2025. 11. 16., vasárnap
Ödön
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Továbbra is világélelmezési termék a pulykahús

Kategória: Állattenyésztés | Forrás: Baromfi Termék Tanács, 2024/12/11

A Magyar Pulykaszövetség adatai alapján tovább csökkent a pulykahús iránti kereslet hazánkban, egyben folytatódott a piaci koncentráció, ám a globális hatások pozitív trendeket vetítenek előre. A globális húsfogyasztás folyamatosan növekszik, a jelenlegi volumen, 345 millió kilogrammal, csaknem ötszöröse az 1960-as értéknek. A világélelmezésben a baromfihúsnak megkérdőjelezhetetlen a szerepe, amely átvette az elsőséget a sertéshústól 2019-ben. Mindezek a folyamatok a pulykahús esetében is pozitív növekedési kilátásokat jelentenek, mind hazánkban, mind globálisan. Piacelemzés a Magyar Pulykaszövetségtől Clay Burrows (Aviagen Turkey Ltd. ügyvezető igazgató) előadásának felhasználásával.

Fotó: fodel.nl/hu

Nagy átalakulás időszakában van a teljes nemzetközi pulyka szektor, amelynek fő mozgatórugói között van egyrészt az élelmiszeripari termék iránti kereslet-, valamint az állattenyésztés körülményeinek megváltozása. Ami továbbra sem változik az az év vége jelentősége: a pulykahús fő értékesítési időszaka közeleg hazánkban és a nagyvilágban is, benne az egyik legjelentősebb pulykás nappal, a kulturális hagyományokat is ápoló Hálaadás ünnepével, valamint a Karácsonnyal.

Csökkenő kereskedelmi volumen az EU-ban, Észak-Afrika beelőz

Erre az időszakra tevődik a fő kereskedési volumen is, amely az elmúlt 7 éves időtartamot tekintve az EU legnagyobb pulykahús piacain (ideértve Nagy-Britanniát is), összességében csökkenő pályát mutat: egyedül Spanyolországban növekedett évről évre, míg Lengyelországban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Nagy-Britanniában is csökken az élőállat telepítési mennyiség – ennek mértéke országonként eltérő. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország is, ahol szintén kevesebb a 2023-as telepítési mennyiség, mint azt megelőzően. A pulykahús világtérképére felkerült az észak-afrikai régió is, ahol pedig pozitív a pulykahús mérlege.

Mindent összevetve az EU-ban két nemzet lett a zászlóvivő: Lengyelország és Spanyolország, amely termelési volumenben is nagyokká váltak, emellett fogyasztásban is növekedtek.

Az USA, köszöni jól van

A világ legnagyobb pulykás nemzete továbbra is az USA: 2023-ban az éves egy főre jutó fogyasztás 6,7 kg volt, és ez érték maradt 2024-ben is. Az Egyesült Államok pulykatermelése 2023-ban nőtt, megszakítva az ötéves, egymást követő csökkenő negyedévek sorozatát – mindezt az madárinfluenza-járványok közepette, ami nemcsak a kínáltra, hanem a termelők gazdasági helyzetére is negatívan hatott. Szakértők[1] szerint a kereslet javulása leginkább az alacsonyabb takarmányköltségeknek köszönhető, amely olcsóbbá tette a fogyasztók számára a pulykahúst. A nagyobb kereslet pedig segíti a termelőket abban, hogy a korábban elvesztett piaci részesedésüket visszaszerezzék. Az USA pulykatermelése tavaly 6%-kal bővült, elérve 2,5 milliárd kg-ot (ez a késztermékekre vonatkozik, nem a nyers húsra).

Az amerikai pulykaágazat jelenleg termékeinek több mint 10 százalékát exportálja, és a kereskedelem továbbra is jelentős piaci szegmens, amely növekedési potenciállal rendelkezik az iparág számára – az USA legjelentősebb export piacai Mexikó és Brazília.

 A világ továbbra is baromfihúst eszik

A világ húsfogyasztása folyamatosan növekszik A hústermelés csaknem ötszöröse az 1960-as évek eleji értéknek, és 2023-ban a globális húsfogyasztás elérte a 345 millió tonnát. Becslések szerint egy évtizeden belül a hústermelés eléri a 381 millió tonnát. 2019-től a legtöbbet fogyasztott húsfajta a baromfihús lett, átvéve ezzel a vezető szerepet a sertéshústól.

Magyarországon a pulykaágazat most éledezik

A korábban világ élvonalába tartozó egy főre jutó magyar pulykahúsfogyasztás évek óta az EU-átlag mennyiségére (3,7 kg / fő / év) zsugorodott, tehát stabilizálódott e tekintetben a helyzetünk. A piaci koncentráció továbbra is tart, ezzel együtt a piaci szereplők szintjén a hatékonyságnövelés van most napirenden: számos, a fenntarthatóságot és állatjólétet célzó fejlesztés indult el, valamint több termék kategóriában innoválnak, hogy kövessék a fogyasztói igényeket. A kilátásokat illetően a Magyar Pulykaszövetség úgy látja, hogy az export a jövőben is az ágazat egyik fő növekedési potenciálja lehet, így többek között a dél-kelet-ázsiai piacokat is célozzák. Emellett a muszlim országok piacai is potenciális felvevők lehetnek, hiszen a vallási előírások tiltják a sertéshús fogyasztást, ugyanakkor hatalmas és folyamatosan növekvő fogyasztói bázisról van szó.

A Szövetség azzal kalkulál, hogy itthon a kereslet a jó minőségű és biztonságos húsfélék iránt továbbra is megmarad, ami a pulykahús számára értékes pozíciót jelent.

[1] Forrás – RaboBank elemzés: https://www.wattpoultryusa-digital.com/wattpoultryusa/march_april_2024/MobilePagedArticle.action?articleId=1959958#articleId1959958

A Baromfi Termék Tanács (www.mbtt.hu) elsődleges célja, hogy a termeléstől a gyártáson át a kereskedelemig valamennyi ágazati szereplő érdekeit képviselje mind a kormányzat, mind a kapcsolódó iparágak és piacok felé. Ennek mentén, a magyarországi piaci szereplőket tömörítő agrár - élelmiszeripari érdekvédő szervezetként a BTT kiemelten fontos feladatának tekinti azt is, hogy a baromfi termékek, a kacsától a pulykáig hangsúlyosan megjelenjenek a hazai húsfogyasztásban is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Dr. Bai Attila (szerk.):
A biogáz
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Kéknyelvbetegség: a kérődzőket fertőzi, emberre nem veszélyes
Négy év szünet után itthon is újra megjelent a kéknyelv betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg. A betegség a nevét onnan kapta, hogy a megfertőződött állatoknál vénás, pangásos, kékes színű, duzzadt nyelv alakul ki. Ezt először szeptember elején két Somogy vármegyei, nagy létszámú szarvasmarha-állományban mutatták ki, majd egy Fejér vármegyei borjútelepen is észlelték.
Állatállomány: Európában hanyatlik a száma
Az egykor csordát fenntartó bakonyi kis falu állatorvosa meséli, hogy az 580 lelkes községben mindössze 4 tehén van. Évtizedek óta nincs csarnok, ahol a kifejt tejet átvennék, így a gazdák kénytelenek voltak felszámolni állatállományukat. Az egyetlen, a négy tehenet gondozó gazda sajtot készít, s azt igyekszik eladni a szomszédos falvak kicsi piacain.
Szarvasbőgés: a legszebb vadászat
Már hallható az őszi erdők hangja, a gímszarvas násztáncával elkezdődött az idei szarvasbőgés – fogalmaz lírai szöveggel Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, és rögtön figyelmezteti is az autósokat: vigyázzunk magunkra és a vadakra. Ebben a hangulatban fogalmaz Náhlik András professzor is a Vadászati ismertek című könyvében.
A BHNP Zrt. hosszú távon, fenntartható módon gazdálkodik - Közérdek a balatoni horgászturizmus fejlesztése
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNP Zrt.) 2009. augusztus 25-én alakult meg, jogelődje 1899 óta tevékenykedik a Balatonon. A cég 100 százalékban magyar állam tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. A cég fő feladata a Balaton ökoszisztémájának fenntartása és a halállomány kezelése, hogy optimális horgászati lehetőségeket biztosítson a kedvelt halfajok esetében, valamint a tógazdasági haltermelésével fenntartsa a halfajok sokféleségét. A BHNP Zrt. aktívan részt vesz a halvédelmi tevékenységekben is. Szári Zsolt vezérigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a társaság aktívan dolgozik a Balaton ökoszisztémájának védelmében és fenntartásában, egyben a horgászati lehetőségek biztosításában.
Nyílik az agrárolló, a tejtermelők kitartanak
Magyarország kicsi játékos az európai tejpiacon, az uniós termelésnek csupán egy-másfél százalékát adja. Ha nem csak az összehasonlítható nemzetközi arányokra figyelünk, megállapíthatjuk, hogy a hazai tejtermelők a világ élvonalához tartoznak. Az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 6300 kilogrammot, ami a világon a 16. helyezést jelenti. A dánok, a kanadaiak és az USA-beli termelők járnak messze előttünk. A magyarok az egy főre jutó tejfogyasztásban is az élen járnak, évente 182 kilogramm tejet – literre átszámítva 177 – eresztünk le a torkunkon. Ez napi fél litert jelent itthon, miközben a világ átlaga ennek a fele.
Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.  Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. 

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2025 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza