2026. 09. 09., szerda
Ádám
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Erdőkkel a talajmegőrzésért - Talaj Világnapja 2024. december 5.

Kategória: Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt., 2024/12/05

A világ élelmiszer ellátásának 95%-át talajaink biztosítják, miközben a Föld szilárd részének mindössze 11 %-a termőföld, azaz elsősorban élelmiszertermelésre, legeltetésre használt, nem erdőnek minősülő terület. Az EU átlag közel 30 %, de hazánkban ez az érték 60% feletti. A talajok védelmének egyik szükséges feltétele az erdők fennmaradása és fejlődése, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. egyik szakmai küldetése.  Az idei Talaj Világnapja alkalmából a Pilisi Parkerdő azt foglalja össze, hol és hogyan lehet új erdőket létrehozni.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013. évben fogadta el december 5.-ét a talaj világnapjaként azzal a céllal, hogy a bemutassa a talaj szerepét a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, és rávilágítson a tudatos talajhasználat fontosságára. Egy évvel később 2015-öt az ENSZ a talaj évének, míg a 2015-2024 közötti időszakot a talaj évtizedének nyilvánította. Nem csoda, hiszen az emberiség népességének növekedésével arányosan nő a táplálékigény, amit a talajon termelünk.         Nő a tiszta víz szerepe, amit a talaj rendszere szűr meg és hoz újra iható formába, tárol és ad tovább az élelmiszernövények felé. Mindezt csak az egészséges talajok tudják biztosítani, miközben világszerte fogynak a talajaink. Óriási ütemben építjük be területeinket, illetve szennyezzük el talajainkat, vagy hagyjuk védtelenül a talajpusztító folyamatok hatásaitól. Talajaink mára veszélyeztetett erőforrásokká váltak. Nem véletlen tehát ez a kitüntetett figyelem, amit a nemzetközi szervezetek irányából kap.

 „A talajvédelem egyik legegyszerűbb megoldása a fásítás, erdősítés. Az erdőterületek visszaszorulása mellett a klímaváltozás, a termőréteg eróziója és a talaj leromlásának következtében egyre több olyan mezőgazdasági művelés alatt álló parcella van, ahol a hagyományos módszerekkel a gazdálkodás egyre nehezebbé válik. Ezeket a gazdaságilag kevésbé értékes területek érdemes a továbbiakban természet- és környezetvédelmi szempontok alapján kezelni, és ha a termőhelyi viszonyok megfelelőek, őshonos fafajokkal beerdősíthetni. Ezeknek a termőföldeknek az újraerdősítése nem csupán a biodiverzitást növeli, helyreállítja a talaj termékenységét és csökkenti az éghajlatváltozás káros hatásait, hanem gazdaságilag is újra jövedelmezővé teheti a területet.” – foglalta össze az új erdőkkel történő talajvédelem lehetőségeit Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

 Egy régóta fátlan terület beerdősítése nagy körültekintést igényel. Ezért minden esetben erdőtelepítési tervet kell készíteni, aminek az alapja a talaj állapotának vizsgálata, azaz a termőhelyfeltárás. Ez utóbbi egy ,,gödör” vagy szaknyelven egy talajszelvény kiásásával kezdődik. A feltárás során a szakemberek elkülönítjük a talaj különböző szintjeit, illetve rétegeit, amelyekből mintát vesznek a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. A helyszíni vizsgálatok során többek között a meghatározzák a különböző kiválásokat, a tömörséget és a szerkezetességet. Ezeknek az adatoknak az összegzése lehetővé teszi a talajtípus meghatározását, ami kiemelten fontos, hiszen a talaj és a vegetáció között szoros összefüggés van. A talaj mellett a klímát, a földrajzi adottságokat (domborzat, fekvés) és hidrológiai viszonyokat is figyelembe kell venni a telepítendő erdő fafaj-összetételének meghatározásakor. Ezek alapján már megalapozott döntést tudnak hozni arról, hogy erdőtelepítésre alkalmas-e a terület, és ha igen akkor milyen fafajok használhatóak fel a telepítés során. Az így elkészült termőhelyfeltárási szakvélemény szolgál a telepítési terv alapjául.

 „A Pilisi Parkerdő Zrt. több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az erdőtelepítések tervezése és kivitelezése terén. Csak tavalyi évben közel 50 hektár korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen hajtottunk végre sikeres erdőtelepítéseket, melyek egy része az Újszülöttek erdeje program keretei között valósult meg. Saját talajlaboratóriumunknak köszönhetően gyorsan és hatékonyan végezzük el a talajminták vizsgálatát, így a tervezési folyamat gyorsabb és hatékonyabb.” – fűzte hozzá a Parkerdő vezérigazgatója.

Ajánlott kiadványokDr. Horváth Béla:
Gépek a szabadföldi erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőfelújításhoz
Dr. Horváth Béla:
Gépek az erdőtelepítéshez
Kristó LÁszló:
Erdészeti szaporítóanyag-termelés
Dr. Folcz Tóbiás:
Erdőművelés

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
Mennyi élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban?
A Nemezti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta nyomon követi a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét. A 2025-ös felmérés eredményei szerint tovább erősödött a kedvező tendencia: az elkerülhető élelmiszerhulladék, vagyis az élelmiszerpazarlás mértéke az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent. Az otthoni pazarlás hátterében továbbra is ugyanazok a mindennapi hibák állnak: a túlvásárlás, a túlzott főzés és a megfeledkezett élelmiszerek.
Helyspecifikus gazdálkodás: hiányzó gyakorlat
Helyspecifikus gazdálkodás lehet az egyik módja a költségek optimalizálásának – javasolják íróasztal mögül a gazdáknak. Ennek van egy anekdotába illő valóságos tapasztalata. Egy bakonyalji faluban, homokos dűlőben – ahogy a nagykönyvben írva van – dohány zöldellt. A palántákat nem a dombra, hanem a lap aljára, fagyzugos területre ültették. Ez még a gyakornok gyereknek is föltűnt, és szóvá is tette az akkori termelőszövetkezet főagronómusának, hogy a késői fagyok miatt elfagyhatnak a palánták.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza