Mezőgazdaságunk gépesítettsége

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Dr. Hajdú József, 2015/01/28

Többszörösére nőtt a gazdaságok száma, és drasztikusan lecsökkent az egy gazdaság által művelt földterület nagysága. Megbomlott a két főágazat – a növénytermelés és az állattenyésztés – kritikus egyensúlya. Sokáig számottevően csökkent a mezőgazdaság teljesítménye is, az utóbbi időben a folyamat megváltozni látszik. Napjainkban a KSH 493 ezer termelő szervezetet (gazdaságot) tart nyilván, 484,5 ezer az egyéni gazdaságok száma és 8500 a gazdasági szervezeteké. Az egyéni gazdaságok statisztika szerinti átlagos földterülete 5 ha, a gazdasági szervezeteké, pedig 257 ha. Ezeknek az adatoknak ellentmond az EU-s támogatásokra jogosult, EUME szerint nyilvántartott gazdaságok száma, amely csak fele a statisztika által regisztrált gazdaságokénak. Ez azt jelentheti, hogy a gazdaságok által művelt földterület kétszerese lehet a statisztika által nyilvántartottnak.

A mezőgazdaság teljesítmény­ellátottsága

Egy ország mezőgazdaságának fejlettségét meghatározza annak gép- és teljesítményellátottsága is. Az elmúlt 25 év alatt a mezőgazdaság motorteljesítmény ellátottsága, amely a technikai felszereltség fontos mutatója közel 30%-kal nőtt. Jelenleg 11,4 millió kW lekötött teljesítmény szolgálja erőgépek formájában a termelést. Az országos fajlagos teljesítményellátottsági mutató 2,5 kW/ha, ami több mint kétszerese a fejlődő országokénak és fele a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokénak. Az egyéni gazdaságokban található a lekötött teljesítmény 69,3%-a, a gazdasági szervezetekben, pedig 30,7%-a. Ezek alapján az egyéni gazdaságok fajlagos teljesítményellátottsági mutatója 3,22 kW/ha, a gazdasági szervezeteké pedig 2,5 kW/ha.

Traktorellátottság

A mezőgazdaságban lekötött összes motorteljesítménynek 65,6%-át a traktorok adják. Az ország jelenlegi traktorállománya 120 ezer db körül alakul, amely 2005-ig emelkedett, egészen 128 ezerre, azóta pedig csökkenést mutat, miközben az átlagos traktor motorteljesítménye nyolc év alatt 52,1 kW-ról (70,9 LE-ről) 61,9 W-ra (84,2 LE-re) nőtt. A jelenlegi traktorállomány mintegy kétszerese a rendszerváltás előttinek. 2005 és 2013 között több mint 20 000 db új traktor állt munkába és 28 000 db-ot selejteztek a gazdaságok. Arányaiban az új beszerzés és a selejtezés is nagyobb mértékű volt az egyéni gazdaságokban, mint a gazdasági szervezeteknél. A traktorok átlagos motorteljesítménye is különbséget mutat a két szektornál.

Napjainkban az egyéni gazdaságokban az átlagos traktor motorteljesítménye 56 kW (76,2 LE), a gazdasági szervezetekben pedig 89,2 kW (121,3 LE). Jelenleg az országos traktorsűrűség 2,62 db/100 ha, amely a két termelő szektor közül az egyéni gazdaságok 4,06 db/100 ha és a gazdasági társaságok 0,98 db/100 ha mutatójának súlyozott átlagát képezi.

Az országos traktorparkon belül a 40 kW (54 LE) alatti kisebb teljesítményű kategóriák 30,8%-kal részesednek, ugyanekkora a részesedése a 40–59 kW (54–80 LE) teljesítménykategóriának és közel 39%-ot képviselnek a nagyobb 59 kW (80 LE) feletti teljesítményű traktorok. Mindenféleképpen kedvező tendencia a traktorellátottság növekedése és egyben korszerűsödése is, amely az átlagteljesítmények növekedésével és a termelési technológiák jobb kiszolgálásával jár. Ez mindkét termelő szektorban érzékelhető. A traktorpark korszerűsítése azonban a kívánatosnál és a szükségesnél lassabban halad. Az évente munkába állt, mintegy 3000 db traktornak harmada a kevésbé korszerű konstrukciójú változatok közé sorolható.

Arató-cséplő gépek

A szemes termények betakarítására az országban 10 770 arató-cséplő gép áll rendelkezésre. Számuk az utóbbi években csökkenő, de azáltal, hogy egyre nagyobb teljesítményű kombájnok állnak munkába, a betakarítási kapacitásuk mégis egyre nő. Az elmúlt időszakban, 2005 és 2013 között 2000 db új gabonakombájn állt munkába. Az átlagos motorteljesítményük 182,1 LE-ről 216 LE-re növekedett. Az arató-cséplő gépek 68,8%-a az egyéni gazdaságokban aratja a termést, 31,2%-a a gazdasági szervezetek szolgálatában áll. Az egyéni gazdaságok átlagkombájnjának motorteljesítménye 199,7 LE, a gazdasági szervezeteké pedig 273,8 LE.

Egy ország mezőgazdaságának fejlettségét meghatározza annak gép- és teljesítményellátottsága is

Napjainkban az egy arató-cséplő géppel évente betakarított növények átlagos területe 327 ha, amely az elmúlt nyolc évben 13,5%-kal nőtt. A kombájnok éves teljesítménye 110 és 950 ha/év között változik, a gépek típusától és az üzemeltetés körülményeitől függően. Az átlagos kombájnteljesítmény hazánkban magasabb, mint a tőlünk nyugatabbra lévő fejlett európai országokban általában. A kombájnparkon belül a következő években várhatóan a minőségi cserék dominálnak majd, amelyek révén elérhető lesz az optimumunk közeli betakarítás, amely kalászosok esetében 21 nap országosan, de jelenleg még 31 nap körül alakul.

A funkcionális géprendszerek jellemzése

A funkcionális géprendszereken belül az elmúlt 25 év alatt számos pozitív változás következett be, amelyek a korszerűsödés irányába mutatnak. A talajművelésen belül az ekehasználat csökkenő tendenciát mutat, illetve okszerű használatuk került előtérbe, és a szántók mintegy felén a gazdaságok, már az aktív talajéletet fenntartó, forgatás nélküli, redukált talajművelési rendszereket alkalmazzák. Ezek megvalósításához jelentősen megnőtt a gépparkon belül a kompakt tárcsás boronák, a szántóföldi kultivátorok és a több művelőelem kombinációból felépülő kombinált talajművelő aggregátok száma, amelyekből 400–500 db talál évente gazdára. Ezekkel jelentős (20–30%-os) energiát és költségeket lehet megtakarítani.

A világviszonylatban gyorsan terjedő sávműveléses (Strip Till) technológiákat a hazai gazdaságok még csak kóstolgatják.

A tápanyag-kijuttató gépparkon belül jelentősen növekedett, a nagyobb teljesítményű, szabályozhatóbb, pontosabban szóró gépek száma. Egy részük már a precíziós gazdálkodás követelményeit is képes kielégíteni. A szerves- és műtrágyaszóró gépekből együttesen évente 800–900 db-ot adnak el Magyarországon, amelyeknek mintegy fele sorolható a korszerűbbek közé.

Ugyancsak jelentős korszerűsödés tapasztalható a permetezőgépeknél is, amely az évi közel 1000 db-os új beszerzésnek tudható be. Ennek mintegy fele a szántóföldi kivitel, a másik fele az ültetvények növényvédelmét szolgálja. Az új beszerzésű gépeknek mintegy harmada a korszerű, nagyteljesítményű, szabályozott cseppképzésű és jó permetfedettséggel dolgozó, környezetkímélő, vegyszertakarékos kivitel. A bérvállalkozói körökben és a nagyobb birtokok esetében a magajáró permetezők számának figyelemreméltó növekedése figyelhető meg. A géppark korszerűsödése révén a legtöbb területen hatékonyabbá vált a növényvédelem és csökkenést mutat a vegyszerfelhasználás.

Az ágazati gépesítés jellemzése

A gabonaágazat gépei közül a vetéstechnika minőségi javulása figyelhető meg. Mind a sorvető, mind a szemenként vető gépeknél a pontosabban vető, nagyobb munkaszélességű, nagyobb munkasebességre alkalmasabb pneumatikus – köztük az elektromos hajtású – vetőgépek gyorsabb terjedése figyelhető meg. Jelentősen megnőtt a forgatás nélküli mulcshagyó talajműveléssel kombinálható, mulcsbavető gépek száma is. A különféle rendeltetésű vetőgépekből évente 700–800 db-ot vásárolnak a gazdaságok, amelyek kevesebb mint fele tartozik a korszerűbbek közé.

Az átlagos kombájnteljesítmény hazánkban magasabb, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országokban

A szarvasmarha-állomány mérséklődésével a szálastakarmányok előállításához szükséges géppark is csökkenést mutat. A koncentráltabb állományokkal rendelkezők azonban zömében korszerű, a beltartalmat megőrző minőségi szálas- és silótakarmányok előállítására alkalmas gépekkel szerelik fel magukat. Különösen a bálázásos és szecskázásos technológiák minősége mutat javulást, amely nagyobbrészt a korszerűbb gépkonstrukcióknak tudható be. Évente 1200–1300 db szálas- és tömegtakarmányok betakarítására alkalmas gép talál gazdára az országban. A főágazatok műszaki fejlesztésében – nagyobb részt a többlépcsős EU-s támogatási rendszereknek köszönhetően – figyelemreméltó javulás tapasztalható az állattartásban.

Korszerűbbek az istállók és a tartástechnológia főbb elemei közül a takarmányellátás, a trágyakezelés és a szarvasmarhatartásban a fejési technológiák. A változások pozitív irányban befolyásolták az állatjólétet és környezetvédelmet, illetve a minőségi állatitermék-előállítás irányába mutatnak.

Jelentősen nőtt a kertészeti ágazatok technikai felszereltsége is. A szabadföldi zöldségtermelésben, illetve a szőlő- és gyümölcsültetvényekben nagyobbrészt a gépek vették át a szerepet, amelyekkel nagyobb teljesítmények mellett, optimális időkben végezhetők el a technológiai műveletek. A hazai borászatokban a műszaki fejlesztések nagymértékben hozzájárultak a minőségi borok előállításához és piacra juttatásához.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai