2026. 07. 21., kedd
Dániel
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Egyre több különleges ízvilágú szaloncukor színesíti a kínálatot

Kategória: Élelmiszeripar, Kamara | Forrás: NAK Sajtó, 2024/12/06

A hagyományos ízesítéstől a különleges gyümölcsök és fűszerek felhasználásával készült szaloncukrokig, idén is rendkívül széles termékpalettából választhatnak a fogyasztók. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint a legújabb trend a csípős és az édes ízek kombinációja, mennyiségben azonban így is a zselés szaloncukorból fogy el a legtöbb.

Szaloncukor nélkül elképzelhetetlen a karácsony, ez az az édesség, amely a Kárpát-medencében megkoronázza az ünnepet. Bár a szaloncukor eredetileg külföldről érkezett hazánkba, korábbi formájától annyira eltér, hogy joggal tekinthetjük hungarikumnak. A papírba csomagolt, eredetileg fondant, azaz cukorszirupból készült nyalánkság német közvetítéssel jutott el Magyarországra és vált népszerűvé a XIX. század végére. Közös történelmünk miatt a szaloncukor hazánk mellett Szlovákiában és Romániában is hagyományos dísze a karácsonyfának.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének körképe szerint az elmúlt közel másfél évszázadban sem veszített népszerűségéből a termék, sőt, egyre nagyobb szeletet hasít ki a karácsonyi édességkínálatból. Éves szinten csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a magyar fogyasztók – háztartásonként egy kilogramm az átlag –, az értékesítés pedig szezonról szezonra emelkedik.

A gyártók tapasztalatai szerint a hagyomány és az innováció szépen megfér egymás mellett. A zselés szaloncukor továbbra is a legtöbbek kedvence, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes mellett azonban ma már egyre több különleges szaloncukor jelenik meg a kínálatban. A hagyományos ízek vonzzák azokat, akik a jól ismert, megnyugtató ízeket keresik, amelyek kulturális örökséghez vagy gyermekkori emlékekhez kötődnek, ilyen például a zselés szaloncukor. Az innovatív édességeket, amelyek különleges ízkombinációkat vagy modern technikákat alkalmaznak, azok értékelik, akik új és izgalmas dolgokat szeretnének kipróbálni.

Az idei szezonra jellemző egyik új trend a „swicy” ízek térnyerése, amely az édes és csípős ízek ötvözetét jelenti.  Így például borssal vagy csilivel kombinált szaloncukrokat is találni a boltok kínálatában. Népszerűek a fahéjas-szegfűszeges-narancsos-kardamomos ízkombinációk is, amelyek kifejezetten a karácsonyi időszakhoz kapcsolódnak. Az újdonságok közé tartozik a likőrös szaloncukor, valamint az egzotikus gyümölcsök és fűszerek - birs, körte, rumos szilva, kávé, mangó, maracuja, chili, gyömbér - felhasználásával készült szaloncukrok is. A nagy gyártók mellett a kis, kézműves cégek is képviseltetik magukat a piacon. Utóbbiak a különleges, egyedi édességek terén remekelnek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Az aranyszínű sárgaság: egyedül nem megy
Az aranyszínű sárgaság 2025-ben gyors terjedésnek indult Magyarország szőlőültetvényeiben, a fertőzött tőkék és az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés pedig kulcsfontosságú a járvány megfékezésében. A tél csak részlegesen gyérítheti a kórokozót, így a következő években a folyamatos monitoring és a közösségi együttműködés válik a védekezés alapjává.
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Termelői szemmel a tejpiaci válságról
Az európai tejágazat az elmúlt évek egyik legsúlyosabb piaci krízisét éli. A 2025 végén kibontakozó folyamatok olyan gyors és mély árzuhanást hoztak, amelyre régóta nem volt példa az ágazatban. A nyerstej felvásárlási ára rövid idő alatt a korábbi, literenként mintegy 200 forintos szintről sok esetben januárra 60–80 forint közé esett vissza, ami már messze az önköltségi ár alatt van. A spot piacon – vagyis az előre le nem szerződött, napi áras értékesítésben – egyes ügyletek ennél is alacsonyabb szinten köttettek. A kialakult helyzetet Dr. Sziráki Bencével, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. operatív igazgatójával elemezzük, aki termelői oldalról rálát a válság mindennapi hatásaira. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza