2025. 04. 02., szerda
Áron
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Megmentheti az űripar a magyar mezőgazdaságot? Őshonos növényfajok fognak a Föld körül keringeni

Kategória: Agrárgazdaság, Fenntartható gazdálkodás | Forrás: Orion Űrnemzedék Alapítvány, 2024/12/11

Hazánk a nemzetközi űripar meghatározó szereplőjévé vált az utóbbi időben. Ennek a fejlődésnek újabb mérföldköveként 2025 második felében valósul meg egy biológiai űrmisszió, amely során az Elon Musk nevéhez kötődő SpaceX Falcon-9 rakéta a Mission Possible űrkapszulát, benne a Mátyás Bence által alapított Genesis Sustainable Future MayaSat-1 biológiai inkubátorát állítja poláris pályára. Ehhez a misszióhoz csatlakozott az Első Hazai Űrkongresszust is jegyző Orion Űrnemzedék Alapítvány, amely révén 100 gramm 23 fajta növényi magot visznek fel az űrbe. Kevesen tudják, hogy 1980-ban már Farkas Bertalan is végzett növényekkel kapcsolatos kutatást a Szaljut-6 űrállomáson az Oasis növénytermesztési berendezésen.

Az űrnövény-kutatás kettős célt szolgál: egyrészt a földi mezőgazdaságban, másrészt az űrélelmezésben is hasznosíthatóak a kutatási eredmények. A 100 gramm növényi maggal kapcsolatos kutatás az Orion Űrnemzedék Alapítvány által létrehozott Csillagváros Kft. budapesti laborjában kezdődik 2025. második felében.

95 százalékkal kevesebb víz, 99 százalékkal kevesebb föld kell

A Csillagváros Kft. ügyvezetője, Valent Petra hangsúlyozta, hogy növénykísérleteik célja az élelmiszerforrások diverzifikálása és az éghajlatváltozás extrém hatásainak ellenálló növények előállítása. A farm innovatív technológiája 95 százalékkal kevesebb vizet, 99 százalékkal kevesebb földet használ, miközben időjárástól függetlenül, vegyszermentesen biztosít kiszámítható hozamot.

A kutatófarm az űrhajósok táplálékának előállítására is fókuszál. „Kísérleteinkkel olyan tápanyagforrásokat hozhatunk létre, amelyek űrutazások során is alkalmazhatóak lehetnek. Ez kulcsfontosságú a jövő űrmisszióihoz” – mondta Utasi Lőrinc agrármérnök. Hozzátette, hogy az űrkolonizációhoz szükséges növénytermesztési technológiák fejlesztése is kiemelt céljuk. A növények nemcsak táplálékot nyújtanak az űrben, hanem színeikkel és gondozásukkal pszichológiai támogatást is biztosítanak az űrhajósok számára.

A Csillagváros Kft. 2022 december óta üzemelteti a vertikális farmot, amelyben 150 négyzetméteren termelnek növényeket. A farmon 5 független hidropóniás egység működik, felszerelve tápanyag-keringető és tápoldatozó rendszerrel, klímával, szén-dioxid adagolóval és felügyeleti rendszerrel. Magasszintű technológiai és szoftveres környezettel támogatják a kutató folyamatokat, amelynek keretében saját nevelési receptúrákat is kidolgoznak. A kft. nemrégiben létrehozta az EGREEN Farming Solutions brandjét, amely kifejezetten kereskedelmi célra és mezőgazdasági hasznosításra állít elő növényeket.

Mission ImPossible Elon Muskkal

A Csillagváros Kft. vertikális farmján végzett kísérletek logikus kiegészítése és tudományos kapcsolata az, ha valós űrkörülményeknek kitett növényi magokat használnak fel az űrkolonizációs kísérletekben. E célból a vertikális kutató farmot működtető Orion Űrnemzedék Alapítvány együttműködési megállapodást kötött a Genesis SFL cégcsoporttal, melyet a nemzetközi tudományos életben komoly sikereket elérő Mátyás Bence alapított és irányít. A

 The Exploration Company német cég által életre keltett Mission Possible űrkapszulában elhelyezett MayaSat-1 biológiai cubesat tartalmazza a földi növények magjait, amelyek valós űrutazásra készülnek, a világon először poláris pályán a Föld körül fognak keringeni.

Az űrutazás során a magokat ért hatásokat és következményeit vizsgálják, hogy az űrbéli életre alkalmas növényeket nemesítsenek.

Mátyás Bence kutató, a MayaSat-1 inkubátor megalkotója elmondta: „A Mission Possible keretében poláris pályán lehetőségünk nyílik biológiai minták vizsgálatára, amely számos hasznos információval szolgál. Rakományunk többször is áthalad töltött részecskékkel teli zónákon, ezzel mimikálva a hosszabb űrutak során fellépő stresszt, amely a biológiai organizmusokat terheli. Ezen körülmények hatására érdekes genetikai változásokra lehet számítani, amelyek segíthetnek a fajok vagy fajták szelekciójában, valamint hozzájárulhatnak a klímaváltozásra való felkészüléshez”.

Az Orion Űrnemzedék Alapítvány elnöke, Fenyőfalvi Anett így nyilatkozott:
A magyar űrnövény-kutatás hosszú múltra tekint vissza. Már 1887-ben Mágocsy-Dietz Sándor vizsgálta a gravitáció nélküli növényi viselkedést, az 1960-as években Jókay-Ihász Lajos készítette el az első űrélelmiszert a Glenn-misszió számára, míg 1980-ban Farkas Bertalan végzett növényi kísérleteket az Oasis berendezéssel a Szaljut-6 űrállomáson. Büszkeséggel tölt el, hogy Alapítványunk is folytathatja ezt a páratlan tudományos örökséget.”  


Fenyőfalvi Anett és Mátyás Bence a partnercégek képviselői körében

Az oktatás és a tudomány-kommunikáció szintén stratégiai jelentőségű az Alapítvány számára. Az Első Hazai Űrkongresszus után 2025 januárjában megrendezik az első magyar Space Charity gálát, februárban pedig a világ első űrbiológiai tudományos konferenciáján, a Genesis Space Bioscience konferencián partnerként vesznek részt, amelyet a Genesis SFL szervez.

A MayaSat-1 egy 10 cm X 10 X 10 cm-es kocka alakú, az űrutazásra kifejlesztett biológiai inkubátor, amely alkalmas arra, hogy magok az űrutazásban ne sérüljenek. A súlya 298 gramm.

Az Orion 100 grammos projektje keretében több magyar partner is hozzájárult a misszió magtömegéhez, értékes növényi magokkal támogatva a kutatást. A Bakonyerdő Zrt. nyír, vadalma, fekete fenyő, vadkörte és erdei fenyő magokat biztosított, az Etyeki Kúria Borászat Chardonnay szőlőmagokkal, a Kalocsa Tanya homoktövis magokkal, a Levander Tihany pedig levendula magokkal járult hozzá a kísérlethez. Emellett a SpaceABC közreműködésével közös kutatás zajlik majd az orvosi zsilíz magjával kapcsolatosan.

„Amikor partnereket kerestünk, olyan együttműködőkre esett a választásunk, akik elkötelezettek nemcsak az innováció, hanem a fenntarthatóság, a biodiverzitás megőrzése és a jövő élelmezési kihívásainak megoldása iránt is. Ezek a magok kiemelt jelentőségűek, hiszen az „űr-fajták” kifejlesztése az Alapítvány céljait is erősíti: az űrtudományok hétköznapi alkalmazásának bemutatását. Az ilyen kutatások lehetővé teszik, hogy az űrtechnológia praktikus, mindennapi problémákat megoldó innovációkat nyújtson, miközben inspirálja a társadalmat az űrkutatás lehetőségeinek megismerésére, és új STEAM ismeretterjesztési irányvonalakat teremtenek az oktatásban úgy, mint például vertikális gazdálkodás, élelmezésbiztonság vagy űrkolonizációs növénytermesztés témakörökben.” – említette Fenyőfalvi Anett.

Az Orion Űrnemzedék Alapítványról (https://urnemzedek.hu/)

Célunk, hogy a nagyközönség jobban megismerje az űrkutatás jelentőségét, előnyeit és hatásait, valamint inspirálja és motiválja a fiatalokat a tudományos és műszaki területeken való tanulásra és karrierépítésre. Az űrkutatás és űrtudomány népszerűsítése, a köztudatba való beépülése kiemelten fontos küldetésünk, annak érdekében, hogy felkeltsük a hétköznapi emberek érdeklődését is az “űrtéma” iránt, hiszen így érhetjük el, hogy megértsék az űrkutatás fontosságát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

2024: Lassult a drágulás, a kisebb méretű földterületek uralják a piacot - A legnagyobb forgalma az 1 és 5 hektár közötti szántóterületeknek volt
Az előző évhez hasonlóan 2024-ben is mérsékelten emelkedett a termőföld országos átlagára. Az Agrotax Kft. elemzése szerint a kifüggesztéssel eladott földterületek hektáronkénti átlagára 2,431 millió forint volt, ami 8,3 százalékkal magasabb az egy évvel korábbnál (2023: 2,172 M Ft). A termőföldpiaci átlagár emelkedése a 2022-ig jellemző évi 10 százalékos átlagos drágulástól tavaly is elmaradt, és jelentős maradt a különbség egyes régiók között.
A FAO új iránymutatást tesz közzé a szarvasmarhák influenza felügyeletére vonatkozóan
A szarvasmarhák és más emlősök bejelentett madárinfluenza-fertőzésének hulláma közepette az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új iránymutatásokat adott ki, amelyekben tanácsot ad tagjainak, hogyan hajtsanak végre hatékony felügyeleti programokat a szarvasmarhák influenza fertőzésének korai kimutatására – adta hírül honlapján a szervezet.
Vizes Élőhelyek Világnapja
Február 2-án ünnepeltük a Vizes Élőhelyek Világnapját. 1971-ben ezen a napon írta alá 18 állam az iráni Ramsar városában a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről és a vízimadarak élőhelyének védelméről szóló államközi megállapodást, melynek tagjai azóta 172-re nőttek. Hazánk nemzeti parkjai a világnap keretében színes programokkal várják ezúttal is az érdeklődőket.
Kiváló horgászélményt kínálnak a Körösök
A Körösvidéki Horgászegyesületek Szövetsége (KHESZ) a számadatai alapján is tiszteletreméltó szervezet, hiszen 2400 hektár vízfelületet kezelnek, amelyen 94 horgászegyesület 29 ezer tagja él a hobbijának. Az összesen 184 hektáron működő tógazdaságaikban termelt pontyokat kizárólag a szövetség horgász vizeibe telepítik, megalapozva ezzel a természetesvízi halgazdálkodást és a telepítéseket. Nemes Attila Károly, a KHESZ ügyvezető igazgatója két év híján húsz éve vezeti a szövetség szerteágazó munkáját. Az, hogy az igazgató jól dolgozik, jelzi, hogy Körösökön a horgászat népszerűsége nem csorbult az elmúlt csaknem két évtizedben sem. Nemes Attila Károllyal beszélgettünk.
A magyar halász és a tenger - avagy egy sikeres elnökség mérlege
Mint ismert, 2024. július 1. és december 31. között Magyarország töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ilyenkor az éppen elnöklő tagállam fél évig vezeti a tanácsi munkacsoportüléseket, az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) üléseit, valamint a miniszteri tanácsüléseket. Ezen adminisztratív funkció mellett a mindenkori elnökség megfogalmazhat és elfogadtathat olyan tanácsi következtetéseket, amelyek a későbbiekben beépülhetnek a jogalkotásba, saját prioritásai mentén eldöntheti, milyen dossziékban akar inkább előrehaladást elérni, és melyeket sorol hátrébb, valamint – bizonyos korlátokon belül – beleszólása van az egyes jogi aktusok megszövegezésébe is. Mit is jelentett mindez a halászat területén, és milyen eredményeket sikerült elérnie a magyar elnökségnek? Az alábbiakban ezt szeretnénk röviden bemutatni.
Módosult az EPR Rendszer
Könnyített adminisztrációt és évi egyszeri EPR fizetési kötelezettséget hozott az új év az élelmiszeripari kistermelőknek és az árbevétel plafont el nem érő mezőgazdasági őstermelőknek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének köszönhetően módosult a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendelet.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza