István
Egyre több különleges ízvilágú szaloncukor színesíti a kínálatot
Kategória: Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2024/12/06
A hagyományos ízesítéstől a különleges gyümölcsök és fűszerek felhasználásával készült szaloncukrokig, idén is rendkívül széles termékpalettából választhatnak a fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint a legújabb trend a csípős és az édes ízek kombinációja, mennyiségben azonban így is a zselés szaloncukorból fogy el a legtöbb.
Szaloncukor nélkül elképzelhetetlen a karácsony, ez az az édesség, amely a Kárpát-medencében megkoronázza az ünnepet. Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el Magyarországra és vált népszerűvé a XIX. század végére. Közös történelmünk miatt a szaloncukor hazánk mellett Szlovákiában és Romániában is hagyományos dísze a karácsonyfának.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint az elmúlt közel másfél évszázadban sem veszített népszerűségéből a termék, sőt, egyre nagyobb szeletet hasít ki a karácsonyi édességkínálatból. Éves szinten csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a magyar fogyasztók – háztartásonként egy kilogramm az átlag –, az értékesítés pedig szezonról szezonra emelkedik.
A gyártók tapasztalatai szerint a hagyomány és az innováció szépen megfér egymás mellett. A zselés szaloncukor továbbra is a legtöbbek kedvence, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes mellett azonban ma már egyre több különleges szaloncukor jelenik meg a kínálatban. A hagyományos ízek vonzzák azokat, akik a jól ismert, megnyugtató ízeket keresik, amelyek kulturális örökséghez vagy gyermekkori emlékekhez kötődnek, ilyen például a zselés szaloncukor. Az innovatív édességeket, amelyek különleges ízkombinációkat vagy modern technikákat alkalmaznak, azok értékelik, akik új és izgalmas dolgokat szeretnének kipróbálni.
Az idei szezonra jellemző egyik új trend a „swicy” ízek térnyerése, amely az édes és csípős ízek ötvözetét jelenti. Így például borssal vagy csilivel kombinált szaloncukrokat is találni a boltok kínálatában. Népszerűek a fahéjas-szegfűszeges-narancsos-kardamomos ízkombinációk is, amelyek kifejezetten a karácsonyi időszakhoz kapcsolódnak. Az újdonságok közé tartozik a likőrös szaloncukor, valamint az egzotikus gyümölcsök és fűszerek - birs, körte, rumos szilva, kávé, mangó, maracuja, chili, gyömbér - felhasználásával készült szaloncukrok is. A nagy gyártók mellett a kis, kézműves cégek is képviseltetik magukat a piacon. Utóbbiak a különleges, egyedi édességek terén remekelnek.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Búzaszenteléssel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program
A horvátországi Karancson tartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere program. Az egész éven átívelő programban határon inneni és túli magyar gazdák ajánlanak fel búzát rászoruló gyermekeket, családokat segítő szervezeteknek.Nagykun 2000 Mg. Zrt.: előny a többlábon állás
Nagy érdeklődés mellett zajlott június 13-án a Nagykun 2000 Mg. Zrt. központjában és a kísérleti parcelláknál a regionális fajtabemutató. A két nagy hazai nemesítőház, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged (amely intézet tavaly ünnepelte a megalakulásának a centenáriumát), és az Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásár (amely tavaly volt 75 éves) kutatói ismertették a GK és az Mv kalászos gabonák nemesítési eredményeit, termesztéstechnológiai újdonságait. Bori Tamással, a Nagykun 2000 Mg. Zrt. elnök-igazgatójával arról is beszélgettünk, hogy a cégcsoport tevékenysége több lábon áll, amely tevékenységben a rizstermesztés jelenti a meghatározó portfoliót.Éder Tamás: Ilyen terhek mellett a hazai élelmiszerek nem drágák
Nagy kérdés, hogyan reagálnak a sertéspiaci szereplők a ragadós száj- és körömfájás okozta nehézségekre, mindenesetre az állomány tavaly nőtt, és a beruházási pályázatok is sokat lendíthetnek az állattenyésztők és a feldolgozók lehetőségein – derül ki az Agráriumnak nyilatkozó Éder Tamásnak, a Magyar Húsiparosok Szövetsége elnökének a szavaiból.Az élelmiszer-minőség és ami mögötte van
Ami a fogyasztónak talán csak annyi, hogy „finom”, az élelmiszer-előállítók számára jóval többet jelent. Ahhoz ugyanis, hogy egy élelmiszerről el lehessen mondani, hogy a minőségével minden rendben van, a teljes termékláncon belül minden szereplőnek be kell tartani egy sor olyan előírást, ami nem csupán például a termék ízéről, állagáról, hanem annak biztonságos fogyaszthatóságáról is szól.Újszerű digitalizációs megoldások Az Állatorvostudományi Egyetem és a Makrom Kft. közös projektje
Digitális élelmiszerbiztonsági rendszerrel támogatott, táplálkozásélettani szempontból kedvező hatású tejtermék fejlesztéssel kínál megoldást a Makrom Kft. és az Állatorvostudományi Egyetem a tejérzékenységben érintettek és a tudatos fogyasztók számára. A “Digitális élelmiszerlánc menedzsment rendszerrel támogatott A2 tejtermékek fejlesztése” című projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap 314 millió forintos támogatásával valósul meg.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza