A Somlói borvidék Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke. A 450 hektárnyi szőlőterületet a Bakony nyugati lábánál, három vulkanikus eredetű tanúhegyen (Somló, Kissomlyó, Ság-hegy) évszázadok óta művelik a gazdák. Az elmúlt három és fél évtizedben sok szép emlék köt ehhez a szemet gyönyörködtető természeti tájhoz, többek között a Tornai Endre által 1946-ban alapított borászathoz is. Legfrissebb élményem a 44. Országos Borverseny eredményhirdetése, amelyen ünnepélyes díjátadó gálán hirdették ki a kategóriagyőzteseket, a nagyarany, az arany és az ezüstérmes borokat. Tornai Tamást, a Tornai Pincészet tulajdonosát, a Kft. ügyvezető igazgatóját négy alkalommal szólították a szervezők, hogy vegye át az aranyérmekről, és a különdíjról szóló oklevelet. Tornai Tamással beszélgettünk.Hulladékgazdálkodás: a termelés növelése helyett visszafogott pazarlást
A világon megtermelt élelmiszer harmada, egyes becslések szerint 44 százaléka kárba vész. Ennek okai közé sorolhatjuk a rossz betakarítási gyakorlatot, a helytelen szállítást, tárolást, a sokszor feleslegesen szigorított eladási határidőket, a piacokon keletkező hulladékokat, és természetesen a vásárlói pazarlásokat. A világ népessége 2050-re megközelíti a 10 milliárd főt, ami 25 százalékos bővülést jelent. Az étrendek változásával, a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek fogyasztásának növekedésével, ez értékben 60 százalékkal növeli az élelmiszer-igényt.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza