Változtatásokkal fenntartható a növénytermesztés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: hajtungy, 2024/12/18

ZÁSZLÓS TIBOR
a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke három területért felel, így a kertészeti és beszállító, állattenyésztés és beszállító, valamint a növénytermesztés és beszállító osztályok tevékenységéért. Az alelnök gyakorló szakember is, így pontosan tudja, hogy a klímaváltozás nagy kihívást jelent a kukoricatermesztők számára, akiknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, például új fajták nemesítésével, öntözési technológiák fejlesztésével és a mezőgazdasági gyakorlatok módosításával. A klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt a kukoricatermesztés technológiájában számos változtatásra van szükség annak érdekében, hogy a termelés fenntartható és gazdaságos maradjon.

Nem a szakmai érvek dominálnak

Több oka van annak, hogy a gazdák egy része abba hagyta a kukorica termesztését, így a termőterület az 1,1 millió hektárról 900 ezer hektár alá csökkent. Az alelnök az első okot a drasztikus klímaváltozásban látja, mivel a megváltozott klimatikus viszonyok között nem biztosítottak a kukorica optimális termesztési feltételei, ami kockázatossá teszi a termelést. De nem csak a kukorica termesztése vált bizonytalanná, szinte valamennyi szántóföldi növény esetében sorolhatjuk a kukoricatermesztést is érintő, klímaváltozásból adódó új kihívásokat. A repce esetében is lassan egyharmadára csökken az országos vetésterület, de a többi szántóföldi növényi kultúrát (napraforgó, kalászos gabonák, zöldítési programban részt vevő növények stb.) is megviseli a a szélsőséges időjárás.

Lényeges, hogy egy struktúraváltás kezd kialakulni az agráriumban, mert a gazdák kezdenek alkalmazkodni a változásokhoz. Nagy mértékben ösztönzi a gazdákat a változásra az a nem konzekvens uniós mezőgazdasági politika, amelyik a zöld mozgalmak lobbierejének köszönhetően Green Deal programként jelent meg. A zöld program veszély alapon mindenféle növényvédő-szer hatóanyagokat kitilt, miközben nincs hatástanulmány, és helyettesítő szer. A gazda így nagyon nehezen tud védekezni a kártevők ellen. Egyet látni kell, az Európai Unióban az agrárkérdések politika, míg a zöld kérdések érzelem által vezéreltek, vagyis nem a szakmai érvek dominálnak, ezért is kiszámíthatatlanok a gazdálkodási körülmények. Az agráriumban hosszú távon terveznek a gazdák, de a politika vezérelt gondolkodásban igen nehéz az előre tervezés. Akik folyamatosan azt mondják a gazdáknak, hogy a piac szabályoz, tessék a piacot figyelni, azoknak az alelnök mindig elmondja, hogy a szabadpiac tulajdonképpen egy illúzió. A piac ugyanis mindig korlátozott volt a vámok, a szankciók, egyéb más korlátozó intézkedések miatt.

Az Európai Bizottságnak akár elfogadja, akár nem, tudomásul kell vennie, hogy még nem valósult meg a szolidaritás, az egyenlőség elve az uniós tagországok között. A magyar kormány és agrár érdekképviseletek hiába szólaltak fel az új agrárpolitika, a ketreces tartás betiltása ellen, kifogásolták a túlzott zöldítési programokat, a szakmai véleményeket nem hallották meg csak akkor, amikor a traktorok Brüsszelben megjelentek. Sajnos, a brüsszeli bürokratáknak nem ér annyit a közép-kelet-európai tagországok szava, mint a hangos kisebbséget képviselő zöld mozgalmaké. Ez pedig nem az EU alapelveknek megfelelő gondolkodás, fogalmazott Zászlós Tibor.

Kulcskérdés a talajművelés

A szántóföldi növénytermesztésben a technológiai változtatásokat a talajművelésnél kell kezdeni, fogalmazott az alelnök, aki elkötelezett híve a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatnak, a vízmegőrzési talajművelési technológiák alkalmazásának, az egyetemes agrártörténeti értékek megőrzésének. Az aszályos, arid viszonyokban azonnal zárni kell a talajt, ahogy ezt már évtizedek óta Zászlós Tibor által sokáig vezetett Mezőfalvai Zrt.-nél is teszik. Az megint más kérdés, hogy forgatjuk-e vagy sem a talajt, de a művelés után meg kell őrizni a vizet a talajban. A talajművelésben a hagyományos, mélyszántásos, forgatásos talajművelés helyett a gazdálkodók a no-till, min-till és a strip-till technológiák közül választhatnak, ki-ki a saját talajának a minőségéhez illően. Bizonyított tény ugyanis, hogy a három technológia valamelyikével művelt terület azonos, sok esetben jobb hozamokkal hálálja meg a kíméletes bánásmódot a hagyományos, forgatásos technológiákkal szemben. Nem beszélve arról, hogy jelentős a költségmegtakarítás is. Ezek a technológiák azonban csak a nagyobb vetőmagoknál alkalmazhatók, az aprómagvaknál már kevésbé. 

Rendkívül fontos, hogy a gazdálkodók naprakész tudással, információkkal rendelkezzenek, fogalmazott az alelnök. A gazdánál a tanulási folyamat életre szóló kell legyen, mint ahogy a műszaki, gépi hátteret biztosító cégeknek is úgy kell kiszolgálniuk a gazdák új igényeit, hogy azok maximálisan alkalmazkodjanak a technológia megvalósításához. Ezzel kapcsolatban Zászlós Tibor megjegyezte, hogy a gépgyártóknak például arra is megoldást kell találniuk, hogy a táblán dolgozó traktorgumi nyomása 0,8 bár körül optimális a talajnyomás vonatkozásában, a közúton viszont a gyors gumikopás elkerülése okán, magasabb nyomásra van szükség. Automatizálni kell tehát a gépgyártóknak a guminyomás szabályozását ahhoz, hogy a gazda mindig optimális guminyomással tudjon dolgozni, és ez csak egy a megoldandó feladatok közül.

Precíziós gazdálkodás

A klímaváltozás miatt a fajta választása is nagyobb odafigyelést igényel. Ugyanakkor a nemesítő házak még nem rendelkeznek olyan biztos fajtákkal, amelyek a felmelegedett időjárásban, aszályban jól teljesítenek. Azon kell tehát gondolkodni, hogy a korai érésű gabonafélékből kell választani, mert a késői érésű kalászosok megszenvedik a forróságot. Egyértelmű tehát, hogy új hibridekre van szükség, olyanokra, amelyek korai érésűek, a kukorica esetében például a 300 FAO számú hibridek a jövőben nagyobb figyelmet érdemelnek. Az alelnök a tőszámmal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a gazdák ne a megszokott mennyiségű vetőmaggal dolgozzanak, érdemes csökkenteni a korábbi 80-82 ezer tőszámot 60-65 ezerre, mert ezzel is védjük a talajt, jobb lesz a víz és tápanyag felhasználás, így a termés jobb eredményt hozhat. S ma még ugyan nem terjedt el, de egyes táblákban a fő növény mellé érdemes más növényeket is vetni, olyat, amellyel eredményes lehet a talaj védelme. Mindehhez azonban a helyspecifikus gazdálkodási eszközök, más megnevezés szerint precíziós gazdálkodás alkalmazása szükséges.

A talajmegőrzés kiemelt fontosságúvá válik a klímaváltozás hatásai ellen. Már említettük a no-till, szántás nélküli művelés előnyeit, mivel ezzel a módszerrel csökkenthető a talaj erózió, és a talaj szervesanyag-tartalma is növelhető. A talajtakarással (mulcsozással) mérsékelhető a talaj párolgása, így több víz marad a növények számára. A vetésforgó és a zöldtrágyázás segíti a talaj termékenységének fenntartását, és javítja a talaj szerkezetét. A változó klíma miatt fontos lehet a vetési idő optimalizálása. Korábbi vagy későbbi vetés segíthet elkerülni a hőhullámokat, szárazságot, vagy más kedvezőtlen időjárási jelenségeket a növény virágzási időszakában. 

A csapadék megőrzése és hatékony felhasználása egyre fontosabb lesz. A talajban tárolt nedvesség menedzselésével a termelők jobban alkalmazkodhatnak a változó csapadékmintákhoz. A klímaváltozás hatására változhat a talaj tápanyagtartalma is, ezért fontos lehet a tápanyagok gondos nyomon követése és pótlása. A precíziós gazdálkodás technológiái, például a talajminta-alapú műtrágyázás vagy a tápanyagok szenzoros monitorozása segíthet abban, hogy a tápanyag-utánpótlás a növények igényeihez igazodjon. A melegebb éghajlat kedvezhet bizonyos kártevők és betegségek elterjedésének, ezért fontos a hatékony védekezési stratégiák kidolgozása. Az integrált növényvédelem (IPM) és a biológiai védekezési módszerek alkalmazása csökkentheti a vegyszerhasználatot, és fenntarthatóbbá teheti a növényvédelmet, hangsúlyozta az alelnök.

Öntözésfejlesztés komplex módon

Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdasági versenyképesség erősítésének egyik alapvető feltétele. Zászlós Tibor szerint a talajművelésben a talaj zárása alapvetően meghatározza a talaj vízháztartásának az alakulását. Ha a művelés után nem zárjuk le a talajt, akkor annyi milliméter csapadékot veszítünk, ahány centiméter mélyen műveltük a talajt. Ez pedig a 4,2 millió hektáron (országos szántóterület nagysága) igen nagy vízveszteséget okoz, olyat, amit öntözéssel nem lehet pótolni. Több mint 45 ezer folyamkilométernyi másod-, harmad- negyedrendű csatorna van az állam tulajdonában, ami nagyrészt öntöző csatorna. Ha ezeket megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy sokban nincs víz, van, amit beszántottak, de ezeket vissza lehetne állítani.  A meglévő csatornákra csupán rá kellene engedni a vizet, mert a csatorna önmaga tisztulási folyamatait el tudná végezni, és a talajvíz szivárgása is megoldottá válna, így öntözés nélkül 800 000 – 1 000 000 hektár víz háztartása is javulna. Az energiafelhasználást - a víz átemeléséhez - pedig „zöld”, Nap és szélenergiával lehetne megoldani.

Zászlós Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy az UV sugárzás ellen is hatékonyan kell védekezni. Az UV sugárzás elleni védekezés a szántóföldi növénytermesztésben különösen fontos a növények egészségének megőrzése, valamint a terméshozam optimalizálása érdekében. Az UV sugárzás káros hatásai közé tartozik a növények levélhámjának károsodása, ezáltal a fotoszintézis csökkenése, illetve a növények stresszreakcióinak és betegségek iránti érzékenységének fokozódása. Ma már rendelkezésre állnak növényvédő-szerek, amelyekkel a növény az UV sugárzás ellen védekezhet. Az antioxidánsokban gazdag tápanyagok, mint a C-vitamin, E-vitamin és flavonoidok, segíthetnek a növényeknek védekezni az UV sugárzás okozta oxidatív stresszel szemben. A tápanyagok megfelelő adagolása erősítheti a növények természetes védekező mechanizmusait. Bizonyos biostimulátorok, mint például az aminosavak vagy mikroelemek (szelén, cink), szintén segíthetnek növelni a növények ellenálló képességét az UV sugárzással szemben. 

A magyar gazda környezettudatosan gazdálkodik

A szántóföldi növénytermesztőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez, hogy fenntarthassák a termelésüket, megvédjék a talaj egészségét, és a terméshozamot a klímaváltozás okozta kihívásokkal szemben, hangsúlyozta az alelnök. Miután a kukoricatermesztéssel kezdtük a beszélgetést, Zászlós Tibor elmondta, hogy Magyarországon a kukoricatermesztés jövője a klímaváltozás ellenére is fenntartható, ha a gazdák megfelelően alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Az új technológiák bevezetése, a precíziós gazdálkodás, a szárazságtűrő fajták használata, valamint az öntözési rendszerek fejlesztése kulcsszerepet játszanak abban, hogy a termelők képesek legyenek a klímaváltozás kihívásainak megfelelni. A hosszú távú fenntarthatóság azonban csak akkor biztosítható, ha a termelők folyamatosan újítanak, megújulnak és alkalmazkodnak a természeti változásokhoz. 

A magyar gazdákra nem környezetrombolóként, hanem nélkülözhetetlen partnerként kell tekinteni. Ellenkező esetben ugyanis a gazdák nem lesznek versenyképesek az olcsó, harmadik országokból származó tömegtermékekkel szemben, amelyeket ráadásul nem az EU-ban alkalmazott szabványok és szokványok szerint állítanak elő. A magyar kormány vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti az ÜVG kibocsátást, és miután jelenleg már 36 százalékot teljesítettünk, ezzel nem lesz probléma. Ezen kívül a műtrágya felhasználásunk a nyugati országokéhoz képest jóval kevesebb. A magyar gazda zöld gazda, a talajt az utókornak kívánja megőrizni, és egészséges élelmiszert akar a családok asztalára tenni, mondta végezetül Zászlós Tibor.

A termelői beruházások számára jelentős pályázati lehetőségek voltak elérhetőek a Vidékfejlesztési Program keretei között, a lehetőség pedig az új támogatási ciklusban is a gazdálkodók rendelkezésére áll. Cél, hogy az öntözött területek nagysága a következő években is folyamatosan emelkedjen a termelésbiztonság és a magasabb értékű kultúrák termesztésének növelése érdekében. Ezt szolgálja az összesen 65,8 milliárd forintösszeggel – november elején – meghirdetett két pályázati konstrukció is. 

Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című felhívás alapján legalább 200 millió, de legfeljebb 5 milliárd forint támogatási összeg igényelhető, így ez a konstrukció a nagyobb volumenű, komplex fejlesztések megvalósítását szolgálja majd. Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” című kiírásban pedig legfeljebb 200 millió forint támogatási összeg igényelhető a kisebb támogatási igényű beruházások megvalósítására. A két felhívásra benyújtott pályázatok külön kerülnek értékelésre, nem versenyeznek egymással a forrásokért.

A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. Azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális víztakarékossággal járnak. Az öntözési beruházások kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők lehetnek. 

Újdonság a Vidékfejlesztés Programhoz képest, hogy a termelői együttműködések és a fenntartható vízgazdálkodási közösségek státuszokból fakadóan megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Figyelemmel a pályázati dokumentációk összeállításának időigényére, a támogatási kérelmeket a kisebb támogatási igényű beruházásokat finanszírozó felhívás esetében 2025. február 4-től, a komplex fejlesztések megvalósítását segítő felhívásoknál pedig március 4-től lehet majd benyújtani. A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval együtt a kap.gov.hu weboldalon érhetők el.

Ajánlott kiadványokDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gabonanövények - Integrált növénytermesztés 12.Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív hüvelyes növények - Integrált növénytermesztés 13.Lukács Gergely Sándor:
Talaj- és vízgazdálkodás a fenntartható mezőgazdaságbanTóth Árpád:
Az öntözés praktikumaDr. Nagy János:
A kukorica vízigénye, vízforgalma és öntözése - Kukorica. A nemzet aranya III.Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív ipari növények - Integrált növénytermesztés 15.Dr. Radics László – Dr. Pusztai Péter:
Alternatív növények korszerű termesztéseDr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív olajnövények - Integrált növénytermesztés 14.Dr. Pepó Péter (szerk.):
Alternatív gyökér- és gumósnövények - Integrált növénytermesztés 16.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai