Fatime
Erdőkkel a talajmegőrzésért - Talaj Világnapja 2024. december 5.
Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt., 2024/12/05
A világ élelmiszer ellátásának 95%-át talajaink biztosítják, miközben a Föld szilárd részének mindössze 11 %-a termőföld, azaz elsősorban élelmiszertermelésre, legeltetésre használt, nem erdőnek minősülő terület. Az EU átlag közel 30 %, de hazánkban ez az érték 60% feletti. A talajok védelmének egyik szükséges feltétele az erdők fennmaradása és fejlődése, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik szakmai küldetése. Az idei Talaj Világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő azt foglalja össze, hol és hogyan lehet új erdőket létrehozni.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013. évben fogadta el december 5.-ét a talaj világnapjaként azzal a céllal, hogy a bemutassa a talaj szerepét a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, és rávilágítson a tudatos talajhasználat fontosságára. Egy évvel később 2015-öt az ENSZ a talaj évének, míg a 2015-2024 közötti időszakot a talaj évtizedének nyilvánította. Nem csoda, hiszen az emberiség népességének növekedésével arányosan nő a táplálékigény, amit a talajon termelünk. Nő a tiszta víz szerepe, amit a talaj rendszere szűr meg és hoz újra iható formába, tárol és ad tovább az élelmiszernövények felé. Mindezt csak az egészséges talajok tudják biztosítani, miközben világszerte fogynak a talajaink. Óriási ütemben építjük be területeinket, illetve szennyezzük el talajainkat, vagy hagyjuk védtelenül a talajpusztító folyamatok hatásaitól. Talajaink mára veszélyeztetett erőforrásokká váltak. Nem véletlen tehát ez a kitüntetett figyelem, amit a nemzetközi szervezetek irányából kap.
„A talajvédelem egyik legegyszerűbb megoldása a fásítás, erdősítés. Az erdőterületek visszaszorulása mellett a klímaváltozás, a termőréteg eróziója és a talaj leromlásának következtében egyre több olyan mezőgazdasági művelés alatt álló parcella van, ahol a hagyományos módszerekkel a gazdálkodás egyre nehezebbé válik. Ezeket a gazdaságilag kevésbé értékes területek érdemes a továbbiakban természet- és környezetvédelmi szempontok alapján kezelni, és ha a termőhelyi viszonyok megfelelőek, őshonos fafajokkal beerdősíthetni. Ezeknek a termőföldeknek az újraerdősítése nem csupán a biodiverzitást növeli, helyreállítja a talaj termékenységét és csökkenti az éghajlatváltozás káros hatásait, hanem gazdaságilag is újra jövedelmezővé teheti a területet.” – foglalta össze az új erdőkkel történő talajvédelem lehetőségeit Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.
Egy régóta fátlan terület beerdősítése nagy körültekintést igényel. Ezért minden esetben erdőtelepítési tervet kell készíteni, aminek az alapja a talaj állapotának vizsgálata, azaz a termőhelyfeltárás. Ez utóbbi egy ,,gödör” vagy szaknyelven egy talajszelvény kiásásával kezdődik. A feltárás során a szakemberek elkülönítjük a talaj különböző szintjeit, illetve rétegeit, amelyekből mintát vesznek a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. A helyszíni vizsgálatok során többek között a meghatározzák a különböző kiválásokat, a tömörséget és a szerkezetességet. Ezeknek az adatoknak az összegzése lehetővé teszi a talajtípus meghatározását, ami kiemelten fontos, hiszen a talaj és a vegetáció között szoros összefüggés van. A talaj mellett a klímát, a földrajzi adottságokat (domborzat, fekvés) és hidrológiai viszonyokat is figyelembe kell venni a telepítendő erdő fafaj-összetételének meghatározásakor. Ezek alapján már megalapozott döntést tudnak hozni arról, hogy erdőtelepítésre alkalmas-e a terület, és ha igen akkor milyen fafajok használhatóak fel a telepítés során. Az így elkészült termőhelyfeltárási szakvélemény szolgál a telepítési terv alapjául.
„A Pilisi Parkerdő Zrt. több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az erdőtelepítések tervezése és kivitelezése terén. Csak tavalyi évben közel 50 hektár korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen hajtottunk végre sikeres erdőtelepítéseket, melyek egy része az Újszülöttek erdeje program keretei között valósult meg. Saját talajlaboratóriumunknak köszönhetően gyorsan és hatékonyan végezzük el a talajminták vizsgálatát, így a tervezési folyamat gyorsabb és hatékonyabb.” – fűzte hozzá a Parkerdő vezérigazgatója.
Ajánlott kiadványok
Dr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
A mélyművelés szocialista hagyomány?Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.Zöld jövő: védekezés a klímakárok ellen
A meteorológiai mérések azt mutatják, hogy Európa gyorsabban melegszik, mint a világ nagyobb része. Az elmúlt évben a világon az átlagos hőmérséklet 1.4 Celsius fokkal volt magasabb az iparosodás előttinél, Európában pedig 2.4 Celsius fokkal. A tudósok világosan, közérthetően fogalmazzák meg a valós helyzetet: Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ; eközben a világ is kétszer gyorsabban melegszik, mint két évtizede.Zajlanak a fejlesztések, újra beruháznak a hazai gazdálkodók
Élhetőbb, jobb és biztonságosabb világot hoz magával a precíziós gazdálkodás, a tavaly ismét növekvő pályára állt gépeladások, illetve a magyar gazdálkodók fejlesztési hajlandósága is arra predesztinálja a magyar agráriumot, hogy idén az építkezés szakaszába lépjen – mondta Nagy István agárminiszter, a Kecskeméten rendezett PREGA konferencia és kiállítás megnyitóján. A rendezvényen több mint 110 előadót hallgathattak meg a résztvevők, miközben a harmincat is meghaladta azon hazai és nemzetközi digitális fejlesztő vállalkozások száma, amelyek bemutatták a legmodernebb adatvezérelt megoldásaikat.Tavaly több mint húsz mezőgazdaságot érintő törvényt módosítottak
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága idén elsősorban a mezőgazdaság versenyképességének fenntartására, az aszálykockázatok kezelésére és az uniós agrártámogatásokkal kapcsolatos ügyekre fókuszált. Font Sándorral, a bizottság elnökével értékeltük a bizottság elmúlt évi tevékenységét.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza