Jövőre komoly összegekre pályázhatnak az agrárium szereplői

Kategória: Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés | Szerző: Hajtun György, 2024/12/01

Szigeti Szabolcs
helyettes államtitkár

Helyettes államtitkár úr, új vezetőként kérem, mutatkozzon be. Honnan jött, hol tanult, mivel foglalkozott?

Tyukodon születtem 1987-ben, mégpedig egy gazdálkodó család második gyerekeként. Édesanyám a helyi téeszben volt főkönyvelő, míg édesapám gyümölcstermesztéssel foglalkozott, és főleg csonthéjas gyümölcsöket (meggy és szilva) termesztett a 10 hektáros földünkön. Édesapám nyolc éve halt meg, így rám maradt a gazdaság. Az általános iskolai tanulmányaimat a szülőfalumban végeztem el, majd Debrecenben, az egyetem gyakorló gimnáziumában érettségiztem. Innen egyenes út vezetett a Debreceni Egyetemre, ahol 2010-ben gazdasági agármérnökként szereztem diplomát. A diploma megszerzése után, 2011-ben kezdtem el dolgozni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, ahol gépjármű intézőként kezdtem a pályámat. Itt, és a Hajdú-Bihar Vármegyei kormányhivatal agrár- és vidékfejlesztést támogató főosztályán végrehajtói oldalról több, mint 13 évig foglalkoztam az agrártámogatásokkal, előbb helyszíni ellenőrként, majd osztályvezetőként, később főosztályvezetőként. Ezt követően a Nemzeti Földügyi Központ agár- és vidékfejlesztésért felelős elnökhelyetteseként, később az MBH Consulting Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág vezetőjeként végeztem a tevékenységemet a helyettes államtitkári kinevezéséig. A civil foglalkozásom mellett a MAGOSZ és a NAK Hajdú-Bihar Vármegyei szervezeteinek megválasztott tisztségviselője is vagyok.

Lezárult-e az előző, 2013-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program? Egy szeptemberi információ szerint nagyon sok, mintegy hétezer pályázat megvalósítása volt függőben, ezekkel mi a helyzet?

Már nincsenek nyitva felhívásaink a VP keretében, de a program pénzügyi zárása csak jövő év végén lesz az N+3-as szabály miatt. Az Agrárminisztérium részéről a 2025. évi költségvetés tervezéséhez összesen 460 milliárd forint kifizetési tervszámot adtunk le a Vidékfejlesztési Program esetében, amely program 2025. év végi pénzügyi zárásáig kell, hogy teljesüljenek. A fejlesztéseknek legkésőbb 2025 nyaráig kell megvalósulniuk, hogy a szeptemberig benyújtott záró kifizetési kérelmek ügyintézését is lezárhassuk. Ebből is látszik, hogy rengeteg munkára számítunk, mert a zárás mellett az új program pályázatait is indítanunk kell. S azt is hozzátenném, hogy több programozási időszakon túlnyúló intézkedések is vannak, mint például az AKG, az ÖKO vagy például az erdősítés, amely programok esetében jelentős összegek már a KAP ST keretére „determinálódnak”. Ahogy Ön is kérdezte, még sok pályázat vár zárásra, és nagy titkot nem árulok el, hogy lesznek meg nem valósuló projektek. A benyújtott kérelmeket már monitoringozzuk, és kiválasztjuk azokat a kérelmeket, amelyeket már nem lehet megvalósítani. De nem kell attól tartani, hogy visszafizetési kötelezettségünk lesz, mert a programban lévő keretösszeget 300 milliárd forinttal túlvállalhattuk, így reményeink szerint beleférünk a VP eredeti keretösszegébe. 

Mi a véleménye az új uniós támogatáspolitikáról? 

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) időszaka jelentős változásokat hozott mind az intézményrendszer, mind a gazdák számára – nem csak nálunk, hanem minden uniós országban. Az előző ciklushoz képest sokkal hangsúlyosabb szerepet kapott a termelés környezeti fenntarthatósága, ami mind a feltételeket, mind a támogatási programok tartalmát érinti. Ez sehol nem volt problémamentes, óriási nyomás alá helyezte a támogatások kifizetéséért felelős intézményrendszereket is, nem csak a gazdálkodókat. Legyen szó például vetésforgóról vagy az agro-ökológiai programról, a termelési korlátok betartását és a kötelezettségek teljesítését a gazdálkodónak igazolni, a rendszernek pedig ellenőrizni kell, ami komoly adminisztrációs terhet, sok időt, és sok energiát vesz el mindenkitől. 

Fenntarthatóság, zöld programok: hatékonyabbá teszik-e a gazdálkodást? Nem sérül-e a versenyképesség?

Muszáj mindenkinek alkalmazkodni a változó környezethez. Ez alól a mezőgazdaság sem lehet kivétel, ez viszont természetesen a versenyképesség alakulásában is megmutatkozik. Ezért is fontos feladat az EU-n kívüli és enyhébb környezeti előírásoknak megfelelő agrártermékek szigorúbb behozatali szabályozása. Az EU közös agrárpolitikája – és ennek megfelelően a hazai KAP Stratégiai Terv is – tovább szigorodott e téren. Fenntartjuk a környezettudatos gazdálkodás ösztönzésére összpontosító intézkedéseket, amelyek jelentős szerepet játszanak a növénytermesztési tevékenység fenntarthatóságának erősítésében.  2025-től ismét elérhetővé tesszük az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG)” és az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO)” támogatásokat. Ezen felhívások 2024 októberében meg is jelentek, a forrásokat pedig a jövő évi keretben biztosítjuk.

Lehetővé teszi-e a magyar agrárium állapota, hogy eleget tegyen az uniós támogatáspolitikai elvárásoknak?

Magyarországon, az elmúlt 14 évben, az agrárium hatalmasat lépett előre, óriási fejlődésen ment keresztül. A változásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság erősebbé, termelékenyebbé vált, és jelentős hatékonyságjavulást tudott felmutatni. A változó környezethez, benne a KAP új elvárásainak megfelelni nem egyszerű, de az alapok adottak nálunk, melyet csak tovább erősített az elmúlt másfél évtized fejlesztés- és támogatáspolitikája.

Hazánkban, 2021-ben, a Vidékfejlesztési Program keretei között a rendszerváltoztatás utáni időszak legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programja indult el. Magyarország Kormányának intézkedései folytán 2021-től ennek nyomán megháromszorozódtak a vidékfejlesztési források. Soha ekkora forráskihelyezés nem történt, soha ennyi nyertes pályázat nem volt korábban vidékfejlesztési felhívásokhoz kapcsolódóan, mint 2021 és 2023 között! Ugyancsak ki kell emelni, hogy a felhívásokhoz kapcsolódó támogatások a hozzáadott érték teremtését és a hatékonyságnövelést szolgálták. 2022-ben 405 milliárd forintot, 2023-ban pedig közel 750 milliárd forintnyi támogatást fizettünk ki a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódóan. 2024-ben a Vidékfejlesztési Program és a KAP stratégiai terv kapcsán eddig 450 milliárd forint összegben történt kifizetés. Mindezek segítségével a hazai agrárium képes a rá váró kihívásoknak megfelelni, melyet a fejlesztés- és támogatáspolitikai intézkedésekkel a jövőben is tovább erősítünk.

Elindult az új KAP Stratégia, és már több mint 20 felhívás meg is jelent. Mire, mely területek fejlesztésére fókuszálnak?

A hazai KAP ST teljes forráskerete 5393 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztés, azaz a KAP II. pillére 2895 milliárd forint részt tesz ki. A vidékfejlesztési források több mint fele gazdaságfejlesztést finanszíroz. Az idei évtől megindult az agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások kidolgozása és megjelentetése, amelyet már indulása óta óriási várakozás övezett.  2024. november elejéig 23 pályázati kiírás előkészítése záródott le, illetve jelent meg, mintegy 1070 milliárd forint meghirdetett támogatási összeggel, de az Agrárminisztériumban jelenleg is további számos felhívás előkészítése és véglegesítése zajlik. 

Eddig hat új beruházási típusú pályázati felhívás esetében volt lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására. Ezek keretében összesen 3609 kérelem érkezett be, 1435 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez a 475 milliárd forint meghirdetett kerethez képest több, mint 300 százalékos igényt jelent. Ezek alapján kijelenthető, hogy a felhívások fogadtatása rendkívül jó volt, illetve arra is jó visszacsatolást kaptunk, hogy sikerült a valós fejlesztési igényeket kiszolgáló, azokat támogató kiírásokat készítenünk.

Meghirdettük az új, öt éves AKG és ökológiai gazdálkodás támogatási programokat, melyekre a gazdálkodók 2024. november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be a támogatási kérelmeiket. A jelenlegi igények láttán a 2025-2029 közötti új AKG-ban a mostani Vidékfejlesztési Programban futó AKG éves kifizetéséhez közel egyenlő mértékű és ennek megfelelő szintű kötelezettségvállalással terveztünk. November 4-én jelentettük meg a mezőgazdasági üzemen belüli öntözésfejlesztést szolgáló kiírásokat is, melyekre 2025-től lehet támogatási kérelmeket benyújtani. Várhatóan ezek a pályázatok is nagyon népszerűek lesznek.

Egyenlő esélyekkel pályázhatnak-e a kicsik a nagyokkal szemben?

Ez egy lényeges kérdés. Az Agrárminisztérium elkötelezett a legkisebb gazdaságok támogatása mellett is. A legfontosabb beruházási pályázatokat igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a kisebb termelők, a kisebb beruházásban gondolkodók a nagyobb projektektől „külön pályán versenyezzenek”. Így volt ez az ÉLIP-es felhívások esetében, az állattartó gazdaságok fejlesztése esetében, illetve most legutóbb az öntözésfejlesztés esetében is. Ezen kiírások esetében külön felhívást hirdettünk meg, külön minimális és maximális támogatási összegekkel, más-más pontozással. Arra is figyelmet fordítottunk, hogy ne egyszerre legyen a benyújtási időszakuk, hogy az esetleges pályázatírói kapacitásokat a nagyobb beruházók se kössék le. 

Mire kell a pályázóknak figyelniük? Egyszerűbb lett-e a pályázati lehetőség? 

Ahol tudtunk egyszerűsítettünk, de a brüsszeli egyszerűsítés nem feltétlenül jelentett minden területen könnyítést. Ennek viszont nekünk is meg kellett felelnünk. A Bizottság felé nagyon sok adatszolgáltatással, monitoring adattal kell rendelkeznünk, melyeket az ügyfelektől kell bekérnünk a pályázat benyújtása során. Ezzel már szembesültek az ügyfelek a benyújtó felület használata során, ugyanis az első felhívások esetén meglehetősen lassú volt a rendszer, amelyen idővel javítani tudtunk, így a későbbiekben már kevesebb ilyen jellegű megjegyzés érkezett. 

Mi várható a pályázatok megjelenésében a jövő évben?

A kap.gov.hu tematikus oldalon már elérhető a legfrissebb pályázati menetrendünk is. Ebben az év hátralévő két hónapjára, valamint a 2025. évre még közel 50 tervezett felhívásunk szerepel, mintegy 1000 milliárd forintos kerettel. A munka tehát folyamatosan zajlik. Jövőre pedig többek között a kertészeti üzemek gépesítettségét segítő, és a precíziós célokat őszöntöző felhívások is megjelennek.

Véglegesítés alatt áll a legkisebb termelőket segítő mezőgazdasági kisüzemi konstrukció, csaknem 30 milliárd forint keretösszeggel. Itt az uniós szabályozás megváltozott, a mostani Közös Agrárpolitika támogatási ciklusában nincs lehetőség a Vidékfejlesztési Programban alkalmazott átalánytámogatásos konstrukcióra, csak beruházási támogatásként működtethető a konstrukció. A magas támogatási intenzitásnak köszönhetően ennek a támogatásnak a révén a legkisebb termelők is léphetnek egyet előre.

Folytatódni fog a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása, közkeletű nevén a „fiatal gazda” támogatás. A támogatási intézkedés továbbra is abból az alapelvből indul ki, hogy a fiatalabb generáció tagjai életkori sajátosságukból adódóan jellemzően nem, vagy alacsonyabb összegű felhalmozott tőkével rendelkeznek, indokolt tehát tevékenységük elindításában segíteni őket.  A maximálisan 40 ezer euró összegű támogatásra azok a legalább 18 és legfeljebb 40 éves gazdálkodók számíthatnak, akik mezőgazdasági szakismerettel és legalább 10.000, de legfeljebb 50.000 STÉ értékű mezőgazdasági üzemmérettel rendelkeznek, továbbá legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezetnek. A kapcsolódó, 79 milliárd forint keretösszeggel rendelkező kiírás tervezetét várhatóan még idén megismerhetik az érdeklődők.

De jönnek többek között az önkormányzati típusú, klasszikus vidékfejlesztési kiírások is, mint pl. a már társadalmi egyeztetésre bocsátott külterületi útfelújítást támogató intézkedés is, melyet 35 milliárd forint keretösszeggel tervezünk meghirdetni, és melynek keretében 95 százalékos támogatási intenzitás mellett tudunk nyújtani maximum 150 millió forint (konzorcium esetében maximum 300 millió forint) vissza nem térítendő támogatást a vidéki térségekben működő települési önkormányzatok számára.

Végezetül, van-e elegendő önerő? Lesz-e kedvezményes kamattámogatás? Milyen a bankok hozzáállása?

A támogatások utófinanszírozott támogatási rendszerben működnek, melyhez 25 százalékos (maximum 500 millió forintos) előleg igényelhető. A Bankszövetséggel karöltve dolgozunk a kamattámogatási rendszeren, a kapcsolódó közleményünk már megjelent. A kamattámogatás összegét azonban fontos, hogy bele kell számolnunk az egyes támogatási keretekbe. A mostani kamatszinteket látva, a beruházások 9-10 százalékos kamatokkal nem valósíthatóak meg. A Bankszövetséggel kötött megállapodásunk alapján kialakított kamattámogatási intézménnyel azonban segíteni szeretnénk. A támogatási keretből 10 százalékot a kamattámogatásra különítjük el, így a projektek megvalósítására szánt összegből a kamattámogatást nem kell levonni, azt külön kell számolni, így a 9-10 százalékos kamatokat meg tudjuk felezni. 

Ajánlott kiadványokR. D. Kay - W. M. Edwards - P. A. Duffy:
Korszerű farmmenedzsmentDr. Bagi Zoltán (szerk.):
A húsgalamb-tenyésztés korszerűsítésének lehetőségeiBorhi András:
Permetező drónok - Lehetőségek és korlátok a mezőgazdaságbanDr. Holló István:
A sikeres borjúnevelés gyakorlataBalogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes kocatartás és malacnevelésDr. Horváth Béla:
Gépek az intenzív erdészeti csemetetermesztéshez

Ez is érdekelhetiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Sertéstelep technológiája - Vemhesítő épület és kocaszállás Fejlesztés előtt: Brojleristállók építése